Kelemen Hunor szerint nem egy technokrata miniszterelnök-jelöltnek, hanem egy politikusnak kellene kormányt alakítania
Fotó: Gov.ro
Az eddig terítékre került megszorítások közül az RMDSZ elnöke két százalékponttal megemelné az áfát, ugyanakkor bővítené azoknak a körét, akik egészségbiztosítási hozzájárulásra kötelesek. Kelemen Hunor szerint a miniszterelnök-jelölt kijelöléséig nem lehet haladni a kormányalakítással.
2025. június 16., 23:512025. június 16., 23:51
2025. június 17., 11:552025. június 17., 11:55
A kormányprogram nagy része elkészült, de sem a deficitcsökkentési csomaggal, sem a kormányprogrammal nem lehet haladni addig, amíg nincs miniszterelnök-jelölt – jelentette ki hétfő este az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunort a kormányalakítási tárgyalások állásáról kérdezték a Digi24 stúdiójában. A politikus elmondta, hogy a kormányzásra készülő pártok eddig sokat vitatkoztak a deficitcsökkentési csomagról, az adóreform egészéről és az új kormányra váró legsürgősebb intézkedésekről.
De nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek. „Kell lennie egy javaslatnak a tarsolyunkban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat. A jelölt hiánya voltaképpen azt jelenti, hogy nincs senki ebben a pillanatban, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget, mindazzal a felelősséggel, ami ezzel jár” – magyarázta Kelemen.
Emlékeztetett arra, hogy a koalícióban tárgyaltak már a mandátum közbeni miniszterelnök-cseréről, vagyis a korábban már alkalmazott rotációs kormányzás lehetőségéről, és felmerült azt is, hogy egy technokrata miniszterelnök alakítson kormányt. „Az összes politikai lehetőséget kimerítettük” – tette hozzá a szövetségi elnök. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy körvonalazódni fog egy megoldás, és ezen a héten az államfő nevesíteni fogja a miniszterelnök-jelöltet, jövő hét elején pedig a parlament szavazhat az új kormányról.
Az előbbi megoldásnak ugyanis szerinte az lenne az üzenete, hogy a politikusok megfutamodtak a felelősség elől, pedig a kampány idején éppen a kormányzáshoz kérték az emberek szavazatát.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Az interjúban megkérdezték a szövetség elnökét, mit ültetne gyakorlatba a pártközi egyeztetések során eddig terítékre került, a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések közül. Kelemen elmondta, hogy nem emelné a 10 százalékos egységes jövedelemadó-kulcsot, és nem nyúlna az egyformán 16 százalékos társasági adókulcshoz, illetve a profitadóhoz sem. Ezt azzal indokolta, hogy a „lassanként kialakult középosztályt nem gyengíteni, hanem erősíteni kell”.
Mindemellett csak az élelmiszerek és a gyógyszerek esetében őrizné meg a jelenleg 9 százalékos kedvezményezett áfakulcsot. Ezen túlmenően Kelemen Hunor bővítené azoknak a körét, akik egészségbiztosítási hozzájárulásra (CASS) kötelesek, szerinte ugyanis nagyon sokan mentesülnek a járulékbefizetés alól. „És levágnám az állami intézmények igazgatótanácsai tagjainak összes kiváltságait, extravagáns költekezését, beleértve a bérpótlékokat stb. Ott ugyanis vannak olyan dolgok, amelyek valóban fenntarthatatlanok” – állapította meg az RMDSZ elnöke.
Emellett a politikus leállítaná az elhalasztható beruházások egy részét is. „Ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy hova fogunk beruházni, mert ha lehűtjük a gazdaságot, nem lesz bevételünk. Lehet egy kicsit csökkenteni a fogyasztást, lehet, hogy nő egy kicsit az infláció, de ha lehűtjük a gazdaságot, akkor vége. Recesszióba kerülünk, és nem lesz bevételünk” – magyarázta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a költségvetési hiányt 4-5 év alatt kell csökkenteni, hogy ne érje sokk a polgárokat és a gazdaságot.
A Digi 24-ek nyilatkozva a szövetségi elnök kifejtette, hogy az életminőséget és az életszínvonalat nem növelő beruházásokat kettő-négy évvel el lehet halasztani. Példaként említette a stadionépítéseket és azokat a beruházásokat, amelyeknek megvalósítása még nem kezdődött el. Emellett Kelemen szerint a fotovoltaikus panelek beszerzésének állami támogatását is lehetne csúsztatni két-három évet. Arra hivatkozott, hogy jelenleg amúgy is nehézségekbe ütközik a napenergiából kinyert elektromos áram tárolása. „Egy ilyen intézkedés csak 20-30 ezer embert érintene, nem a teljes lakosságot” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.
Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).
Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!