Fotó: Iochom Zsolt
Csíkszeredában is bemutatta nagy sikerű Úrasszonyok trilógiájának második kötetét, A nádor asszonyai című regényt Ugron Zsolna kolozsvári születésű, Magyarországon élő írónő.
2015. február 01., 16:282015. február 01., 16:28
A pénteki író-olvasó találkozót Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán, a Lázár-ház dísztermében rendezték. Zsigmond Barna Pál főkonzul az est házigazdájaként köszöntötte a népszerű írónőt, akinek több könyvét olvasta. Megítélése szerint soha ennyi érdeklődő nem gyűlt össze még a Lázár-ház dísztermében, mint a mostani könyvbemutatón.
György Attila író-publicista Ugron Zsolnáról elmondta, a reneszánsz kor alapos ismerője. „Rendkívül részletesen és érzékenyen kibontott események elevenednek meg Erdély történetéből Ugron Zsolna regényeiben” – hívta fel a figyelmet György Attila.
„Olyan könyveket szeretnék írni, amelyek történeti környezetben játszódnak és nyilván nem mindegy, kik a főszereplők. Nem véletlenül választottam a karaktereket, de az ő sorsukon keresztül igyekszem olyan problémákról, gondolatokról írni amelyek ma is aktuálisak” – fogalmazott az író. Mint hangsúlyozta: könyvei nem kimondottan női könyvek, még csak nem is történelmi regények, hanem történelmi környezetben játszódó, erős, karakteres nőkkel megelevenített történetek.
A találkozó végén az írónő dedikálta könyveit, meglepetésére az egyik kötetet az egyéves Zsolnának dedikáltatták. Nevével kapcsolatosan korábban elmondta, Jókai Mórnak van egy novellája, a Hargita, amely az Ugron családról szól, és a tatárjárás idején játszódik. Ebben szerepel egy harcos amazon, Ugron Zolna. Nevét nagymamája választotta számára, ám mire az anyakönyvbe bekerült, a Zolnából Zsolna lett.
Ugron Zsolna első regénye, az Úrilányok Erdélyben 2010-ben jelent meg az Ulpius-ház Könyvkiadónál, és Magyarországon heteken keresztül vezette a könyvek eladási sikerlistáját. 2011 áprilisában a kötetet a csíkszeredai Corvina Könyvesházban Ferencz Kornélia ismertette a szerző jelenlétében.
Az írónő életében termékeny időszak következett, sorra jelentek meg könyvei. 2011-ben a Szerelemféltők című kötete, 2013-ban a Hét évszak és az Erdélyi menyegző került a polcokra, tavaly év végén látott napvilágot A nádor asszonyai című könyve. A péntek esti könyvbemutatón azt is elárulta, karácsonyra megjelenik a trilógia befejező része is.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Az úgynevezett „kis magyar világ” időszakában, 1940 és 1944 között, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképekből nyílik tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban április 24-én, szerdán 17 órakor.
Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a premiert április 22-én, hétfőn este 7 órától láthatják az érdeklődők a színház nagytermében.
Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.
Újraindul a Kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve kezdeményezett, egy időre abbamaradt beszélgetős-főzős sorozata, amelyben színészek faggatnak színészeket.
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
A kaukázusi krétakör című előadás bemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a produkció évfolyamtalálkozónak is számít – közölte a társulat.
Idén 445 millió forint értékben hirdet hungarikum-pályázatokat a budapesti Agrárminisztérium, amelyen határon túli szervezetek is részt vehetnek. A forrás célja a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésének, megőrzésének és gondozásának támogatása.
szóljon hozzá!