A netezés és az irodai alkalmazások használata ma már alapnak számít, nem fejlett digitális készségnek
Fotó: Gábos Albin
A közszférában dolgozók közel 90 százaléka túlbecsüli magát, és tévesen azt hiszi, hogy fejlett digitális készségekkel rendelkezik csupán annak köszönhetően, hogy tud böngészni az interneten – derül ki az APSAP Képzési Központ, a vezető romániai akkreditált tanfolyamok szolgáltatója által az állami rendszerben dolgozó, 5162 fős mintán végzett felmérés adataiból.
2024. április 23., 19:022024. április 23., 19:02
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető elemzés szerint erre az önértékelésre tekintettel a közszférában dolgozók nem fejlesztik folyamatosan készségeiket, és kis számban vesznek részt tudásukat felfrissítő tanfolyamokon. Ráadásul a képzéseken részt vevők 50 százaléka azt mondja, saját zsebből fizetett, ami hosszú távon elrettentő, különösen azért, mert a törvény kötelezi az állami intézményeket arra, hogy folyamatosan beruházzanak az alkalmazottak továbbképzésébe.
A válaszadók által szolgáltatott adatok elemzését követően 1477 fő véli úgy, hogy a digitális készségeket magas szinten uralja.
Az eredmény riasztó, mivel a hatékony internetes böngészés és keresés nem igényel fejlett digitális készségeket, így valódi eltérés van a fejlett digitális készségek érzékelése és a tényleges szintjük között – húzza alá a Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett elemzés.
Ami a digitális készségeket illeti, az állami alkalmazottak szerint legalább 3–4 készséggel rendelkeznek, beleértve az internetes böngészést, a munkakör-specifikus szoftverek és alkalmazások használatát, de olyan technikai készségeket is említettek, mint a szoftverprogramozás, a multimédiaszerkesztés és az adatfeldolgozás.
Kitér arra is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint az alapvető digitális készségek szintje az elmúlt években fokozatosan emelkedett a legtöbb uniós tagállamban, Romániában azonban nem. Románia a gazdaságilag aktív felnőttek körében a digitális készségek tekintetében az utolsó előtti helyen áll, épp csak Bulgáriát tudhatja maga mögött.
A digitális készségekre vagy kompetenciákra különböző meghatározások léteznek, és az olyan kifejezéseket, mint a „digitális írástudás”, „digitális kompetencia”, „IKT-készségek” (információs és kommunikációs technológiák – IKT) és „e-készségek”, gyakran szinonimaként használják. Az Európai Tanács 2018 májusában a digitális kompetenciát a következőképpen határozta meg: „magában foglalja a digitális technológiák magabiztos, kritikus és felelősségteljes használatát, valamint a tanulás, a munka és a társadalomban való részvétel érdekében történő felhasználását. Ide tartoznak az információs és adatismeret, a kommunikáció és az együttműködés, a médiaműveltség, a digitális tartalmak előállítása (beleértve a programozást is), a biztonság (beleértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsági készségeket), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések, valamint a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás”.
Az informatikai szakemberek szerint pedig a fejlett digitális kompetenciák közé tartozik többek között a magasszintű technikai tudás, a HTML-kód írásának képessége, a szoftveralkalmazások fejlesztése és a különböző programozási nyelvekkel való munka, az adatok megfelelő gyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének és értelmezésének képessége, de mindenekelőtt a kiberbiztonsággal kapcsolatos fejlett ismeretek.
Az internetezés vagy az irodai alkalmazások használata tehát a szakemberek szerint csak alapkészségek, amelyeket ráadásul a modern és digitalizált világban folyamatosan fejleszteni kell.
Kihirdette kedden Klaus Iohannis államfő a törvényt, amely szerint az útdíj az érvényessége kezdetétől számított 24 órán belül is kifizethető.
A parlament külpolitikai és európai ügyekért felelős bizottságai 35 támogató és hat ellenszavazattal kedvezően véleményezték kedden Roxana Mînzatu uniós biztosi jelölését.
A Szeben megyei választási iroda (BEJ) elrendelte kedden a Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelöltje, Nicolae Ciucă több választási plakátjának eltávolítását, mivel ezek mérete nem felel meg a vonatkozó törvényben előírtaknak.
Döntő házként fogadta el kedden a képviselőház azt a tervezetet, amely értelmében a névtelen petíciókat figyelembe veszik, ha azok nemi vagy erkölcsi zaklatással kapcsolatos esetekre vonatkoznak.
Bár az államfő- és a parlamenti választásokig még hátra van néhány hét, a jelek szerint egy győztest máris ki lehet hirdetni: Ilie Bolojant, a Bihar megyei közgyűlés liberális elnökét, Nagyvárad korábbi polgármesterét.
Ukrán menekülteket lakoltattak ki hétfőn a Bukaresti Műszaki Egyetem egyik kollégiumából, az akcióhoz a rendőrség és a csendőrség egységeinek támogatását is kérték.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16. és november 1. között 571 110 agrártermelőnek utalta át a gazdákat megillető mezőgazdasági támogatások előlegét.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték és eltiltották szakmájának gyakorlásától Nelu Tătaru volt egészségügyi minisztert, aki korrupciós ügyben érintett.
Bűnszervezet létrehozása, fegyvertartásra vonatkozó jogszabályok megsértése, minősített csempészés és kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt 131 házkutatást tartott hétfőn a DIICOT és a rendőrség.
A román kormány 2025-re a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kívánja növelni a védelmi költségvetést – derült ki hétfői sajtóértesülésekből.
szóljon hozzá!