A netezés és az irodai alkalmazások használata ma már alapnak számít, nem fejlett digitális készségnek
Fotó: Gábos Albin
A közszférában dolgozók közel 90 százaléka túlbecsüli magát, és tévesen azt hiszi, hogy fejlett digitális készségekkel rendelkezik csupán annak köszönhetően, hogy tud böngészni az interneten – derül ki az APSAP Képzési Központ, a vezető romániai akkreditált tanfolyamok szolgáltatója által az állami rendszerben dolgozó, 5162 fős mintán végzett felmérés adataiból.
2024. április 23., 19:022024. április 23., 19:02
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető elemzés szerint erre az önértékelésre tekintettel a közszférában dolgozók nem fejlesztik folyamatosan készségeiket, és kis számban vesznek részt tudásukat felfrissítő tanfolyamokon. Ráadásul a képzéseken részt vevők 50 százaléka azt mondja, saját zsebből fizetett, ami hosszú távon elrettentő, különösen azért, mert a törvény kötelezi az állami intézményeket arra, hogy folyamatosan beruházzanak az alkalmazottak továbbképzésébe.
A válaszadók által szolgáltatott adatok elemzését követően 1477 fő véli úgy, hogy a digitális készségeket magas szinten uralja.
Az eredmény riasztó, mivel a hatékony internetes böngészés és keresés nem igényel fejlett digitális készségeket, így valódi eltérés van a fejlett digitális készségek érzékelése és a tényleges szintjük között – húzza alá a Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett elemzés.
Ami a digitális készségeket illeti, az állami alkalmazottak szerint legalább 3–4 készséggel rendelkeznek, beleértve az internetes böngészést, a munkakör-specifikus szoftverek és alkalmazások használatát, de olyan technikai készségeket is említettek, mint a szoftverprogramozás, a multimédiaszerkesztés és az adatfeldolgozás.
Kitér arra is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint az alapvető digitális készségek szintje az elmúlt években fokozatosan emelkedett a legtöbb uniós tagállamban, Romániában azonban nem. Románia a gazdaságilag aktív felnőttek körében a digitális készségek tekintetében az utolsó előtti helyen áll, épp csak Bulgáriát tudhatja maga mögött.
A digitális készségekre vagy kompetenciákra különböző meghatározások léteznek, és az olyan kifejezéseket, mint a „digitális írástudás”, „digitális kompetencia”, „IKT-készségek” (információs és kommunikációs technológiák – IKT) és „e-készségek”, gyakran szinonimaként használják. Az Európai Tanács 2018 májusában a digitális kompetenciát a következőképpen határozta meg: „magában foglalja a digitális technológiák magabiztos, kritikus és felelősségteljes használatát, valamint a tanulás, a munka és a társadalomban való részvétel érdekében történő felhasználását. Ide tartoznak az információs és adatismeret, a kommunikáció és az együttműködés, a médiaműveltség, a digitális tartalmak előállítása (beleértve a programozást is), a biztonság (beleértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsági készségeket), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések, valamint a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás”.
Az informatikai szakemberek szerint pedig a fejlett digitális kompetenciák közé tartozik többek között a magasszintű technikai tudás, a HTML-kód írásának képessége, a szoftveralkalmazások fejlesztése és a különböző programozási nyelvekkel való munka, az adatok megfelelő gyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének és értelmezésének képessége, de mindenekelőtt a kiberbiztonsággal kapcsolatos fejlett ismeretek.
Az internetezés vagy az irodai alkalmazások használata tehát a szakemberek szerint csak alapkészségek, amelyeket ráadásul a modern és digitalizált világban folyamatosan fejleszteni kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén júniusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élveszületések száma továbbra sem haladta meg a halálozásokét – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Az oktatási szakszervezetek hétfőn, Ilie Bolojan miniszterelnökkel való találkozójuk után bejelentették, hogy bojkottálni fogják a tanév kezdetét, így tiltakozva a kormány által a költségvetési hiány csökkentése érdekében hozott intézkedések ellen.
Ugyan a kormányból nem lép ki, a koalíció ülésein való részvételt bizonyos feltételekhez köti a Szociáldemokrata Párt (PSD) – ezt Sorin Grindeanu ügyvivő pártelnök jelentette be hétfőn a pártelnökség mintegy három és fél órás ülését követően.
A hét végén országos szinten 588 tűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezek közül 439 tarlótűz volt, melyek nyomán több mint 1500 hektár terület égett le – számolt be hétfőn a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Ilie Bolojan kormányfő reményét fejezte ki, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fog kilépni a kormányból a koalíciós partnereknek a Ion Iliescu volt államelnök hivatalos gyászszertartásával szembeni eltérő álláspontjai által keltett feszültségek miatt.
Új jobboldali pártot szeretne létrehozni Alin Tișe, a Kolozs megyei közgyűlés nemzeti liberális párti (PNL) elnöke.
Harcba száll az egyre csökkenő támogatottságú Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségéért Titus Corlăţean, a párt szenátora, korábbi külügyminiszter,
Idén március végén 8102 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 28-cal nőtt 2024 végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság adataiból.
Családja társaságában túrázott vasárnap a román államfő, aki kisvideót is közzétett a természetben eltöltött élményekről. Nicușor Dan egy nappal korábban a Moldovai Köztársaságban fesztiválozott magánlátogatás keretében.
Sérelmezte Adrian Năstase volt szociáldemokrata párti (PSD) miniszterelnök, hogy „opcionális” volt a nemzeti gyásznap tiszteletben tartása Ion Iliescu egykori államfő csütörtöki temetése napján, amelyet a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánított.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!