A netezés és az irodai alkalmazások használata ma már alapnak számít, nem fejlett digitális készségnek
Fotó: Gábos Albin
A közszférában dolgozók közel 90 százaléka túlbecsüli magát, és tévesen azt hiszi, hogy fejlett digitális készségekkel rendelkezik csupán annak köszönhetően, hogy tud böngészni az interneten – derül ki az APSAP Képzési Központ, a vezető romániai akkreditált tanfolyamok szolgáltatója által az állami rendszerben dolgozó, 5162 fős mintán végzett felmérés adataiból.
2024. április 23., 19:022024. április 23., 19:02
A közvélemény-kutatás eredményeit ismertető elemzés szerint erre az önértékelésre tekintettel a közszférában dolgozók nem fejlesztik folyamatosan készségeiket, és kis számban vesznek részt tudásukat felfrissítő tanfolyamokon. Ráadásul a képzéseken részt vevők 50 százaléka azt mondja, saját zsebből fizetett, ami hosszú távon elrettentő, különösen azért, mert a törvény kötelezi az állami intézményeket arra, hogy folyamatosan beruházzanak az alkalmazottak továbbképzésébe.
A válaszadók által szolgáltatott adatok elemzését követően 1477 fő véli úgy, hogy a digitális készségeket magas szinten uralja.
Az eredmény riasztó, mivel a hatékony internetes böngészés és keresés nem igényel fejlett digitális készségeket, így valódi eltérés van a fejlett digitális készségek érzékelése és a tényleges szintjük között – húzza alá a Wall-street.ro gazdasági portál által szemlézett elemzés.
Ami a digitális készségeket illeti, az állami alkalmazottak szerint legalább 3–4 készséggel rendelkeznek, beleértve az internetes böngészést, a munkakör-specifikus szoftverek és alkalmazások használatát, de olyan technikai készségeket is említettek, mint a szoftverprogramozás, a multimédiaszerkesztés és az adatfeldolgozás.
Kitér arra is, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat jelentése szerint az alapvető digitális készségek szintje az elmúlt években fokozatosan emelkedett a legtöbb uniós tagállamban, Romániában azonban nem. Románia a gazdaságilag aktív felnőttek körében a digitális készségek tekintetében az utolsó előtti helyen áll, épp csak Bulgáriát tudhatja maga mögött.
A digitális készségekre vagy kompetenciákra különböző meghatározások léteznek, és az olyan kifejezéseket, mint a „digitális írástudás”, „digitális kompetencia”, „IKT-készségek” (információs és kommunikációs technológiák – IKT) és „e-készségek”, gyakran szinonimaként használják. Az Európai Tanács 2018 májusában a digitális kompetenciát a következőképpen határozta meg: „magában foglalja a digitális technológiák magabiztos, kritikus és felelősségteljes használatát, valamint a tanulás, a munka és a társadalomban való részvétel érdekében történő felhasználását. Ide tartoznak az információs és adatismeret, a kommunikáció és az együttműködés, a médiaműveltség, a digitális tartalmak előállítása (beleértve a programozást is), a biztonság (beleértve a digitális jólétet és a kiberbiztonsági készségeket), a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések, valamint a problémamegoldás és a kritikus gondolkodás”.
Az informatikai szakemberek szerint pedig a fejlett digitális kompetenciák közé tartozik többek között a magasszintű technikai tudás, a HTML-kód írásának képessége, a szoftveralkalmazások fejlesztése és a különböző programozási nyelvekkel való munka, az adatok megfelelő gyűjtésének, rendszerezésének, elemzésének és értelmezésének képessége, de mindenekelőtt a kiberbiztonsággal kapcsolatos fejlett ismeretek.
Az internetezés vagy az irodai alkalmazások használata tehát a szakemberek szerint csak alapkészségek, amelyeket ráadásul a modern és digitalizált világban folyamatosan fejleszteni kell.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Biztonsági intézkedéseket rendeltek el kedden három bukaresti közintézménynél, miután rózsaszínes-fehér színű anyagot tartalmazó borítékot kaptak – közölte a fővárosi rendőrség.
Nicușor Dan független elnökjelölt szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) „több mint 50 millió eurót” költött közpénzekből választási propagandára az utóbbi öt évben.
Félmillió euró értékű adózatlan cigarettát foglaltak le a román hatóságok a szeretvásári ukrán–román közúti határátkelőnél – közölte kedden a román határrendészet.
A hatóságok kitoloncoltak Romániából két nepáli és egy Srí Lanka-i állampolgárt, akik illegálisan tartózkodtak az ország területén.
Határozottan cáfolta Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció államfőjelöltje, hogy megválasztása esetén ismét bevezetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot.
Az Andrew és Tristan Tate testvérpárt a DIICOT székhelyére várják kedden, ahol az üggyel foglalkozó ügyész közölni fogja velük, hogy meghosszabbítják esetükben a bűnügyi felügyeletet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek ügyészségi források.
Az nem kérdéses, hogy George Simion megnyeri a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése miatt idén májusra kiírt új megmérettetés első fordulóját, a második helyért viszont kiélezett verseny zajlik – derül ki a felmérésekből.
A valóban rászoruló háztartások támogatást kapnak július elseje után az áramszámlák kifizetésében – ígérte az energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!