Fotó: A szerző felvétele
2010. február 15., 09:042010. február 15., 09:04
Az író édesanyja 2000 karácsonya előtt egy nappal lett rablógyilkosság áldozata, apja is csak súlyos sérülések árán élte túl a szörnyűséget. Borbély Szilárd elmondta, borzasztó volt az első 1-2 év, amikor azzal kellett szembesülnie, hogy a rendőrség nem végzi tisztességesen a munkáját, bizonyítékokat mismásol el, nem nyomoz, csak tétlenkedik.
Elhatározta, a dologról írni sem fog. Inkább bezárja magában, s teszi a dolgát, de belül folyamatosan foglalkoztatta a tragédia, munka közben is. Ámor és Psziché történetéről készített tanulmányt, amikor meglepte az inspiráció. „Furcsa tudatállapotban kezdtem el írni, néha, amikor visszaolvastam, nem is értettem, mit akartam. Többször át is javítottam a szövegeket, de végül mindig visszatértem az eredeti formához” – meséli. Így alakult ki lassanként a Halotti pompa című verseskötete, amelyet gyakran neveztek az utóbbi évtized legmegrázóbb könyvének a kritikusok.
Az Egy gyilkosság mellékszálai című kötet is ezzel foglalkozik. Hideg távolságtartással ír a tragédiáról, amely meghatározta és gyökeresen megváltoztatta írói pályafutását is. Elmondta: csak a mi modern, nyugati kultúránkban ennyire szokatlan és sokkoló a brutalitás, a történelem során máskor, máshol sokkal jellemzőbb volt az erőszak jelenléte az emberek életében, és inkább az a furcsa, ha valakinek megadatik, hogy békében megöregedjen.
„Áldozat voltam a tragédiában, de a borzalmakból a Halotti pompát hoztam létre, amiért méltatlanul díjakkal is elhalmoztak” – fogalmazott Borbély Szilárd. Kijelentette: megértette, hogy emlékművet kell állítania belőle, a szörnyűből valami szépet létrehozni. „Az vigasztal, hogy az olvasók közül sokan jelezték: kötetem segített a saját nehéz periódusaikat, tragédiáikat átvészelni.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok