2010. február 22., 10:592010. február 22., 10:59
Éppen ezért szerzőink és díjazottaink között ugyanúgy találhatók irodalmárok, képzőművészek, mint ahogy társadalomtudósok, történészek is”– mondta a Korunk főszerkesztője.
Balázs Imre József kifejtette: a Korunk a lap- és könyvkiadáson túl aktív szerepet vállal a kolozsvári kulturális életben, többek között a Korunk Akadémia című havi előadássorozattal, amelynek résztvevőjeként Romsics többször is járt már náluk és mindannyiszor telt házas, nagy hatású előadásokat tartott.
A Magyar Tudományos Akadémia Kistermében, február 18-án adták át a Korunk Kulcsa-díját. A kitüntetett laudációját Kovács Kiss Gyöngy, a folyóirat főszerkesztő-helyettese mondta el: „Romsics Ignácnak valójában nincs szüksége a Korunk Kulcsára, hiszen már régóta itt van velünk a szerkesztőségben – ha úgy tetszik, jó évtizede kulcsa van a Korunkhoz.”
A történész szakmai életútjának bemutatása után hozzátette: Romsics úgy történész, hogy sosem siet, valamiféle elmélyült szakmai ráérősséggel közelít a történelemhez. Romsics Ignác számára különösen fontos, hogy az elismerést egy határon túli magyar szervezettől kapta.
„Azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy létezik egy kulturális értelemben felfogható magyar nemzet, amelynek az erdélyi magyarok ugyanúgy részei, mint a magyarországiak” – mondta Romsics. A történész a huszadik századi magyar történelem neves kutatója, számos könyve és tanulmánya jelent meg.
Ezekben olyan, manapság is nagy érdeklődést kiváltó témával foglalkozik, mint a két világháború közti Magyarország politikatörténete, vagy a trianoni és az 1947-es párizsi békeszerződés. 2001 óta az MTA levelező tagja, egyebek mellett Széchenyi- és akadémiai díjas is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok