Fotó: Krónika
2008. március 18., 00:002008. március 18., 00:00
Jóval a marosvásárhelyi versenyvizsga idõpontja elõtt bejelentette lemondását az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki tisztségérõl. A 2012-ig megerõsített mandátuma sem tudta maradásra bírni?
Nem, az egyetemi karrier pártján voltam: az Audiovizuális Tanácsban végzett munkámmal párhuzamosan hétvégenként tanítottam, pedagógiai doktori címet szereztem. Ami egyértelmûsítette, hogy nem akarom felcserélni a tanítást sem politikai, sem médiapolitikusi karrierre.
Kijelentette, hogy mára csendes révbe ért a médiafelügyeleti bizottság munkája. Nagyobb kihívást lát a rektori feladatkörben?
Ami a törvénykezést, az új utakat, a változást jelenti a médiapiacon, az vagy rég megvalósult, vagy nem fog megtörténni. Mondhatni unalmassá válik a média. Persze, választási év van, túlkapások várhatók a médiában. De a munkámban engem nem a büntetések vagy a különbözõ monitorizálások érdekeltek, hanem a médiahatások nagyobb összefüggéseinek értelmezése.
A CNA-ban Szász Attila államtanácsos veszi át a helyét. Mit gondol, hogyan fogja ellátni a feladatát?
Nagy kihívás lesz számára, ugyanis egyedül kell megvívnia a harcokat. Õ politikai és közéleti ambíciókkal rendelkezõ ember, és közismert, hogy a politika nem mûködik jó médiakapcsolatok nélkül. Tehát a munkája segíti, hogy jobban megértse a média mûködését. Egy hónapon belül veszi át a munkakört, lezárva a karriert, amely jelenleg a kormányhoz köti.
Március 14-én ketten pályáztak a rektori címre. Bár a szenátus egyenlõ arányban szavazott, Sorin Criºan elõadótanár visszalépett, arra hivatkozva, hogy Ön jobb menedzseri képességekkel rendelkezik.
A verseny erkölcsi gyõztese Sorin Criºan. Olyan emberi gesztus ez részérõl, amely csak jelentõs értelmiségiek jellemzõje. Visszalépése nyomást gyakorol rám, úgy érzem, nem szabad tévednem. Fokozza a felelõsségérzetem.
Mit tartalmazott a menedzseri terve?
Javaslatokat, hogy miként lehet párhuzamosan javítani az egyetemen az oktatás szintjét és a diákok létszámát. Jó kommunikációs stratégiára van szükség, amely eddig nem az intézmény erõsségei közé.
Milyen elképzelésekkel lát rektori tevékenységéhez?
Azt szeretném elérni, hogy az intézmény neve Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetemre változzék. Ami konkrétan azt jelenti, hogy a meglévõ szakok bõvítése mellett õsztõl új szakok indulnak: képzõmûvészeti szak, díszlettervezés és kultúrmenedzsment szerepel az elképzelésekben. A cél, hogy regionális összmûvészeti egyetemmé váljunk úgy, hogy minden képzés elérhetõ legyen magyar nyelven is. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy Kolozsváron hány éve próbálkoznak hiába a magyar nyelvû zenepedagógiai képzés beindításával, felmérhetõ ennek a fontossága.
Sokak szerint Erdélyben a vásárhelyi egyetem nyújtja a legmagasabb szintû színészi képzést. Ön milyennek látja az intézmény státusát?
Nézze, a Kolozsváron tanító legjobb tanárok, Hatházi András, Bács Miklós, Salat Lehel Marosvásárhelyen végeztek. Szakmai kapcsolataink jók a kolozsvári iskolával, amit még szorosabbra szeretnék fûzni, ugyanis a két intézménynek közös a célja: európai szintû képzést biztosítani. Vannak olyan elõnyeink, amelyekkel a kolozsvári színi nem rendelkezik, de ez fordítva is igaz. Tehát egymásra leszünk utalva – a szó legjobb értelmében. Összehangolt pedagógiai vízióra van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a 21. századi elvárásoknak. Félre kell tenni mindenféle kicsinyes féltékenységet, provinciális sértettséget, már ha van ilyen.
Az egyetem megerõsítésérõl beszél, miközben a diplomás színészek egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni.
Ezért történik a szakokon a folyamatos áthangolódás. Különben az itteni színészképzés mindig többletet jelent. Ha említhetek bukaresti példát: Márton Árpád, a képviselõház kulturális bizottságának alelnöke, Fazekas Ernõ, az InfoPro rádió mûsorvezetõje, Demeter András kulturális államtitkár, Gáspárik CNA-alelnök. Mindnyájan színit végeztek. Nem úgy van, hogy ahányat rendel a piac, annyi színészt képezünk.
Egyes hírek szerint nem felhõtlen a viszonya a színészi szakma több képviselõjével. Igaz ez?
Nehéz úgy válaszolni, hogy most szeretjük, vagy nem szeretjük egymást. Tudomásom szerint nincs nyílt konfliktusom a színészi körökkel. Hogy nem értünk mindenben egyet, tény és való. De ha így lenne, nagyon unalmas volna az élet. Nyolc évvel ezelõtt senki nem kérdezte meg, hogy mit keresek a CNA-ban. Az szándékos távozás volt a színházból, szakmai kérdések következtében. Jelenleg igazából nem szakmai, hanem koncepcionális ellentétek létezhetnek. Sok kérdést másként látok. Természetesen egy színházközeli intézmény vezetõjeként sokkal toleránsabbnak kell lennem a különbözõ irányzatokkal szemben, mint amikor színész voltam. Remélem, hogy a kellõ bölcsességet az elmúlt nyolc évben megszereztem, és gyakorlatban is tudom gyümölcsöztetni.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.