Nem szégyellni, hanem elhinni a csodát: túlélni tanít a népmesékbe foglalt bölcsesség egy értékvesztett világban

Tekei Erika kultúrakutató mesélt gyerekeknek a magyar népmese napja alkalmából szeptember végén a marosvásárhelyi gyermekkönyvtárban, az eseménybe bekapcsolódott az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány •  Fotó: Maros Megyei Gyermekkönyvtár

Tekei Erika kultúrakutató mesélt gyerekeknek a magyar népmese napja alkalmából szeptember végén a marosvásárhelyi gyermekkönyvtárban, az eseménybe bekapcsolódott az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány

Fotó: Maros Megyei Gyermekkönyvtár

Tulajdonképpen mindenki arra vágyik, hogy a saját meséjének, történetének jó vége legyen, ezért is fontos az ember számára a „tiszta forrásból” származó népmese – fejtette ki a Krónikának Tekei Erika marosvásárhelyi kultúrakutató. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kiadványokért, élőszavas mesemondásért, szövegfolklórért felelős oktatási szaktanácsadója úgy véli, a népmese tulajdonképpen vágyvilágot jelenít meg, a mesékbe foglalt bölcsesség élni és túlélni segít, közvetíti a hogyan kell, hogyan érdemes élni üzenetét, a mese hőse pedig megmutatja, hogy mit kell tennünk, ha bárki vagy bármi az élet működését, a világ rendjét veszélyezteti.

Kiss Judit

2023. október 03., 18:432023. október 03., 18:43

Kárpát-medence-szerte a népmese fontosságára irányul a figyelem szeptember 30-án, a magyar népmese napján, amelyet Benedek Elek, a nagy mesemondó születésnapján ünnepel a magyarság. Egyre többször hangzik el manapság, hogy a „tiszta forrásból” származó mese, azaz népmese gyógyító erejére, örök érvényű, mély igazságaira,

útba igazító hatására nemcsak a gyermeki, hanem a felnőtt léleknek is nagy szüksége van – talán éppúgy, mint századokkal ezelőtt.

Tekei Erika marosvásárhelyi kultúrakutatót, szerkesztőt, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kiadványokért, élőszavas mesemondásért, szövegfolklórért felelős oktatási szaktanácsadóját arról kérdeztük, vajon mivel magyarázható az, hogy a népmese „hatóereje” változatlan, időtlen, és ma is fontos, hogy megszólítsa az emberi lelket. „A népmese tulajdonképpen egy vágyvilágot jelenít meg, a mesékbe foglalt bölcsesség élni és túlélni segít, közvetíti a hogyan kell, hogyan érdemes élni üzenetét. Persze, amikor ezt mondom, akkor elsősorban a tündérmesékre, hősmesékre, varázsmesékre gondolok. A mese hőse megmutatja, hogy mit kell tennünk, ha bárki vagy bármi az élet működését, a világ rendjét veszélyezteti. A mese hőse a humánum képviselője egy értékvesztett világban” – fogalmazott Tekei Erika.

Kifejtette, a hősnek általában útra kell kelnie és vissza kell szereznie valami nagyon értékeset, fontosat (például az elrabolt égitesteket, egy szeretett lényt, az igazságot), útja során mindenféle próbákat kell kiállnia, közben segítőkre talál, varázseszközökre tesz szert, de lesznek akadályozói és ellenségei is.

Tekei Erika kultúrakutató: „mindenki a saját meselátó szemével a maga módján látja a szavakkal festett mesebeli képeket” •  Fotó: Tekei Erika/Facebook Galéria

Tekei Erika kultúrakutató: „mindenki a saját meselátó szemével a maga módján látja a szavakkal festett mesebeli képeket”

Fotó: Tekei Erika/Facebook

Idézet
„Sok minden megtörténhet vele, de az sohasem, hogy a mese végére ne változzon meg a negatív kiindulóhelyzet, ne jusson diadalra a jó, és ne bűnhődjön a gonosz. Tulajdonképpen ez az, amire mindenki vágyik, hogy a saját meséjének, történetének jó vége legyen” – fejtette ki a kultúrakutató.

Mindig fognak születni új meseváltozatok

Tekei Erika néprajzosként hosszú ideje kutatja a népmesei anyagot, így azt is megkérdeztük tőle, miként látja: maga a meseanyag „élő-e” még valahol Erdélyben a jelen korban is. Vagyis hogy születnek-e manapság népmesék, esetleg változnak-e, módosulnak-e a mai korhoz igazodva valamiképpen a régebben keletkezettek, vagy már „lezárt” anyagnak kell tekinteni a műfajt.

Idézet
Amikor valaki elmond egy népmesét, élővé teszi azt, mert a mesemondás alkalmai, helye, időpontja, a mesemondó személyisége, a mesehallgatók elvárásai, az éppen aktuális események, a történelmi kontextus – nagyon sok minden befolyásolja, és így mindig újabb és újabb változatai jöttek létre, és jönnek létre manapság is. Én úgy gondolom, hogy mindig születtek és születni is fognak új mesék, meseváltozatok” – fejtette ki Tekei Erika.

Hozzátette, a népmesegyűjtemények 19-20. századi megjelenésével – bár ezeket a könyveket felnőtt olvasóknak szánták – a népmese írott szövegként az intézményes, óvodai és iskolai oktatás-nevelés részévé is vált, és fokozatosan gyermekműfajjá alakult. Ugyanakkor hetven-nyolcvan évvel ezelőtt a mesemondás alkalmai még a csoportos munkavégzéshez – fonás, kukoricahántás, tollfosztás, kaláka, favágás, szénégetés stb. – vagy a kényszerből való együttlétekhez – katonaság, hadifogság – is kapcsolódtak, felnőttek is mondtak mesét felnőtteknek.

„A második világháború után az újságok, folyóiratok, könyvek, majd az 1960-as évektől a rádió, a ’70-es évektől pedig a televízió terjedése egyre inkább háttérbe szorította a mesemondást mint közösségi időtöltést. A mesemondás továbbéltetői a legszerencsésebb esetben a családtagok – szülők, nagyszülők, idősebb testvérek, azon kívül pedig az oktatási és közművelődési intézmények, pedagógusok lettek” – ecsetelte a kutató. Mint mondta,

a 2000-es évektől egyre fontosabb helyet kap az élőszavas mesemondás, a mesélés újratanítása, visszatanítása a közelmúlt kezdeményezése, a gyermekeknek és felnőtteknek szervezett élőszavas mesemondó rendezvények egyre népszerűbbek.

Készen kapott képek helyett „meselátó szem”

Manapság is vannak mesemondók – például a Kolozs megyei Ördöngösfüzesen élő Hideg Anna, a népművészet mestere, aki hallgatóság előtt is szokott mesélni, de mások is mesélnek hasonlóképpen. Hideg Annát egyébként a „népi kincsek egyik utolsó birtokosának” is tekintik. Tekei Erikától azt is megkérdeztük, hogyan látja, a személyesen elmondott, megosztott mesék mennyiben hatnak másképp a befogadóra – legyen az gyerek vagy felnőtt –, mint úgy, ha írott szövegből olvassák fel, esetleg animáció formájában jut el a befogadóhoz.

Idézet
A személyes jelenlét, az együttlét, az itt és most egyszerisége és megismételhetetlensége az élőszavas mesemondás varázsa. A mesehallgatók ilyenkor nemcsak fogyasztói a történeteknek, hanem együtt szövik, alkotják, alakítják a mesét a mesemondóval.

Képeket sem készen kapnak, mindenki a saját meselátó szemével a maga módján látja a szavakkal festett mesebeli képeket” – fejtette ki a kutató. Hozzátette, Hideg Anna ördöngösfüzesi mesemondó 1936-ban született, ő és a kortársai még hagyományos módon hallották, tanulták a meséket, téli estéken a fonóban vagy tollfosztáskor, manapság a legtöbben az írott szövegek alapján tanulnak újra mesélni, szívesen veszik elő újra a régi népmesegyűjteményeket.

Hideg Anna ördöngösfüzesi mesemondó, a népművészet mestere 1936-ban született, ő és a kortársai még hagyományos módon hallották, tanulták a meséket •  Fotó: Maros Megyei Gyermekkönyvtár Galéria

Hideg Anna ördöngösfüzesi mesemondó, a népművészet mestere 1936-ban született, ő és a kortársai még hagyományos módon hallották, tanulták a meséket

Fotó: Maros Megyei Gyermekkönyvtár

Madarakká változtatott fiúk, helyreáll a „gyönyörű Rend”

Tekei Erikát arra kértük, nevezze meg a kedvenc népmeséjét, és azt is mondja el, miért ezt választja. „Egy-egy mese megszólít, nagyon megszeretem, többször elolvasom, szívesen mesélem. Hogy mikor melyik a kedvenc népmesém, az változik. Ha egyetlenegyet mondhatok, akkor most a bátyjait kereső lány elnevezésű mesetípust választanám, a madárrá változott testvéreit megmentő lány, a szenvedés árán hozott áldozat, a kitartás, a hit meséje ez számomra” – felelte a kutató. Mint elmondta: a mese cselekményváza szerint az anya megharagszik a fiaira és megátkozza őket. Az átok beteljesül, a fiúk madarakká változnak (hollóvá, darvakká, hattyúkká, varjúkká, vadludakká), és elrepülnek. A lánytestvérük később megtudja, hogy valamikor voltak testvérei, hogy mi történt velük, és a keresésükre indul.

Útközben eljut a Naphoz, a Holdhoz és a Szélhez, kérdezősködik a bátyjai után. Útbaigazítják, megtalálja a testvéreit, és tőlük megtudja a megváltásuk módját: hét évig nem beszélhet, csalánból inget kell varrnia közben a testvéreinek.

Népmesemondás a Vásárhelyi Forgatagon •  Fotó: Tekei Erika/Facebook Galéria

Népmesemondás a Vásárhelyi Forgatagon

Fotó: Tekei Erika/Facebook

Egy királyfi rátalál a különös lányra, beleszeret és feleségül veszi. A most már királynénak gyermeke születik, de az anyósa vagy ördöngös banya a gyermeket ellopja, egyes meseváltozatokban állatkölyökkel cseréli el, és az anyát gyilkossággal vagy állatszüléssel vádolják. Halálra ítélik, ártatlanságát a fogadalma miatt nem bizonyíthatja, nem beszélhet. Közben lejár a hét esztendő, a vesztőhelyen megjelennek a lány testvérei, emberré változnak, megszűnik az átok, megmentik a lánytestvérüket, a királyi gyermek előkerül, és a gonosz elnyeri büntetését. „Kedvenc mese után egy kedvenc idézetet is meg szeretnék osztani az olvasókkal, az egyik kedvenc mesegyűjtőm, Nagy Olga gondolatait:

Idézet
A tündérmese éltetéséhez az az archaikus, naiv világfelfogás szükségeltetett, mely a csodát nem szégyelli, sőt elhiszi. Hisz még az emberfeletti lényekben, tündérekben, sárkányokban, óriásokban; s főleg pedig abban, hogy valamikor volt egy egészséges és gyönyörű Rend, amelyben még az igazság győzött.

Ez a felfogás abból a belső kényszerből alakult ki, hogy vigasz nélkül nem élhetünk, hinnünk kell a csodában! Abban, hogy a jó győzhet, a gonosz pedig megkapja büntetését. Ez valójában egyfajta mitikus alapállás, mely a vallásnak is alapját képezi” – idézte a kutató Nagy Olga (1921 –2006) erdélyi néprajzkutató, etnológus gondolatát.

korábban írtuk

A felnőtt léleknek is szüksége van a népmesék tanítására – Hideg Anna volt a Marosvásárhelyen tartott népmese napjának vendége
A felnőtt léleknek is szüksége van a népmesék tanítására – Hideg Anna volt a Marosvásárhelyen tartott népmese napjának vendége

A mesékben élő bölcsesség átörökítését ünnepelték magyar nyelvterületen pénteken, a népmese napján.

korábban írtuk

Elek apó örökségéről a magyar népmese napján: programokkal várja az érdeklődőket a kisbaconi emlékház
Elek apó örökségéről a magyar népmese napján: programokkal várja az érdeklődőket a kisbaconi emlékház

Benedek Elek emlékének, örökségének ápolására hívják fel a figyelmet csütörtökön, a magyar népmese napján, a nagy mesemondó születésnapján több erdélyi és magyarországi településen. A jeles napról a kisbaconi emlékházban is megemlékeznek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén