egyes hősmesék, varázsmesék, tündérmesék az óvodásoknak például fárasztóak lehetnek a hosszúságuk, a túl bonyolult, szövevényes történet miatt, az eredetileg felnőtteknek szóló történeteket akár több órán át is mesélhették, sőt több estén át is.

– fejtette ki Tekei Erika.

Hozzátette, a mese a tanító jellegén túl szórakoztat is, azonban teljesen más kikapcsolódást nyújt, mint például a vizualitáson alapuló történetek.

„Az élőszavas mesemondásban fontos az interaktivitás, a hallgatók nemcsak fogyasztói a történeteknek, hanem szerzőtársak is, akik kérdezhetnek, együtt alakítják a mesefolyamot. A népmese tulajdonképpen egy vágyvilágot jelenít meg, ahol a mesemondó és a mesehallgatók együtt lépnek be a valóságos világból a mese világába, és innen együtt térnek vissza a valóságba, de magukkal hozzák a hogyan kell, hogyan érdemes élni üzenetét” – fogalmazta meg Tekei Erika.

A Maros Művészegyüttes Szép Palkó mesés-táncos produkcióját megelőzően 11 órától a táncegyüttes kövesdombi székházában hallgathattak történeteket a legkisebbek, majd 15.30-tól a Maros Megyei Könyvtár Könyvtárak estéje programsorozatának keretében szintén a népművészet mestere mesélt a gyerekeknek.

Hideg Anna 1936. július 30-án született a nyugat-mezőségi Ördöngösfüzesen. Személyében tisztelhetjük a magyar folklórtörténet „klasszikus” jellegű mesemondóinak egyik utolsó képviselőjét.

Legszívesebben ezeket meséli akár szűk családi körben, akár pedig különféle kulturális rendezvényeken, melyeken gyakran és szívesen vesz részt – kiváló előadó képességének köszönhetően állandó sikerrel. Mesemondói „felfedezését” követően néhány évvel folklorisztikai szempontú monográfia és a nagyközönségnek szánt népszerűsítő válogatás is megjelent meséiből. Feljegyzett szövegfolklór-repertoárja: 29 mese, 56 monda, 10 egyéb történet. Munkásságáért, énekes és mesemondó tudásáért 2010-ben Népművészet Mestere címmel tüntették ki.