Tavaly kevesebben ültek be a mozitermekbe, de többen jártak könyvtárakba, mint 2023-ban
Fotó: Orbán Orsolya
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járók száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
2025. június 30., 20:452025. június 30., 20:45
Az INS adatai szerint a 2024-ben működő könyvtári hálózat 8105 könyvtárból (közigazgatási egység) állt, ami 158 egységgel kevesebb, mint 2023-ban. Az aktív felhasználók száma 2,4 millió fő volt, akiknek eloszlása alapján elsősorban az iskolai könyvtárakat (53,8%) és a nyilvános könyvtárakat (33,3%) használták. 2024-ben a különböző felhasználók számára kiadott kötetek száma 19 millió volt, ami 0,2 millió kötetes csökkenést jelent 2023-hoz képest. Egy aktív felhasználó átlagosan évi nyolc kötetet kölcsönzött.
A kimutatás szerint a múzeumok és nyilvános gyűjtemények hálózata tavaly 464 alapegységet foglalt magában, ugyanannyit, mint 2023-ban, ezekben 34,2 millió kulturális és természeti tárgyat tettek közszemlére (ez 732 000-rel több kulturális tárgyat jelent, mint 2023-ban).
A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a Múzeumok Éjszakája programsorozat látogatóinak száma 2023-ban 596 000 fő volt, míg 2024-ben 402 000 főre csökkent.
Az INS statisztikája kitér arra is, hogy a színházak és szimfonikus koncertek hálózata 2024-ben 189 alapegységből állt, ami 14 egységgel több, mint 2023-ban. Ezek az intézmények és szervezetek tavaly 26 000 előadást tartottak országszerte, amelyeket 6,9 millió néző látott.
A kimutatás szerint tavaly 67 filmet gyártottak: 49 nagyjátékfilmet és 18 rövidfilmet. A mozihálózat 108 egységből állt 473 vetítőteremmel és 83 100 ülőhellyel.
2024-ben 585 szerkesztőségi egység működött újságok és folyóiratok kiadásával, ami 60 egységgel több, mint 2023-ban. A 349 kiadóból, ahol napilapokat és és más kiadványokat szerkesztettek, 246 nyomtatott cím és 364 online cím jelent meg. A folyóiratok (időszaki kiadványok) száma 2024-ben 1431 nyomtatott cím és 657 online cím volt.
Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka – derült ki az Eurostat tanulmányából.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
Erdélyi néprajzkutatók – Dr. Jakab Albert Zsolt, Kisné Portik Irén és Tötszegi Tekla – tevékenységét is magyar állami kitüntetéssel ismerte el augusztus 20. alkalmából Budapesten Hankó Balázs.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
szóljon hozzá!