Tavaly kevesebben ültek be a mozitermekbe, de többen jártak könyvtárakba, mint 2023-ban
Fotó: Orbán Orsolya
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járók száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
2025. június 30., 20:452025. június 30., 20:45
Az INS adatai szerint a 2024-ben működő könyvtári hálózat 8105 könyvtárból (közigazgatási egység) állt, ami 158 egységgel kevesebb, mint 2023-ban. Az aktív felhasználók száma 2,4 millió fő volt, akiknek eloszlása alapján elsősorban az iskolai könyvtárakat (53,8%) és a nyilvános könyvtárakat (33,3%) használták. 2024-ben a különböző felhasználók számára kiadott kötetek száma 19 millió volt, ami 0,2 millió kötetes csökkenést jelent 2023-hoz képest. Egy aktív felhasználó átlagosan évi nyolc kötetet kölcsönzött.
A kimutatás szerint a múzeumok és nyilvános gyűjtemények hálózata tavaly 464 alapegységet foglalt magában, ugyanannyit, mint 2023-ban, ezekben 34,2 millió kulturális és természeti tárgyat tettek közszemlére (ez 732 000-rel több kulturális tárgyat jelent, mint 2023-ban).
A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a Múzeumok Éjszakája programsorozat látogatóinak száma 2023-ban 596 000 fő volt, míg 2024-ben 402 000 főre csökkent.
Az INS statisztikája kitér arra is, hogy a színházak és szimfonikus koncertek hálózata 2024-ben 189 alapegységből állt, ami 14 egységgel több, mint 2023-ban. Ezek az intézmények és szervezetek tavaly 26 000 előadást tartottak országszerte, amelyeket 6,9 millió néző látott.
A kimutatás szerint tavaly 67 filmet gyártottak: 49 nagyjátékfilmet és 18 rövidfilmet. A mozihálózat 108 egységből állt 473 vetítőteremmel és 83 100 ülőhellyel.
2024-ben 585 szerkesztőségi egység működött újságok és folyóiratok kiadásával, ami 60 egységgel több, mint 2023-ban. A 349 kiadóból, ahol napilapokat és és más kiadványokat szerkesztettek, 246 nyomtatott cím és 364 online cím jelent meg. A folyóiratok (időszaki kiadványok) száma 2024-ben 1431 nyomtatott cím és 657 online cím volt.
Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka – derült ki az Eurostat tanulmányából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
Az év leghosszabb napján, június 21-én, szombaton ünnepli számos erdélyi, székelyföldi közgyűjtemény a Múzeumok Éjszakáját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!