Szeretettel vegyes keserűség az erdélyiség. Közös irodalmi rendezvényt tartanak a magyar és román kultúra napján

A magyar és román kultúrát ünneplő bukaresti rendezvényen 10 szerzőt és 12 kötetet mutatnak be •  Fotó: Liszt Intézet Bukarest

A magyar és román kultúrát ünneplő bukaresti rendezvényen 10 szerzőt és 12 kötetet mutatnak be

Fotó: Liszt Intézet Bukarest

Megismerni egymás irodalmát, azáltal pedig az embert, valamint a közeget, kultúrát, amelyet írásai által képvisel – foglalta össze a Krónika megkeresésére Márton Evelin újságíró, író a magyar és román kultúra napja alkalmából Bukarestben tartandó kétnapos irodalmi fesztivál célját és lényegét. Corzi literare/Elbeszélő szálak 2.0 címmel második alkalommal ünneplik közös rendezvénnyel a román, valamint a magyar kultúra napját a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest társszervezésében szerdán és csütörtökön. A szakmai koordinátor a kortárs erdélyi magyar és román irodalom legfontosabb közös pontjairól, különbözőségeiről is beszélt lapunknak.

Kiss Judit

2024. január 16., 18:572024. január 16., 18:57

Corzi literare/Elbeszélő szálak 2.0 címmel második alkalommal ünnepli közösen a román, illetve a magyar kultúra napját a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest, a Román Kulturális Intézet, a Román Irodalmi Múzeum, a Romániai Írók Szövetsége és az Erdélyi Gondolat Egyesület. A rendezvényen nyolc irodalmi művet mutatnak be írók, szerkesztők, műfordítók részvételével. A kétnapos fesztivál szakmai koordinátorát, Márton Evelin írót a találkozó jelentőségéről, a román-magyar műfordítások hídszerepéről kérdeztük.

Mint elmondta, az eseményen 10 szerzőt és 12 kötetet mutatnak be, a rendezvény január 17-én, szerdán 18 órakor veszi kezdetét egy, a fordításokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel a Román Kulturális Intézet bukaresti székházában négy olyan román szerző részvételével – Gabriela Adameșteanu, Simona-Grazia Dima, Daniel Bănulescu és Stejărel Olaru –, akiknek az utóbbi években magyar nyelven jelentek meg köteteik.

Idézet
Az ilyen jellegű rendezvények elsődleges hozadéka a személyes kapcsolatokon túl az, hogy láthatóbbá válnak szerzők és műveik a román, illetve a magyar közönség számára, sok esetben a szakma számára is.

Nem utolsó sorban végre láthatóvá válnak a műfordítók is, hiszen a munka oroszlánrészét ebben az esetben ők végzik – és úgy érzem, gyakorta méltatlanul háttérbe szorulnak” – fejtette ki lapunknak Márton Evelin. Hozzátette, a híd kifejezés talán nem a legszerencsésebb, de valahogy ez ivódott be a köztudatba. A műfordítás lényege pedig az adott műveken át mindenképp az, hogy betekintést enged egy másik kultúrába, legyen az közeli vagy távoli, esetünkben nagyon is közeli, ha a román, ha a magyar kultúrát vizsgáljuk. A bukaresti rendezvényre a beharangozó szerint főként erdélyi szerzőket hívtak meg, olyan köteteket mutatnak be, amelyek erdélyi tematikát dolgoznak fel.

Márton Evelintől azt is megkérdeztük, hogyan körvonalazná, mi számít „erdélyi tematikának”, mitől „erdélyi tematikájú” egy kortárs román vagy magyar mű.

Márton Evelin író a kétnapos fesztivál szakmai koordinátora •  Fotó: Kovács István Galéria

Márton Evelin író a kétnapos fesztivál szakmai koordinátora

Fotó: Kovács István

„Nem csak és kizárólag erdélyi tematikájú művek kerülnek bemutatásra. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a kortárs romániai líra és próza egy-egy szeletét mutatjuk be – természetesen a műfordítások által és segítségével.

Egy kakukktojás is van a művek között, méghozzá Ilarie Voronca Ulysses-e, amelyet Balázs Imre József fordított le, és a Lector Kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban. A mű eredetije 1928-ban jelent meg, és szerzője már régen az égi mezőkön jár-kel, ám ez az Ulysses hangvétele, érintett témái miatt rendkívül aktuális. Ha nem tudnánk, hogy mikor született a mű, méltán gondolhatnák azt, hogy kortárs szerző költeményeit olvassuk” – fejtette ki a szakmai koordinátor. Hozzátette, ugyancsak ehhez a műhöz kapcsolódik Hatházi Rebeka kiállítása az Ulysseshez készített kollázsaiból, amely január 16. és 27. között lesz megtekinthető a bukaresti Román Irodalmi Múzeumban.

„Erdélyt körülírni, az erdélyiség fogalmát tisztázni már sokan megpróbálták, sőt, próbálkozunk ezzel nap mint nap. És talán ez a legerdélyibb az egészben, hogy nem tudjuk pontosan behatárolni, micsoda is: földrajzi térség, kulturális mozaik, hangulat, levegő, életérzés, hagyomány, tapasztalat.

De azt hiszem, ez az, ami például közös a román és a magyar szépirodalomban, különös tekintettel persze az Erdélyben születő művekre: a nehezen megfoghatóság, és az a szeretettel elegyes keserűség, amely oly jellemző, amikor a szülőföldről, és annak »viselt dolgairól» próbálunk írni, beszélni. A hídépítéshez visszatérve, a leglényegesebb talán az, hogy egyáltalán van akarat és kíváncsiság – még ha nem is tömegeket megmozgató akarat – arra, hogy megismerjük egymás irodalmát, azáltal pedig az embert, és a közeget, kultúrát, amelyet képvisel írásai által” – fogalmazott Márton Evelin.

A Kolozsvárt élő írónak, szerkesztőnek azt a kérdést is feltettük, hogy meglátása szerint miként lehetne jellemezni, melyek a kortárs erdélyi magyar és román irodalom legfontosabb közös pontjai és különbözőségei. „A közös pontokat az imént már érintettem, ehhez csak annyit tudnék hozzátenni, hogy ami például a prózai műveket illeti, nem érzem olyan nagyon eltérőnek a két irodalmat. Az inkább a lírában, a versnyelvben érhető tetten, ott valóban sokkalta másabb hangokról beszélhetünk.

A különbözőséget egyrészt mentalitásbeli eltérések okozzák, ettől izgalmas bármilyen más nyelven íródott irodalmat olvasni” – fogalmazott Márton Evelin.

Mint kifejtette, ugyanakkor a nyelv hordoz magában rengeteg mindent, a nyelvünk egyrészt tükrözi azt, ahogyan gondolkodunk, de meg is határozza azt. „A magyar nyelv számunkra ezért a legszebb, mert általa tudjuk magunkat a leghívebben, ha úgy tetszik, a legpontosabban, alkalomadtán a legköltőiebben kifejezni. Másrészt a nyelveknek ritmusuk, dallamuk van és nem utolsó sorban nyelvtanuk – ez is sok mindent eleve meghatároz, ha úgy tetszik, szűkíti vagy tágítja a keretet, amelyben kifejezhetjük magunkat” – tette hozzá Márton Evelin.

Azt is megkérdeztük tőle, milyenek az átjárások, átjárási lehetőségek jelenleg a kortárs román és magyar irodalom között műfordítások tekintetében. Példaként említettük, hogy a marosvásárhelyi Lector Kiadó nagy hangsúlyt fektet a kortárs román irodalom magyar nyelven történő megjelentetésére.

„Prózát és lírát egyaránt fordítanak, bár jelenleg talán nagyobb hangsúlyt kap a próza, vagy a színpadi művek. Ez talán azzal magyarázható (szerkesztői szemmel) hogy könnyebben alkalmazható, értelmezhető – és talán a kiadók szempontjából jobban eladható mondjuk egy regény, mint egy verseskötet.

De erről inkább kiadókat kellene kérdezni. Az átjárást illetően: kissé sarkítottnak, vagy túlontúl keserűnek érzem azt a már agyonkoptatott kijelentést, amely szerint a kiadók nem vevők arra, hogy kortárs román vagy magyar műveket adjanak ki – és itt gondolok a magyarországi könyvkiadókra is. Hogyha utánajárunk ennek a kérdésnek, akkor kiderül, hogy valójában elég sok mű megjelenik magyar fordításban és román nyelvre átültetve is, a kérdés inkább az, eljutnak-e ezek a könyvek az olvasóhoz, fordíttatik-e arra idő, pénz, energia, hogy az illető műveket népszerűsítsék” – fejtette ki Márton Evelin. Mint fogalmazott, nem szeretne felsorolásba bocsátkozni, éspedig azért, mert lehet, hogy kifelejtene kiadókat és nem szeretne megsérteni senkit. „A marosvásárhelyi Lector kitűzött céljához híven valóban sok kortárs román irodalmi művet fordíttat le és jelentet meg – de nem az egyedüli ebben a sokszor sziszifuszi munkának, vagy harcnak tűnő próbálkozásban.

Az mindenesetre biztos, hogy a két irodalom fordítása, megjelentetése szerkesztők, fordítók és kiadók részéről is nagyfokú érzékenységet, kíváncsiságot és kitartást igényel – szóval zárszóként, le a kalappal mindazok előtt, akik »ebben utaznak«”– mondta Márton Evelin.

A bukaresti esemény meghívottjai: Gabriela Adameșteanu író, Balázs Imre József költő, szerkesztő, Daniel Bănulescu író, Hanna Bota író, szerkesztő, Simona Grazia Dima író, Andrei Dósa író, műfordító, Fekete Vince költő, író, Stejărel Olaru író, Szántó T. Gábor író, szerkesztő, Vida Gábor író, szerkesztő. A szerzőkkel beszélget: Demény Péter író, szerkesztő, műfordító, Horia Gârbea író, költő, Márton Evelin író, újságíró, George Volceanov műfordító, Răzvan-Mihai Voncu irodalomtörténész, Dana Ionescu, a Román Kulturáis Intézet (ICR) keretében működő Könyvközpont igazgatója. A részletes program a culture.hu honlapon található.

korábban írtuk

„Gúzsba kötve táncol” a műfordító, munkáját nem tudja helyettesíteni a mesterséges intelligencia
„Gúzsba kötve táncol” a műfordító, munkáját nem tudja helyettesíteni a mesterséges intelligencia

Egyre több középiskolás kapcsolódik be egész Erdélyből a Sapientia egyetem Csíkszeredai Kara által szervezett műfordítói versenybe, ugyanakkor az internetes fordítói programok fejlettsége miatt át kell gondolniuk a szervezőknek a versenyeztetés mikéntjét.

korábban írtuk

Balázs Imre József költő románul megjelent köteteiről, a magyar és román irodalom közötti átjárási lehetőségekről
Balázs Imre József költő románul megjelent köteteiről, a magyar és román irodalom közötti átjárási lehetőségekről

A román és magyar irodalom közti átjárásról, a műfordításokról, a magyar irodalomnak a román közegben visszhangzó hatásáról beszélt a Krónika megkeresésére Balázs Imre József költő, irodalomtörténész.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

Elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű képzőművész

Életének 88. évében elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű, évtizedekig Németországban élő, majd Szentendrén megtelepedett festő- és grafikusművész, díszlettervező – közölte pénteken Szatmárnémeti polgármesteri hivatala.

Elhunyt Paulovics László szatmárnémeti születésű képzőművész
2024. november 21., csütörtök

Bukaresti napló: a kommunizmus utolsó évtizedét megörökítő emlékirat bemutatója Kolozsváron

B. Kovács András sepsiszentgyörgyi szerző Bukaresti napló I.-II., 1978-1988 című kötetét mutatják be Kolozsváron.

Bukaresti napló: a kommunizmus utolsó évtizedét megörökítő emlékirat bemutatója Kolozsváron
2024. november 21., csütörtök

Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja

A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismertebb könyvesboltokban. Székelyföld kincsestárának sorban huszonkettedik kötete szokásához híven színes, változatos tartalmat kínál olvasóinak.

Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja
2024. november 20., szerda

Túlfűtött és részletekbe menő érzékenység a kolozsvári Puccini-előadásban

A Kolozsvári Magyar Opera Puccini-sorozatának következő darabja a Manon Lescaut című előadás, amit csütörtökön láthat a közönség. Az előadást beharangozó gondolatokat közöljük.

Túlfűtött és részletekbe menő érzékenység a kolozsvári Puccini-előadásban
2024. november 20., szerda

Kiváló helyszíne a többnemzetiségű Szatmár a kisebbségi társulatok fesztiváljának

Multikulturális helyszínen tartják a romániai kisebbségi társulatok találkozóját, a vasárnapig tartó Ifesztet. Szatmárnémeti pezsgő fesztiválhangulattal várja a kétévente megszervezett, ismét a Harag György Társulat tereiben zajló interetnikai szemlét.

Kiváló helyszíne a többnemzetiségű Szatmár a kisebbségi társulatok fesztiváljának
2024. november 20., szerda

Erdélyi turnéra indul koncertszínházi Radnóti-előadásával Vecsei H. Miklós és csapata

Vecsei H. Miklós színművész és QJÚB nevű csapata erdélyi turnéra indul. Az első állomás Kolozsvár.

Erdélyi turnéra indul koncertszínházi Radnóti-előadásával Vecsei H. Miklós és csapata
2024. november 19., kedd

Kitárta kapuit a kincses városban a volt Központi Szálló

Kolozsvár emblematikus épületét, a volt Központi Szállót járhatták be kedden délután az érdeklődők. A magyar néptáncoktatás, a hagyományőrzés egyik erdélyi fellegvárának szánt impozáns, felújított épület történetiségét művészettörténész ismertette.

Kitárta kapuit a kincses városban a volt Központi Szálló
2024. november 16., szombat

Borsodi L. László kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron

Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész, kritikus, tanár kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték szombaton a rendezvény szervezői.

Borsodi L. László kapta az Év szerzője díjat a 30. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron
2024. november 16., szombat

Igenis lehetnek a kortársaink Arany Jánosék: ifj. Vidnyánszky Attila újabb bravúros rendezése

Ifj. Vidnyánszky Attila rendezései elképesztően sodró erejűek, dinamikusak és „fiatalosak”, de mély gondolatiságúak is, így óriási az esélyük, hogy megszólítsák az ifjú generációkat.

Igenis lehetnek a kortársaink Arany Jánosék: ifj. Vidnyánszky Attila újabb bravúros rendezése
2024. november 16., szombat

Rejtőzködő kincseket hozott felszínre a Kölcsey Galéria – Album jelent meg a kiállítássorozat tíz évéről

A minap mutatták be azt az albumot, amely az aradi Kölcsey Egyesület újkori történetének egyik sikeres rendezvénysorozatát, a Kölcsey Galéria 2013 és 2023 közötti képzőművészeti kiállításait foglalja össze.

Rejtőzködő kincseket hozott felszínre a Kölcsey Galéria – Album jelent meg a kiállítássorozat tíz évéről