Berecz András tárlatának középpontjában a harangok szimbolikus jelentése áll, kulturális szempontból a nemzeti emlékezet és a nemzeti összetartozás értelmezéseire épül
Fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség / Csiki Vivien
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
2025. május 18., 17:202025. május 18., 17:20
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és
közölték a szervezők.
A tárlat középpontjában a harangok szimbolikus jelentése áll, kulturális szempontból a nemzeti emlékezet és a nemzeti összetartozás értelmezéseire épül.
Amint a közleményben szerepel, Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítása a Kárpát-medence harangjainak és a magyarság történelmének sokszínű világába hívja a látogatót.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében megvalósuló tárlat a nemzeti összetartozás gondolatát élteti, bemutatva a Kárpát-medence harangjainak és magyarságának örök tanúságtételét. „A harang összeköti az Eget a földdel, Istent azzal, akit az Ő képmására teremtett” – hangsúlyozta Berecz András. Ezt a gondolatiságot képviseli a tárlat elrendezése is, a három részre osztható fotók a Szentháromságot idézik. A szemlélő, miközben a múltból a jelenbe ér, végigkísérheti a történelem évszázadait, útja a középkori, elnémult harangoktól az ékesen szóló harangnyelvekig vezet.
Vajon létezik-e még olyan zenei eszköz, amely ugyanazon a hangon évszázadok óta ilyen sokféle érzést tud kiváltani? A kérdés a kiállítás számára fontos, hiszen „ezek a képek úgy szólítanak meg igazán, ha megérted a bennük foglalt időt” – írja a kiállításról Orosz István író, grafikusművész. A 24 tablóból építkező tematikus összeállítás grafikai munkáit Szepessy Béla festőművész, grafikus készítette.
Nemcsak földrajzi elhelyezkedése teszi jelentőssé, hanem kulturális, történelmi és gazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír a térség életében. Kolozsvár meghatározó szerepet töltött be a Magyar Királyság, valamint az Erdélyi Fejedelemség múltjában – elég, ha csak Mátyás királyra gondolunk, aki 1443-ban itt látta meg a napvilágot. Az ő emléke ma is él a város szívében: a főtéren álló Fadrusz János-féle lovasszobor méltó emléket állít alakjának, a mögötte magasodó Szent Mihály templommal együtt, amely a történelmi Magyarország egyik legszebb gótikus székesegyháza. Kolozsvár 1872-ben alapított egyeteme és a mai napig élénk magyar közösségi, oktatási és kulturális élete miatt máig Erdély szellemi központja.
A történelmi régiókban szervezett tárlatsorozat erdélyi állomásán egy olyan helyszínre érkezik, amely évszázadok óta a magyar kultúra és identitás egyik legerősebb bástyája a külhoni területeken. Kolozsvár nemcsak szimbolikus, hanem élő példája annak, hogy a magyar nemzet közössége földrajzi határokon túl is egységet alkot – a kiállítás pedig ennek az összetartozásnak ad művészi formát, képeken keresztül, szíveket megszólítva.
Június 4-ig Kolozsváron kívül még Zentán, Beregszászon, Kassán és Csíkszeredában is megnyílik a Berecz András fotóit felsorakoztató kiállítás
Fotó: Petőfi Kulturális Ügynökség / Csiki Vivien
Május 20-án, kedden 18.30-tól nyílik meg Berecz András fotókiállítása az Arc Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában. A megnyitón köszöntőt mond Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja, közreműködik a Szent Cecília Kórus. A kiállítás 2025. május 20-tól június 6-ig ingyenesen tekinthető meg a Galéria nyitvatartási idejében.
A május 8-i, budapesti és május 14-i, lendvai megnyitót követően
A Szívverés a magasban-kiállítássorozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában jött létre.
A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzeti Színház társulatának tagja. 1957-ben született Budapesten. Az első dalokat édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben dalokat, meséket, tréfákat „gyűjtöget”.
Mesét mondott tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, japán, holland, olasz, egyiptomi közönségnek is. Ez úgy igaz, ahogy hiszitek címmel mesemondókról készített dokumentumfilmet. Három nemzetközi mesemondó találkozó megálmodója, szervezője, műsorvezetője. A Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszékén műfordítás, mesefordítás kurzusokat tart Kaoru Watanabéval.
Egyre népszerűbb a kézdivásárhelyi Pittyes 2-es és Gyufa humorista trió, amelynek tagjai immár rendszeresen lépnek színpadra zenekarukkal együtt nemcsak a Székelyföldön, de a régión túl is.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
szóljon hozzá!