Balázs Imre József költő románul megjelent köteteiről, a magyar és román irodalom közötti átjárási lehetőségekről

Balázs Imre József költő románul megjelent köteteiről, a magyar és román irodalom közötti átjárási lehetőségekről

Balázs Imre József kolozsvári költőnek, irodalomtörténésznek frissen jelent meg két kötete román nyelven

Fotó: Balázs Imre József/Facebook

A román és magyar irodalom közti átjárásról, a műfordításokról, a magyar irodalomnak a román közegben visszhangzó hatásáról beszélt a Krónika megkeresésére Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, akinek november elején mutatták be két, román nyelvű könyvét Kolozsváron. A verseskötet, valamint az avantgárdról szóló kiadvány kapcsán a szerzőt arról is kérdeztük, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy a kortárs irodalom, illetve az irodalomról szóló tanulmányok elérhetőek fordításokon keresztül.

Kiss Judit

2023. november 13., 18:042023. november 13., 18:04

2023. november 14., 11:322023. november 14., 11:32

Román nyelven megjelent köteteit mutatták be Balázs Imre József költőnek, irodalomtörténésznek Kolozsváron november elején. A két kiadvány közül az egyik az Éjszakák a zenben című verseskötet román fordítása – Kocsis Francisko tolmácsolásában –, a másik a szerzőnek az avantgárdról szóló tanulmánykötete.

Balázs Imre József számára nem új a magyar és román nyelvek közti, irodalmi igényű átjárás, a műfordítás.

Korábban magyarra ültette át M. Blecher, Gellu Naum és Ilarie Voronca műveit, 2009-ben pedig napvilágot látott Az avantgárd az erdélyi magyar irodalomban című kötetének román fordítása, szintén Kocsis Francisko tolmácsolásában.

Galéria

Balázs Imre József a műfordításról:„szépirodalom esetében mindig a tapasztalatok élményszerű átadásában látom a legnagyobb lehetőséget”

Fotó: Balázs Imre József/Facebook

Balázs Imre Józseftől azt kérdeztük, hogy ha kicsit „madártávlatból” tekint a román-magyar, magyar-román műfordítás témájára, miként látja, mik lehetnek a legfontosabb hozadékai annak, hogy a kortárs irodalom, illetve az irodalomról szóló tanulmányok elérhetőek fordításokon keresztül. „Szépirodalom esetében mindig a tapasztalatok élményszerű átadásában látom a legnagyobb lehetőséget. Azok közül a románra fordított művek közül, amelyek érzékelhető hatást váltottak ki a román közegben az utóbbi másfél évtizedben ‒ Dragomán György, Bartis Attila, Bodor Ádám regényeire gondolok például ‒, többre is igaz, hogy a román olvasók számára is ismerős világot jelenítenek meg. Néha más nézőpontból, mint amihez hozzászokhattak ‒ erre pedig Bánffy Miklós jól fogadott trilógiája a példa” – mutatott rá Balázs Imre József. Hozzátette,

felfigyelt a román szakma Lövétei Lázár László Feketemunka című verseskötetére is (a külföldi vendégmunkás-élményanyag is ismerős lehet egyébként számukra, még ha másképpen is, mint ahogy az Lövéteinél megjelenik),

és erős a potenciálja a most már románul is elérhető Vida Gábor- vagy Demény Péter-regényeknek is arra, hogy kapcsolódjon hozzájuk a román olvasó. „Másféle lehetőségei vannak az érvelő beszédet használó könyveknek ‒ itt már nem annyira az átélés, inkább a közvetlen ismeretátadás esélye nyílik meg. Magyarra fordítva is sikeresek például Lucian Boia ismeretterjesztő könyvei különféle történelmi témákról. Saját avantgárd tárgyú könyvemet (Rețele avangardiste, afilieri multiple) inkább ennek a funkciónak a betöltésére látom alkalmasnak. Egyrészt megragadtam az alkalmat, hogy magyar szerzőkről, magyar irodalmi csoportosulásokról beszéljek a román olvasók számára, másrészt igyekeztem megmutatni néhány, kapcsolattörténeti módszerrel alátámasztható irodalmi párhuzamot, hálózatosodási hajlamot a román és a magyar avantgárd szerzők között, összeurópai keretben” – emelte ki az irodalomtörténész.

Galéria

A román nyelvű kötetek bemutatóját a kolozsvári Librarium Book Corner könyvesboltban tartották november elején

Fotó: Balázs Imre József/Facebook

A műfordítás természetéről is kérdeztük Balázs Imre Józsefet, utalva arra, hogy Kosztolányinak szinte szállóigévé vált a műfordításról szóló megfogalmazása, miszerint az nem más, mint „gúzsba kötve táncolni”.

Feltettük a kérdést: most, hogy verseskötete jelent meg román nyelven, ő, aki maga is fordít verseket, fordítóként, egyszersmind költőként hogyan érzi a saját verseivel kapcsolatban: mennyire „ugyanazok” és mennyire „új, más” versek azok, amik most már románul is olvashatóak.

„Kocsis Francisko gyakorlott fordító, maga is költő, prózaíró ‒ kifejezetten dicsérni szokták a munkáit a román szakmabeliek. Nyilván minden fordítás esetében van valami, ami megváltozik, a kulturális utalásháló érzékeltetése sem magától értetődő ‒ és az én kötetem esetében van ilyen, például egyik-másik vers esetében magyar költők nevét is elhelyezem a szövegben vagy címekben” – fejtette ki a szerző. Hozzátette, ami viszont meglátása szerint kifejezetten jól és természetesen működik a román változatban, az a nyelv, a szürrealisztikus szabadvers logikája.

„Ez a román olvasók számára akár ismerősebb is lehet bizonyos értelemben, mint a magyar közegben, éppen a már említett Blecher, Naum vagy Voronca versnyelvének hatására” – tette hozzá. Az irodalomtörténész korábbi kutatásai során sokat foglalkozott az avantgárd, szürrealizmus korszakával, kötete, tanulmányai jelentek meg a témában. Megkérdeztük, hogy a most megjelent román nyelvű kötetben milyen szempontok szerint járja körül a magyar és román nyelven, a szürrealizmus jegyében született irodalom kérdéskörét, valamint hogy mik a legfőbb kapcsolódási pontok a két irodalom között. „Egyre inkább az rajzolódott ki számomra, hogy

a kulturális átjárások ebben a közegben jellemzően nem két pólus között zajlanak, hanem mindig sokszereplős játszmák, és Európa különböző pontjain szétszórt hálózati csomópontok lépnek egymással kapcsolatba, olykor barátságosan, máskor konfliktuálisan. A könyvem nagyjából az 1920-as évekbeli dadaizmustól a hetvenes-nyolcvanas évek Echinox folyóirat köré tömörülő, vagy emigrációs neoavantgárdjáig tekint át folyamatokat” – fejtette ki Balázs Imre József.

Mint mondta, a román közönség számára beszélni erről azzal a könnyebbséggel járt, hogy kevésbé kötötték a magyar avantgárd kronológiái, és a román olvasó számára teljesen természetes, hogy az 1940-es években is van szürrealista irodalom, sőt akár a hatvanas-hetvenes években is, hiszen jelentős avantgárd szerzőik ekkor is tevékenyek voltak.

„Így könnyebb volt kilépnem azokból a keretekből, amelyek a témát a magyar közegben szűkebb korszakhatárok közé próbálják szorítani. Az 1940-es években is van magyar szürrealizmus, leginkább a budapesti Európai Iskola körében, és akár a hetvenes-nyolcvanas években is, erről külön, magyar nyelvű könyvben is írtam 2021-ben. De most, a román kapcsolatrendszer felvillantásával, párhuzamaival talán még meggyőzőbb az érvelés” – emelte ki az irodalomtörténész.

korábban írtuk

Balázs Imre József kapta a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának Dsida Jenő-díját
Balázs Imre József kapta a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának Dsida Jenő-díját

Balázs Imre József kolozsvári költőt, irodalomtörténészt tüntette ki a Romániai Írók Szövetségének kolozsvári fiókja a Dsida Jenő-díjjal – közölte honlapján a Helikon irodalmi folyóirat.

korábban írtuk

Balázs Imre József, Jánosi Andrea és Kató Emőke kapják idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat
Balázs Imre József, Jánosi Andrea és Kató Emőke kapják idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat

Irodalom kategóriában Balázs Imre József, képzőművészet kategóriában Jánosi Andrea, előadóművészet kategóriában Kató Emőke kapja idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat – közölte szombaton a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 15., hétfő

Józsa János több mint 70 éve alkotó korondi fazekasról szól az Értékek útján sorozat új része

A több mint hetven alkotó korondi fazekasmestert, Józsa Jánost és mesterségét mutatja be hirado.hu saját gyártású, hetente jelentkező, Értékek útján című sorozata.

Józsa János több mint 70 éve alkotó korondi fazekasról szól az Értékek útján sorozat új része
2024. július 14., vasárnap

Aratókoszorú a mestergerendán, fájdaloműző kéve – számos néphagyomány kapcsolódik július havához

Számos népi megfigyelés, szokás és hagyomány kapcsolódik júliushoz, az aratás hónapjához.

Aratókoszorú a mestergerendán, fájdaloműző kéve – számos néphagyomány kapcsolódik július havához
2024. július 12., péntek

Budapesti vendégszerepléssel zárja évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház

Az Ifjú barbárok című előadással Budapesten zárja évadát a Magyar Zene Házában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Budapesti vendégszerepléssel zárja évadát a Kolozsvári Állami Magyar Színház
2024. július 10., szerda

Útjára indul a TIFF-karaván, a filmek eljutnak a Székelyföldre, Szatmárra és Brassóba is

A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idén is bejárja az országot Caravana TIFF Unlimited elnevezésű projektjével.

Útjára indul a TIFF-karaván, a filmek eljutnak a Székelyföldre, Szatmárra és Brassóba is
2024. július 10., szerda

Idén is világhírű muzsikusok lépnek fel a szörényordasi Gărâna Jazz Fesztiválon

Kezdődik a Krassó-Szörény megyei Szörényordason (Gărâna) az immár 27 éves múltra visszatekintő Gărâna Jazz Fesztivál, amely csütörtöktől vasárnapig tart.

Idén is világhírű muzsikusok lépnek fel a szörényordasi Gărâna Jazz Fesztiválon
2024. július 06., szombat

Temesváron kap életműdíjat Elek Judit filmrendező, forgatókönyvíró

A temesvári Ceau Cinema nemzetközi filmfesztivál életműdíjjal tiszteleg Elek Judit magyarországi filmrendező, forgatókönyvíró előtt.

Temesváron kap életműdíjat Elek Judit filmrendező, forgatókönyvíró
2024. július 06., szombat

A komolyzene ünnepe: megszeretteti a műfajt, minden generációt vonz a SepsiClassic

A közönség zene iránti szeretete hívta életre a SepsiClassic komolyzenei fesztivált, mely immár két éve színesíti Sepsiszentgyörgy kulturális rendezvényeinek egyébként is színpompás palettáját.

A komolyzene ünnepe: megszeretteti a műfajt, minden generációt vonz a SepsiClassic
2024. július 04., csütörtök

Erdély épített örökségének gyöngyszemét, a Szent Mihály-templomot mutatja be az Értékek útján sorozat új része

Erdély épített örökségének talán legismertebb gyöngyszeméről, a Kolozsvár főterén álló Szent Mihály-templomról szól a Híradó.hu Értékek útján című videósorozatának legújabb része.

Erdély épített örökségének gyöngyszemét, a Szent Mihály-templomot mutatja be az Értékek útján sorozat új része
2024. július 04., csütörtök

Zamatos vígjáték, keserédes dráma: „magyar filmes gulyás” Temesváron

Magyar filmeket vetítenek Temesváron a napokban, a július 7-ig tartó rendezvénysorozat keretében több friss alkotást láthat a közönség – közölte a szervező Liszt Intézet Bukarest.

Zamatos vígjáték, keserédes dráma: „magyar filmes gulyás” Temesváron
2024. július 03., szerda

Érintetlen természet, lenyűgöző égbolt: bánsági, erdélyi, magyarországi természetfotósok tárlata Csíkszeredában

Csíkszeredában mutatja be természetfotókat felsorakoztató kiállítását a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ).

Érintetlen természet, lenyűgöző égbolt: bánsági, erdélyi, magyarországi természetfotósok tárlata Csíkszeredában