Beszélgetés Bartalus Ilona zenepedagógussal, Kodály Zoltán tanítványával
Tizedik alkalommal rendezték meg idén a határ közelében fekvő Békés megyei Tarhoson a határon túli magyar zeneoktatók kurzusát. A résztvevők megismerkedhettek Bartalus Ilonával – Kodály Zoltán egykori tanítványával, a község nagy múltú zeneiskolájának növendékével. Bartalus Ilona nemzetközileg elismert szaktekintély: több száz bemutató órát tartott a Kodály-módszerről, számos zenei tárgyú filmet, zenei műsorokat és portréfilmeket készített. Beszélgetésünk során Kodályról, az általa kidolgozott rendszerről kérdeztük.
2006. augusztus 24., 00:002006. augusztus 24., 00:00
– Miben áll a Kodály-hagyaték? – A Kodály-hagyaték gazdag örökség, valóságos építmény. Kodály egyike a 20. század legnagyobb magyar gondolkodóinak. Gyönyörű ideált épített valósággá, nevezetesen azt, hogy a zene legyen mindenkié, a zene legyen az emberi élet része. Ahogyan megtanulunk anyanyelvünkön írni-olvasni, úgy tanuljunk meg zenét is olvasni. És kezdjük ezt saját népzenénkkel, azzal, amit Kodály örök emlékű metaforájában anyanyelvi zenének definiált. Ez hagyatéka egyik lényeges része... Persze sok mindent felsorolhatnék emellett, ám ez a kiindulási pont. Módszere énekléscentrikus, anyagi oldalát nézve igazán „olcsó” módszer. Nem kell hegedűt vásárolni, a legszebb hangszer itt van a torkunkban. Kodály hangsúlyozta, hogy minél korábban, már az óvodában el kell kezdeni a zenei nevelést, énekléssel, szép zenével. Jeles mondása, hogy kilenc hónappal a születés előtt kell megkezdeni a gyerek zenei nevelését. Valóban perdöntő tény, hogy milyen zenei hozománnyal indul a gyermek, a lényeg a zenei anyanyelv, az írás-olvasás. Mindez azért, hogy avatottan fogadja be azt az értéket, amit bátran magáénak vallhat. Hogy lelkes zenehallgatóként elmenjen hangversenyre, opera-előadásra, és szellemiekben gazdagítsa életét. – Milyen szerepet tölt be a népdal a zenei nevelésben? – A népdalokból – amint Kodály is hangsúlyozta, és hiszszük mi is, akik már „felnőtt” zenepedagógusok vagyunk – az ember a gyökereiről tudhat meg sok mindent. Ha nem ismered, hogy a földedben milyen fák, milyen bokrok, milyen dalok teremnek, akkor fogalmad sincs arról, ki is vagy valójában, és így identitászavarban szenvedhetsz egész életedben. Viszont ha ismered a népdalaidat, mi több, szereted, dúdolod őket, akkor tisztában vagy azzal, hogy valóban ezek az én gyökereim, én innen jöttem. Akkor elmehetsz Amsterdamba, Párizsba, bárhová, ez mindig elkísér téged. – A Kodály-rendszer egyik alapköve a relatív szolmizáció. Milyen mértékben fedi le az egyes korszakok zenei rendszereit? – Természetesen megtanítom ezzel a módszerrel a pentatóniát, hiszen a régi stílusú népdalokat az ötfokú hangsor jellemzi. Megismertethetem továbbá a mixolíd, a fríg hangzó világát, és a csodálatos modális népdalokat. De alkalmas ez a módszer a tonális zene, a bécsi klasszika, a barokk darabjainak befogadására, sőt az atonális zene, Britten és Sztravinszkij muzsikájának megértésére is. Ezzel a módszerrel mindent megtaníthatok a különböző zenei „szókincsekből”. Különlegessége és értéke abban rejlik, hogy nagyon logikus, és a zeneiséget szolgálja, kifejezi a zenei struktúra lényegét. – Az egész világ elismeri ezt a rendszert. A magyarországi zenei oktatás mégis mellőzni kezdte... – Így van, romlott a helyzet, ami fölépült, azt most lerombolják. Divat olyannak lenni, mint az amerikaiak. Most kozmopoliták vagyunk, világzenét énekelünk, már nem kell az, hogy Lement a nap a maga járásán... Megszüntették a kiváló énekes iskolákat, a 20. század egyik legnagyobb szenzációját, amelyeket Kodálynak köszönhetünk. Elsorvasztják a jól bevált tanmeneteket, tanterveket, az egész építmény szétesett, és ez jóvátehetetlen vétek. Amit mi tehetünk, az az, hogy hiszünk benne: csoda történik, és mindenki újból felismeri, hogy ez kincs. Ahogy a Lánchidat Budapesten nem szabad ledönteni, a „Kodály-hidat” sem lett volna szabad ledönteni. – Ha alkalom és lehetőség adódna rá, a tarhosi tanfolyamhoz hasonlóan vállalná-e erdélyi zenepedagógusok „beavatását” is? – Boldogan teljesíteném a felkérést. A legnagyobb örömmel mennék munkatársaimmal együtt, mert nagyon tiszteljük és becsüljük az erdélyi zenepedagógusokat. A Békés-Tarhosi Nyári Akadémián többen először találkoztak ezzel a zenei gondolkodásmóddal. Isszák a tudást, amit adagolunk nekik ezen a nagyon intenzív kurzuson. Nagy reveláció ez számukra, érzik, hogy nemzeti kincsről van szó. Csákány Csilla
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.