2010. február 24., 10:082010. február 24., 10:08
A festő szülőfalujában, Márkosfalván megkoszorúzták a negyven évvel ezelőtt állított mellszobrát. Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke az ünnepségen kifejtette: „Barabás Miklós egyike azon személyiségeknek, akik Háromszékről indulva, erős hatással voltak a magyar művészetre, kultúrára. Épp ezért veszi kezdetét a Háromszéki Képzőművészet Évének rendezvénysorozata Márkosfalván.”
A Barabás Miklós Céh megalakulásának nyolcvanadik évfordulójára szervezett tavaly őszi rendezvényen merült fel, hogy ha 2009-et Benedek Elek emlékének szentelték, 2010 legyen a háromszéki képzőművészet éve. Idén több kerek évfordulóra is sor kerül a háromszéki képzőművészet történetében : kétszáz éve Márkosfalván megszületett Barabás Miklós, 150 éve Bálint Benedek, 120 éve Gödri Ferenc festőművész, 105 éve a fényképész Gyulai Ferenc, 70 éve a festő-grafikus Plugor Sándor és 85 éve elhunyt Gyárfás Jenő festő.
A tematikus év megszervezését Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója vállalta, a rendezvényeket a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzatok, a Háromszéki Képzőművészek Szövetsége és a Barabás Miklós Céh dolgozza ki. Vargha Mihály múzeumigazgató a Krónikának elmondta: a háromszéki képzőművészet évének rendezvényeit igyekeztek úgy összeállítani, hogy minél szélesebb közönséget megszólítsanak, így lesznek hagyományőrző és modern, kortárs képzőművészeti rendezvények is.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.