2008. december 03., 09:502008. december 03., 09:50
A kis nőalakokat az 1908-ban Ausztriában talált, 22–24 ezer évesre becsült Willendorfi Vénuszhoz hasonlóan egyelőre csak Vénuszoknak nevezik, mert a most fellelt szobrokon szintén nagyon hangsúlyosan ábrázolták a nemi jegyeket. A hasonló leletek igen ritkák, de a világ szinte minden táján kerültek már elő ilyenek, a tudósok és a szakemberek azonban keveset tudnak ezek kulturális vagy vallási jelentőségéről.
Hasonló szobrok Oroszországban korábban Voronyezs mellett és Kurszk közelében kerültek elő. Amint az orosz régészeknek az Antiquity című brit szakfolyóiratban publikált cikkéből kiderül, a zarajszki Vénuszokat gondosan gödrökbe helyezték, alájuk déli irányban apró szemű homokot, észak felé pedig természetes vörös pigmentet szórtak, végül mindegyiküket egy-egy nagyobb mamutcsonttal takarták be. Az egyik szobrocska nagysága 17 centiméter, a másik feleekkora, és láthatóan nem fejezte be az alkotója. Az ásatáson találtak egy mamutbordát is, amelyre egy mamutcsoportot ábrázoló rajzot véstek, és egy másik csontdarabkát, amelyen keresztek vannak. Néhány olyan tárgy is előkerült, amelyek céljáról a régészeknek elképzelésük sincs, mivel ilyeneket eddig még nem ismer a tudomány: mamutcsontból készültek, alakjuk egyforma, kúpos, mindegyiket mintákkal díszítették, de méretük eltérő.
A paleolitikum a meghatározások szerint mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 11 500 éve ért véget. Ez alatt az idő alatt jelent meg és terjedt el a homo sapiens, amely eszközöket használt, és már nem csupán szerszámokat, hanem ékszereket és műalkotásokat is létrehozott. A szakértők úgy gondolják, hogy a Moszkva környéki leletek alapján fontos információkhoz juthatnak az adott korszak embereinek életéről, szokásairól és hitvilágáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok