Fotó: A szerző felvétele
A marosvásárhelyi Látó írói és szerkesztői köre azt szerette volna felmérni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) segítségével szervezett hétfői vitaestjén, hogy a helyi napi sajtóban dolgozó újságírókat mennyire érdekli a kortárs irodalom, és közvetve maga a szépirodalmi folyóirat. Kovács András Ferenc, a Látó főszerkesztője már a beszélgetés kezdetén némi keserűséggel állapította meg: több mint negyven meghívót küldtek szét, de csak néhány újságíró volt kíváncsi a találkozóra.
Az esten kialakult igen élénk vita főként arról folyt, hogy miként kaphatna a szépirodalom nagyobb teret a napi sajtóban, rádió- és tévéadásokban, illetve miként vállalhatnának jelentősebb szerepet munkájuk révén az erdélyi szépírók a közéletben, a véleményformálásban. A Látó közös álláspontra helyezkedő írógárdája szerint, ha rendszeresen létezne a sajtóban „betölteni való tér”, akkor az meg is telne tartalommal. A jelen levő újságírók zöme szerint az íróknak igenis meg kellene szólalniuk a hétköznapi vitákban, az olvasótábor igényli azt, hogy a tekintélyes írók, költők véleményt mondjanak az őket érintő mindennapi jelenségekről, történésekről. Különvéleményt fogalmazott meg Demény Péter, aki szerint nem lehet általánosítani: mindig a személyes kapcsolatok alakítják a sajtó és az írók viszonyát, az írók közéleti szerepléseinek a gyakoriságát.
Tájékoztató jelleggel KAF szóba hozta a folyóirat körül bekövetkezett változásokat is: Szabó Róbert Csaba főszerkesztő-helyettessé avanzsált, az új belső munkatárs, Demény Péter pedig – Kolozsvárról és időnként a marosvásárhelyi szerkesztőségben – az esszérovatot szerkeszti. A Látó új arculatát megtervező Irsai Zsolt képzőművész a címlapválasztásról, a tipográfiai felfrissülésről, a hátsó borító „zsebéről” szólt, amelyben rendre a tartalomhoz kapcsolódó íróportrékat, posztereket talál az olvasó. KAF szerint a lap színvonalat tartó folyamatos megjelenése mellett fegyvertény a Látó Irodalmi Színpadának léte, amely számos kiemelkedő tehetségű magyar írót invitált beszélgetésre marosvásárhelyi közönség elé. Novemberben például kivételesen két író-olvasó találkozó is lesz: 22-én a Korunk szerkesztőit, 29-én pedig Nádas Péter Kossuth-díjas írót, drámaírót látják vendégül.
A most kezdett párbeszédsorozatot is folytatni kívánják: november 15-én a Marosvásárhelyen élő és dolgozó magyar ajkú tanárokkal kívánnak beszélgetni a szépirodalom és az oktatás közös kérdéseiről.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.