2008. november 18., 10:582008. november 18., 10:58
\"Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet\" - mondta el Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke.
Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. \"Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?\" - tette fel a kérdést Peták István, aki felkérte az egybegyűlteket, segítsék a határon túli műhelyek munkáját. \"Ők a nemzet egységéért dolgoznak. A nemzet egységéért, amely ugye nemcsak nyelvi, nemcsak kulturális, hanem spirituális egység is\" - hangoztatta.
Az MTV első, a határon túli magyarság gondjait és örömeit bemutató műsora heti ötven percben Nagylátószög címmel indult. Bár a szervezeti formák és műsorok folyamatosan változtak, alakultak, a cél kezdetektől az volt, hogy a nemzeti köztelevízió széles spektrummal mutassa be a magyarság életét, értékeit, kulturális gazdagságát. A határon túli magyar tévések segítségével a műsorokban a közélet, a politika történései mellett helyet kaptak és kapnak a kiemelkedő kulturális és társadalmi események is. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is épp a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A tematikus hír- és hírháttérműsort ősztől az m1 élőben, virtuális stúdióból sugározza. Az Átjáró az m2 magazinműsora, a Kézfogás a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok élénkítését tűzte ki célul.
A Magyar Televízió tizenöt éve indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Ez akkor, 1993-ban, négy évvel a Magyar Köztársaság kikiáltása után és a szólásszabadság határainak, de még nem Európa határainak a lebontása után - egyedülálló vállalkozás volt. Mint ahogyan a maga idejében, harminc éve egyedülálló volt az is, hogy az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. Alig három hete, a hazai nemzetiségi televíziózás évfordulóján az ünneplők közös nevezőn voltak abban, hogy büszkéknek kell lennünk. Büszkének arra, hogy a tizenhárom államalkotó nemzetiség képviselői érdemi módon mutathatják meg mindennapjaikat a Magyar Televízió képernyőjén. Ugyanígy büszkék lehetünk arra is, hogy az MTV minden magyar médiumnál rendszeresebben, nagyobb terjedelemben és érzékenyebben dolgozza fel a határon túli témákat.
Mi, MTV-sek büszkék vagyunk erre, bár személy szerint sajnálom is, hogy a Magyar Televízió ebben másfél évtizede egyedülálló. Sajnálom azért, mert a tévék, rádiók, napi- és hetilapok, internetes portálok szenzációkra épülő hírözönében elvesznek, még mindig nem kapnak elég teret a határon túli magyar témák. Annak ellenére sem, hogy a többség és a kisebbség elfogadó és befogadó együttélésének bemutatása igazi misszió, valódi közszolgálat. Értékőrzés és értékteremtés egyszerre.
Tudatos törekvésünk volt és maradt, hogy határon túli magyar tévések segítségével, tehát hiteles forrásokra épülő műsorainkban a közélet, a politika történései mellett méltó helyet kapjanak a kiemelkedő kulturális és társadalmi események, meg a gondok, köztük az oktatás dolga. Az örömteli és a felkavaró témák, az ünnepek és az ügyek feldolgozásával, a televíziózás, a kép, a film eszközeivel ugyanis erősítjük a magyarság nemzeti és kulturális önazonosságát, miközben építjük Európa kulturális sokszínűségét is.
A Magyar Televízióban adások sora formálta az alkotók csapatát. A csapatot, amelyben ott dolgozott az erdélyi operatőr, a muravidéki szerkesztő, a felvidéki műsorvezető, a kárpátaljai riporter, a délvidéki jegyzetíró, az anyaországi rendező. Ha a műsorok címei, az elnevezések változtak is, a határon túli műsorkészítők stábja, a magyar csapat állandóságot jelentett, kovácsolta a szellemet, alakította a szakmaiságot.
Így lett alapelv, MTV-s ars poetica, hogy ne csak az eseményeket mutassuk be a nézőknek, hanem a hírek hátterét is. Mert az emberek nemcsak pusztán arra kíváncsiak, hogy kivel, mi, mikor, hol és hogyan történt, hanem arra is, hogy ami megtörtént, annak mi az oka, a mozgatórugója. Nekünk tehát a tények bemutatásával, a miértek tisztázásával kell felelnünk a kérdező polgároknak, határon innen és határon túl. A Magyar Televízió csak így lehet a válaszok televíziója. Egyszerre a tiszta magyar beszéd tévéje és a tiszta beszéd magyar tévéje.
(Részletek Medveczky Balázs MTV-alelnök ünnepi beszédéből)
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.