Hat bemutatót terveznek, és ellenõrzésre számítanak a Tamási Áron Színházban
Bár igazi színházi csemegének ígérkezik, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elsõ bemutatója újabb okot szolgáltat a fenntartó önkormányzat elégedetlenségére. Tegnapi sajtótájékoztatóján Albert Álmos polgármester kifejtette, Bocsárdi László igazgató-rendezõ nem tesz eleget intézményvezetõi feladatainak, hiszen Budapesten rendez. Bocsárdi szerint azonban a budapesti munka a szentgyörgyi színház javát szolgálja, hiszen a Nemzeti Színházzal közösen elõkészített Lear királyt otthon is bemutatják, költségeit pedig a magyarországi intézmény teremtette elõ.
2006. szeptember 13., 00:002006. szeptember 13., 00:00
„Mivel Bocsárdi László színházigazgató kinevezése óta fél év telt el, következik az elszámoltatása” – mondta el tegnap Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester. Az elmúlt hónapok tevékenységének áttekintése után az önkormányzat mûvelõdési bizottságának kell döntenie arról, hogyan minõsíti Bocsárdi munkáját, illetve arról is, hogy megmaradhat-e tisztségében. A Tamási Áron Színház igazgatója, Bocsárdi László helyesnek tartja az intézmény ellenõrzését, hiszen ezt a törvény elõírja. „Nyugodt vagyok, mert a vállalt kötelezettségeket teljesítettem. Más kérdés, hogy a színház miként tud megélni abból a költségvetésbõl, amit kap” – jelentette ki lapunknak Bocsárdi, hozzátéve, hogy a menedzseri pályázatában szereplõ tervek teljesítéséhez megpróbálják elõteremteni a szükséges összegeket.
Amit szabad a rendezõnek A színházban még semmi jele nincs, hogy hamarosan megnyílik az új évad, hiszen a társulat tagjai a budapesti Nemzeti Színházban próbálnak az elsõ bemutatóra. Shakespeare Lear király címû tragédiáját Bocsárdi László egyszerre két színháznak rendezi, két külön szereposztásban fogják bemutatni. A Tamási Áron Színház és a budapesti Nemzeti Színház együttmûködésében készülõ produkció próbái már augusztus 21-én megkezdõdtek, az elsõ négy hét pedig közös workshop, melyben a rendezõ egyszerre próbál a két társulattal. A Lear király sepsiszentgyörgyi bemutatójára a tervek szerint novemberben kerül sor, a budapesti bemutatóra pedig csak 2007 februárjában; a tervek szerint a budapesti produkciót is elhozzák Sepsiszentgyörgyre. Bocsárdi László furcsállja, hogy budapesti munkájával kapcsolatban a polgármester kifogást emelt, hiszen az elöljáró szerinte tudott a Nemzeti Színház és a Tamási Áron-társulat közös projektjérõl. Lapunktól értesült arról is, hogy Albert Álmos elfogadhatatlannak tartja: míg a közalkalmazottaknak tilos másodállást vállalniuk, a mûvészek más intézményekkel is köthetnek szerzõdést. „A színházi életben ez természetes, és a törvény lehetõvé teszi, hogy máshol is rendezzek. Lehetséges, hogy a civil szférában nem így van, de a színházi világban ez a gyakorlat” – fejtette ki a színházigazgató. Sajtótájékoztatóján a polgármester azt is kifogásolta, hogy olyan színészek, akiket évek óta nem lehet színpadon látni, megkapják a fizetésüket. A Mediafax hírügynökségnek nevesítette is a magyar társulat egyik tagját, Gazda Zoltánt. A színész a Krónikának elmondta, az, hogy egy éve nem lépett színpadra, számára is kellemetlen. Hozzátette, több alkalommal kezdeményezett beszélgetést errõl a színház vezetõségével, de eredmény nélkül. „Bocsárdi László, amióta a színháznál van, soha nem adott számomra feladatot, tulajdonképpen ki sem próbálta, mire vagyok képes” – fejtette ki a színész, aki úgy véli, ez annak is tulajdonítható, hogy „háborgó alkat”, tehát kritikáit sem rejtette soha véka alá. Mint elmondta, a színház mellõzött színészei minden évben pódiummûsorral készültek, de ezt soha nem vették be a repertoárba. Bocsárdi László szerint az is a színház sajátossága, hogy „vannak olyan színészek, akiket sokat és sokan szerepeltetnek, és vannak olyanok, akiket csak ritkán vagy egyáltalán nem”. Mint magyarázta, ez a döntés mindig az adott produkció rendezõjén múlik. A jelenlegi színházi törvény értelmében pedig az is a társulat tagja marad, aki évek óta nem játszik, hiszen ezzel az indoklással nem lehet a munkaszerzõdését felbontani – tette még hozzá.
A Lear király után is lesz élet A 2006/2007-es évadban hat új produkció bemutatását tervezi a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. Az intézmény három bérletes elõadást mutat be: a két kistermi színjátékot és a szilveszteri zenés darabot bérleten kívül játsszák, a negyedik bérletes elõadás pedig vendégjáték lesz. A novemberi Lear király-bemutató után Charles Webb–Pozsgai Zsolt –Pinczés István Diploma után címû rockmusicaljét kezdik próbálni, ezt szilveszterkor mutatják be. A bérleten kívül játszott elõadás Pinczés István rendezésében kerül majd közönség elé. Az elõadás õsbemutatónak számít, másik különlegessége, hogy világhírû elõadók betétdalai csendülnek fel benne. Harold Pinter A gondnok címû darabjával elsõsorban fesztiválokra készül a társulat. A Nobel-díjas szerzõ darabja a fiatal rendezõ, Patkó Éva koncepciójában kerül majd színpadra 2007 februárjának elején. Az évad negyedik bemutatóját április közepére tervezi a színház, az egyetemes film- és színházmûvészet egyik legnagyobb hatású egyéniségének, Ingmar Bergmannak a Dúl-fúl, és elnémul címû darabját Kövesdy István rendezi. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde címû mesejátékát a hetvenes évek közepén már játszotta egyszer a sepsiszentgyörgyi színház Völgyesi András rendezésében, ezúttal Török Viola állítja színpadra. Mivel ez a produkció csak május végére készül el, és a nyári szünetig nem lehet kijátszani a bérleteket, csak a következõ évadtól lesz bérletes elõadás. Az Apokrif címû, bérleten kívüli kistermi táncelõadást Bicskei Zsuzsanna állította össze, és adja elõ. Az új produkciók mellett az elmúlt évadból is mûsoron marad még négy elõadás: a Godot-ra várva, A csárdáskirálynõ (amit az új évadban csökkentett jegyárakkal játszanak), A nyugati világ bajnoka és Bicskei Zsuzsanna táncestje, az Asszonytánc. Az új évad hivatalos megnyitóját szeptember 20-án tartják, ekkor John Millington Synge mûvét, A nyugati világ bajnokát játssza a társulat. A következõ napokon, szeptember 21-én és 22-én a budapesti Örkény István Színház vendégszerepel Szentgyörgyön. Az Azt meséld el, Pista! címû elõadás Örkény István életérõl szól, elõadja Mácsai Pál. Az idei évad újdonsága továbbá a szimfonikus hangversenysorozat, amelyet a színház és az önkormányzat közösen szervez. Az évad során a Brassói Filharmónia zenekara – meghívott elõadóival együtt – tíz alkalommal lép fel a színházban: havonta egyszer, minden hónap utolsó péntekén. A hangverseny-évad kilenc hangversenyére szeptember 15-étõl kezdõdõen a már megszokott színházbérletekhez hasonlóan hangversenybérletek válthatóak. A társulat összetétele alig változott, egy színésznõ távozott: Péter Hilda ettõl az évadtól Kolozsvárra szerzõdött. A helyére tapasztalt színésznõt keres a sepsiszentgyörgyi színház, ezenkívül még két kezdõ színésznõnek és egy kezdõ színésznek is hirdetnek állást.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.