Fotó: Biró István
A feltételezések szerint Shakespeare két hét alatt írta a lóvá tett lovagról szóló vígjátékot, Erzsébet királynő kérésére, aki a IV. Henrikben szereplő testes lovagot hősszerelmes, vígjátéki szerepben szerette volna látni. A kolozsvári előadásban a vígjátéki elemek csak kísérői a Falstaff drámájában megfogalmazott társadalombírálatnak. Ahogy azt Keresztes Attila megfogalmazta: Falstaff csak statisztája a társadalomnak. „Õ csak annak az eszköze, aminek az áldozata. Lovagként másmilyen, mint a környezete, ezért mindenki feltételez róla valamit, viszont kihagyják ebből a feltételezésből az ő személyes jelenlétét. A feltételezett képek beindítanak egy gépezetet, amit Falstaff csak néz és nem ért, viszont a végén ez a gépezet feldarálja” - mondta el a rendező, aki szerint Falstaff drámája a környezet, a társadalom tragédiája.
Keresztes szerint Shakespeare világa minden cinizmusával együtt sokkal megbocsátóbb, mint a mostani társadalom. A kolozsvári előadás viszont nem a felhőtlen nevetés lehetőségét ajánlja a nézőnek, hanem a karakterparódiákkal a gyűlölet tehetetlenségét mutatja fel. „A magányokról szól az előadás, amikor az emberek már nem tudnak mit kezdeni magukkal, amikor már bármit megtehetnek bárkivel, amikor az egyéni gyűlölködések a környezetben is összeszövődnek” - tette hozzá Keresztes.
Shakespeare Sir John Falstaff személyében a számító csábítót formálta meg, aki két feleséget próbál elcsábítani egyszerre, s egyben a férjek pénzére is igényt tartana, az események során viszont kiszemelt áldozatai végül őt büntetik meg. Keresztes Attila olvasatában a mindennapos gonoszkodáshoz, ármánykodáshoz képest Falstaff tette apróság, a rendszer mégis könyörtelenül megbünteti. A 19 órától kezdődő előadásban Sir John Falstaff szerepében Szűcs Ervint láthatja a közönség, a díszletet és jelmezeket Bianca Imelda Jeremias tervezte. A Márton László és Révész Ágota fordításában játszott előadást csak 16 éven felülieknek ajánlja a színház.
A közelmúltban végzett fiatal színművészek játszanak Az embergyűlölő, avagy Bohóc ez, vagy beteg? című előadásban, amelyet pénteken mutat be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. “A Molier-mű mondanivalója ma is aktuális, ezért esett rá a választás” – mondta el lapunknak Farkas Ibolya rendező. Az előadás előzményeihez tartozik, hogy rendező a 2006-ban végzett színészeknek osztályvezető tanáruk volt az egyetemen, és harmadéven a kilenc diák közül hatan Moliere-gyakorlatokat végeztek, történetesen a Tartuffel és a Mizantróppal is foglalkoztak. Mint műhelymunka mindkét próbálkozás közönség elé került, és sikert hozott. Ezt követően javasolta Kárp György igazgató, hogy a színházban is mutatkozzanak be a pályakezdő színészek. “Úgy gondoltam, hogy azt a kísérletet, amit annak idején sikerrel valósítottunk meg, most kitágítjuk és megpróbáljuk egy olyan előadássá fejleszteni, hogy amely talán nem válik szégyenére sem a társulatnak, sem a fiatal színészeknek.” – mondta Farkas Ibolya. A rendező a már meglévő hat szereplő mellé még négy új, szintén fiatal művészt választott be a produkcióba. “Nem felújításról van szó, hanem egy teljesen más előadásról, amelyet nem egészen három hét alatt, szinte pénz nélkül, átalakított díszletekkel sikerült színpadra állítani.
Az 1666-ban született darab Moliere legellentmondásosabb műve, középpontjában egy különös figura, az embergyűlölő áll. Alceste, a mizantróp kilátástalan harcot vív a világgal, küzd a hazugság, a képmutatás és a haszonlesés ellen. Kritikája a körülötte lévőket hidegen hagyja, nem értik őt, sőt embergyűlölőnek tartják. Ezért mindenki eltávolodik tőle, még szerelme, Céliméne is megtagadja őt. Az egyetlen igaz ember vergődése a tragédiák sorsszerűségét eredményezi: Alceste örök magányra kárhozik. A 19 órától kezdődő előadásban Bányai Kelemen Barna, Korpos András, Tóth Árpád, Csíki Hajnal, Máthé Rozália, Kovács Botond, Meszesi Oszkár, Szabadi Nóra és Tollas Gábor szerepel, a díszleteket, illetve jelmezeket Szabó Annamária tervezte.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.