Czvikker Katalin, Novák Eszter és Botházy-Daróczi Réka a nagyváradi színház sajtótájékoztatóján
Fotó: Szigligeti Színház
Évadot értékelt és terveket ismertetett a nagyváradi teátrum: két musicalt és egy nagyoperettet, meseadaptációkat és hagyományőrző projekteket jelentettek be a Szigligeti Színház vezetői és társulatvezetői pénteki sajtótájékoztatójukon.
2023. június 16., 14:362023. június 16., 14:36
Amint a társulat közleményében szerepel, Czvikker Katalin főigazgató elmondta: a három társulat összesen mintegy 55.000 nézőt vonzott a színházba az elmúlt évadban.
Az évadra 3023 bérletet vettek a nézők, ami mintegy kétharmada a pandémia előtti maximális számnak. A tendencia azonban országos felmérések szerint javuló, ami az emberek kulturális élethez való visszatérését illeti, és ez az évad második felében már a Szigliget Színházban is érződött – hangzott el.
Ismertették a Szigligeti Színház társulatainak terveit is. A múlt Szilveszter bemutatójával, Beaumarchais Figaro házassága, avagy egy őrült nap című komédiájával (rendező Botos Bálint) vesznek részt a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramjában, június 25-én.
A Szentendrei Teátrummal koprodukcióban készítették stúdióbemutatójukat, az Én, a féreg – Kafka-kabarét, amelyet Kárpáti Péter írt és Kovács D. Dániel rendezett. Ennek szentendrei bemutatója július 28-án és 29-én lesz. Budapesten a Városmajori Színházi Szemlén a Csinibabával szerepelnek augusztus 29-én.
2023-ban két bemutatóra készül a társulat. Szeptember 17-én Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter musicaljét, A padlást mutatják be Tóth Tünde rendezésében, az idei szilveszteri bemutató pedig Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagyoperettje lesz.
Az évadban ugyanakkor felújításra kerül a Kovács D. Dániel rendezte A Schroffenstein család, illetve mivel tavasszal új stúdióteret kapott a társulat, az összes jelenleg futó stúdióelőadásukat átviszik a következő évadra – jelentette be Novák Eszter művészeti igazgató. Hozzátette:
A Lilliput Társulat diákprogramján belül kerül megvalósításra nyár folyamán a Tüskevár című musicalt, amelyben a társulat 9 művésze és a Nagyvárad Táncegyüttes 6 táncosa mellett 14 fiatal is részt vesz majd – erről Botházy-Daróczi Réka művészeti vezető beszélt. A Fekete István azonos című regénye alapján Olt Tamás, Szirtes Edina „Mókus” és Váradi R. Szabolcs írt szöveget és zenét, a váradi előadást pedig Györfi Csaba rendezi. A bemutató tervezett időpontja szeptember 3.
A harmadik tervezett bemutató is irodalmi, ezúttal kortárs ifjúsági irodalmi adaptáció: Berg Judit Rumini című regényét bábszínpadra írja és rendezi: Szabó Attila. 2024 májusában kerül bemutatásra A tyúk, aki soha nem adta fel, amelyet Jill Tomlinson regénye alapján ír és rendez Veress András, Csepei Róbert zenéjével.
A Nagyvárad Táncegyüttes évadát is kiértékelték. A tánctársulat rendhagyó néprajzóra sorozatának harmadik, egyben befejező részéhez érkezett. Az első részben, a Mindenki hagyományában a néphagyomány, népszokások általános bemutatásán túl, az erdélyi táncdialektusokkal ismerkedhettek meg a nézők. A második rész a Szent Andrástól Vízkeresztig címet viselte. Ebben a részben az adventi, karácsonyi és Újév eleji jeles napokhoz kapcsolódó dramatikus népszokásokat vitték színpadra.
„Megmutatjuk a farsang mulatságokkal teli gazdag időszakát, betekintést nyújtunk a fonók életébe, valamint a farsangfarkához fűződő maszkos dramatikus alakoskodás szokásvilágába is. Ezenkívül műsorunkban, mely a Maskarák, villők... munkacímet viseli, megidézzük a lányok tavaszváró szokását a villőzést, továbbá a húsvéti locsolkodást, a pünkösdi királynéjárást, illetve a Szent Iván éji tűzugrást is” – olvasható a táncegyüttes terve.
A mágikus táncjátékot, amely a másságról, önmagunk történetének megismeréséről, elfogadásáról, a hőssé válás lehetőségéről mesél. Györfi Csaba rendezi.
A Szigligeti Színház 2023/2024-es évadára szóló bérletkonstrukciók meghirdetése várhatóan július első felében történik majd.
Restaurálták Nagyváradon Szigligeti Edének, a színház névadójának szobrát – közölte a társulat.
Szigligeti Ede születésének évfordulóján, március 8-án tartotta a nagyváradi Szigligeti Színház első előadását az új játéktérben, az egykori Transilvania mozi felújított termében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!