2009. január 20., 09:382009. január 20., 09:38
A kiadó életében ez az első filmes könyv, és mint azt Visky András a könyvműhely igazgatója kiemelte: jelentős döntés, hogy a kiadó egy olyan tudományág képviseletében jelentet meg könyvet, amilyenben még soha. Visky egyben azt is bejelentette, hogy a kiadó a továbbiakban is szeretne kiadni filmes könyveket. Mint mondta, a könyv kiadása „nagy kalandnak” számított, azért is, mert igazi kihívás volt a kiadó számára olyan formát találni, amely felidézi valamennyire a tárgy formavilágát is.
Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című könyv tulajdonképpen a szerző doktori disszertációjának szövegét tartalmazza, erről Margitházi Beja azt mondta el, hogy a téma kiválasztásánál nagy szerepet játszott Gilles Deleuze provokatív mondata, amely egyben a könyv kiindulópontjául is szolgált: „nem létezik arcnagyközeli, az arc maga a nagyközeli, a nagyközeli eleve arc ”. Margitházi Beja könyve négy fejezetre tagolódik, ezeken keresztül tárgyalja az arc szerepét a filmben, ahogy a szerző megfogalmazta: a négy fejezet négy különböző szögbe állított tükör, amelyeken keresztül ugyanazt a témát mutatja be.
„Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállalkozik. Az arcok premier plánjai úgy olvadtak be a film egyéb vizuális effektusai közé, hogy – erőteljes hatásukat megőrizve – alig árulkodnak azokról a bonyolult optikai és proxemikai, esztétikai és filozófiai kérdésekről, melyeket a közelkép, különösen az arcnagyközeli meghatározása vagy filmtörténete vet föl” – áll a könyv borítóján.
A filmvásznat teljesen betöltő arcok eleinte menekülésre vagy felháborodásra késztették a közönséget, legkorábban a 10-es években kezdték elfogadni a filmben az arc látványát, addig botránykeltőnek számított, de a rendezőket azóta is izgatja az ásító, grimaszoló, érző, kifejező arc ábrázolása. Mint azt a bemutatón elhangzó beszélgetésen Visky András megjegyezte, Szabó István filmrendező szerint az arc a filmnyelv legidentikusabb mozzanata. Dimény Áron pedig arról beszélt, hogy a színész számára az arc megmutatása mindig radikális feltárulkozást jelent.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.