2009. január 20., 09:382009. január 20., 09:38
A kiadó életében ez az első filmes könyv, és mint azt Visky András a könyvműhely igazgatója kiemelte: jelentős döntés, hogy a kiadó egy olyan tudományág képviseletében jelentet meg könyvet, amilyenben még soha. Visky egyben azt is bejelentette, hogy a kiadó a továbbiakban is szeretne kiadni filmes könyveket. Mint mondta, a könyv kiadása „nagy kalandnak” számított, azért is, mert igazi kihívás volt a kiadó számára olyan formát találni, amely felidézi valamennyire a tárgy formavilágát is.
Az arc mozija. Közelkép és filmstílus című könyv tulajdonképpen a szerző doktori disszertációjának szövegét tartalmazza, erről Margitházi Beja azt mondta el, hogy a téma kiválasztásánál nagy szerepet játszott Gilles Deleuze provokatív mondata, amely egyben a könyv kiindulópontjául is szolgált: „nem létezik arcnagyközeli, az arc maga a nagyközeli, a nagyközeli eleve arc ”. Margitházi Beja könyve négy fejezetre tagolódik, ezeken keresztül tárgyalja az arc szerepét a filmben, ahogy a szerző megfogalmazta: a négy fejezet négy különböző szögbe állított tükör, amelyeken keresztül ugyanazt a témát mutatja be.
„Ez a könyv film, közelkép és arc kapcsolatának átgondolására vállalkozik. Az arcok premier plánjai úgy olvadtak be a film egyéb vizuális effektusai közé, hogy – erőteljes hatásukat megőrizve – alig árulkodnak azokról a bonyolult optikai és proxemikai, esztétikai és filozófiai kérdésekről, melyeket a közelkép, különösen az arcnagyközeli meghatározása vagy filmtörténete vet föl” – áll a könyv borítóján.
A filmvásznat teljesen betöltő arcok eleinte menekülésre vagy felháborodásra késztették a közönséget, legkorábban a 10-es években kezdték elfogadni a filmben az arc látványát, addig botránykeltőnek számított, de a rendezőket azóta is izgatja az ásító, grimaszoló, érző, kifejező arc ábrázolása. Mint azt a bemutatón elhangzó beszélgetésen Visky András megjegyezte, Szabó István filmrendező szerint az arc a filmnyelv legidentikusabb mozzanata. Dimény Áron pedig arról beszélt, hogy a színész számára az arc megmutatása mindig radikális feltárulkozást jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok