2008. november 24., 09:032008. november 24., 09:03
„A Kájoni Consort Régizene-együttest mindig jó volt hallgatni, mindig élményt jelentett velük együtt zenélni és énekelni. Mert igen magas színvonalon művelik ezt a ritkaszép muzsikát. Ne hagyják abba, folytassák” – ezekkel a szavakkal méltatta a fennállásának huszadik évfordulóján az Erdővidék Kultúrájáért Díjjal kitüntetett, főleg reneszánsz és barokk muzsikát játszó-éneklő baróti társulatot Deák Endre, a nagykárolyi Collegium régizene-együttes vezetője.
Az alkalomra zsúfolásig megtelt baróti református templomban olyan szakmabeli együttesek tették patinásabbá a XVI. Erdővidéki Közművelődési Napok záróakkordját, mint a sepsiszentgyörgyi Codex, a nagykárolyi Collegium, az utánpótlást jelentő baróti Gyöngyharmat, illetve az ünnepelt Kájoni Consort régizene-együttesek. De az idei Erdővidéki Közművelődési Napok nem csak az elmúlt négy-öt évszázad zenei emlékeiről, hanem a majdnem minden kulturális igényt kielégíteni igyekvő törekvésről is szólt. A Bibliáról nyílt kiállítást Berszán István középajtai református lelkész azzal ajánlotta a közönség figyelmébe, hogy a középkori és későbbi fordításoktól a 19–20. században napvilágot látott változatokig valamennyinek az a lényege, hogy az emberek nyelvén szóljanak, és érthetőek legyenek.
Az idei napok könyves kínálatához tartozott Kisgyörgy Zoltán újságíró, geológus háromszéki vármaradványait és túraajánlatait sorjázó Háromszéki vártúra kalauz, illetve Antal Jeno baróti nyugalmazott vadászmester hiteles kalandokat összegző Vadászemlékeim című kötete. Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti kutató Erdővidék, tábornokok földje című munkája kapcsán a szerző megjegyezte, hogy a lakosság számához viszonyítva egyetlen magyar régió sem adott annyi – szám szerint kilenc – tábornokot, mint a parányi, alig több mint 25 ezer lakost számláló Erdővidék.
Bemutatták lapunk munkatársa, Benkő Levente és Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című munkáját is, amelynek kapcsán elhangzott: a történetkutatásban soha nincs lezárt fejezet, ráadásul romániai magyar szempontból még mindig igen sok a feltáratlan fehér folt. Csikány Tamás budapesti történész kollégáival tartott kisbaconi és olaszteleki, hadtörténeti témájú előadásaik kapcsán elmondta: „Láttam, hogy a gyermekek egy idő után unják a szöveget, tehát odaadtam nekik egy negyvenötös revolvert, hadd nézzék. Azonnal felcsillant a szemük, élénkebb lett a figyelem és az előadás egyaránt. Élmény ilyen közönségnek előadni”.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.