Fotó: MTI
A Thália Színházban játszott musical legnagyobb érdeme, hogy történethûsége mellett nyíltan fordul a közönséghez: élvezhetõ a darab azok számára, akik az Abigél szomorkás-mulatságos történetét az eredeti regényhez vagy a Zsurzs Éva rendezte televíziós változathoz kötik, és azoknak is, akik elõször találkoznak a fõhõssel, Ginával.
Az Abigél egy elkényeztetett kisgimnazista felnõtté válását meséli el. Vitay Georgina boldog kamaszkorát szétfoszlatja a második világháború, a tizennégy éves lány vidékre, az árkodi intézetbe kerül, ahol a rideg környezet és a kegyetlen törvények lázadásra kényszerítik. Az egymást követõ nehézségeken társai összetartó szeretete segíti át. A most bemutatott musical új oldalról közelít a történethez. Ebben a feldolgozásban a gimnáziumban történtekre Gina életének egy drámai pillanatában emlékszik vissza. A forgószínpad által megjelenített változó helyszínek a múlt és a jelen pillanatait mutatják, a fontos momentumokban mintegy képbe, mozdulatlanságba merevednek Gina életének árkodi szereplõi, csak õ maga mozog és énekel. A többi szereplõt, mint egy élõkép figuráit, lassan körbeforgatja a színpad, így lesznek mozdulatlan tanúi annak, amit Gina átél. A könyvbõl készült sikerfilmben Ruttkai Éva alakította a jóságos és vendégszeretõ Horn Mici figuráját, a színházi elõadásban ezt a szerepet Udvaros Dorottya formálta meg. A fõbb szerepekben Vágó Zsuzsit, Vágó Bernadettet, Földes Tamást, Pálfalvy Attilát, Siménfalvy Ágotát, Csonka Andrást láthatta a közönség. A premieren lelkes ünneplés köszöntötte az elõadást és a szereplõgárdát.
Szabó Magda sokáig tiltakozott az ellen, hogy Gina „színpadra lépjen”. Somogyi Szilárdnak, a musical rendezõjének azonban sikerült megtörnie a jeget. A fiatal rendezõ egy korábbi közös munka kapcsán (2004-ben Szabó Magda Álarcosbál címû regényébõl készített musicalt) elnyerte a Kossuth-díjas írónõ bizalmát, s így zenés darab készülhetett az Abigélbõl. Az alkotók névsorát és a színdarab koncepcióját az írónõ maga is jóváhagyta. Az Abigél az elmúlt évek felmérései alapján az egyik legolvasottabb könyv Magyarországon, hasonlóan népszerû a filmváltozat is, amelyet évtizedek óta rendszeresen tûznek mûsorra a különbözõ televíziós csatornák.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.