Fotó: MTI
Az Országos Széchényi Könyvtárban Csillag a holló árnyékában címmel Vitéz Jánost, Mátyás király kancellárját központba állító tárlat nyílt, a Budapesti Történeti Múzeumban a reneszánsz királyi udvar mûtárgyait és a fekete sereg hadieszközeit, a Magyar Iparmûvészeti Múzeumban Beatrix királyné hozományát, a Magyar Nemzeti Galériában pedig nagy értékû, külföldi gyûjteményekbõl származó mûkincseket csodálhatnak meg a látogatók. Az önálló kiállítások egymásra épülnek, kronológiai sorrendben és tematikusan adnak átfogó képet a 15. századi magyarországi reneszánsz kultúráról.
Csillag és holló: bölcsesség és hatalom
A rendezvénysorozat az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a Csillag a holló árnyékában címû kiállítás megnyitásával indult március közepén. A könyvtár a középkori és reneszánsz magyar kultúra írott forrásainak legnagyobb gyûjtõhelyeként a tárlat középpontjába a könyvemlékeket helyezte. Földesi Ferenc fõszervezõ, az OSZK kézirattárának vezetõje, Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana fennmaradt anyagának szakavatott ismerõje és kutatója lapunknak elmondta, a tárlat címe arra utal, hogy a reneszánsz kultúra Mátyás uralkodása alatt érte el csúcspontját Magyarországon. A Vitéz János és a magyar humanizmus kezdetei alcím pedig heraldikai jelentést hordoz: Vitéz János kancellár, esztergomi érsek családi címerében oroszlán és két csillag, a Hunyadiak címerében a holló szerepel. A kiállítás a királyi udvar dominanciájának jelentõségét kívánja illusztrálni, amelynek hatására az itáliai fejedelemségek követei és több humanista tudós látogatott a korabeli Magyarországra.
A kultúraszervezõ mecénás
Mint Földesi kifejtette, Magyarország ebben az idõben Európában nagyhatalomnak számított, a pontosan 600 éve született Vitéz János esztergomi érsek személyében pedig a reneszánsz királyi udvar kulcsfiguráját tisztelheti az utókor. Literátor, tudós, diplomata, hivatalnok, mecénás, könyvgyûjtõ, reneszánsz fõpap volt, akinek személye „összeköti” a Zsigmond király és Mátyás közötti idõszakot. Vitéz János a neves reneszánsz tudós és nevelõ, Pier Paolo Vergerio környezetének tagjaként az itáliai humanisták elsõ nagy generációjához tartozott, bár nem jutott el itáliai egyetemekre. A 15. századi mûvelõdéstörténetben a Corvina könyvtár létrejöttében, Janus Pannonius támogatásában, a pozsonyi egyetem létrehozásában és Hess András nyomdász Magyarországra hívásában egyaránt meghatározó szerepet játszott.
Vitéz János piros tintája
A június 15-éig látogatható kiállítás leglátványosabb tárgyai közé azon külföldi múzeumok és gyûjtõk tulajdonát képezõ, rendkívül értékes kódexek és könyvritkaságok tartoznak, amelyeket konstans 18 Celsius-fokos hõmérsékletet biztosító, védõüveges tárlókban láthat a közönség. Kuriózumszámba menõ könyvek csodálhatók meg, így például Kálmáncsehi Domokos breviáriuma, az európai könyvfestészet egyik remekmûve, vagy a 15. század elsõ számú történeti forrásának tekintett, Vitéz János leveleit tartalmazó Leveleskönyv. Szemrevételezhetõ Vitéz János kézírása is: az érsek gyönyörûen rajzolt betûkkel, és – ahogy Földesi Ferenc elmondta – szinte mindig piros tintával jegyezte a kódexek margójára megjegyzéseit. Megtekinthetõk a jegyzetekkel teletûzdelt „használati kódexek”, a fennmaradt díszkódexek, valamint az elsõ Magyarországon nyomtatott könyv, a Cronica Hungarorum is, amely Hess András nyomdájában készült.
Reneszánsz gyerekeknek is
A kiállítótermek elõtti csarnokban az egészen fiatal generációt szólítja meg a rendezvény. A tárlat gyerekeknek szóló részlegén hat helyszínen idézték meg a reneszánsz korát, a kódexkészítés módszereit és Mátyás király reneszánsz udvarát a rendezõk. Ezekben a játékosan berendezett terekben a gyerekek kódexfestõ festéket keverhetnek gyógynövényekbõl és száraz festékanyagokból. Van kódexmásoló pad, ahová leülhetnek és kipróbálhatják, milyen lehetett kódexet rajzolni és festeni, ezenkívül berendeztek egy aprócska nyomdát, ahol a kicsik maguk nyomtathatnak. De magukra ölthetik a reneszánsz viseletet, bábozhatnak Mátyást vagy Beatrix királynét formázó bábokkal, és a valódi pergameneket, kódexkötéshez használt bõröket is megérinthetik.
Kiss Judit, Budapest
Erdélyi szász zenemûvek Budapesten
A Budapesti Tavaszi Fesztivál Vendégünk egy város – Kolozsvár köszönti Budapestet címû programja keretében fiatal kolozsvári zenész mutatkozott be a magyar fõvárosban. Erich Türk, a Gheorghe Dima zeneakadémia tanársegédje, a Transylvania Barokk Együttes tagja az Egyetemi templomban pénteken tartott orgonaestjén Bach, Mozart, Franck mûveit játszotta, illetve édesapja, a nagyszebeni származású zeneszerzõ, Hans Peter Türk alkotásait ismertette meg a budapesti közönséggel. Erich Türk többek között az In Honorem Honteri címû orgonavariációkat játszotta, amelynek témája az erdélyi reformátor és humanista, Johannes Honterus gyûjteményének egyik darabja.
Több mint 3.5 millió forint értékben osztottak ki díjakat május 14-én, szerdán este a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait erdélyi folyóirat szerkesztősége és erdélyi alkotó is átvehette.
A bukaresti Bulandra Színház látja vendégül a Háromszék Táncszínház Ecce Homo című előadását, amely Munkácsy-festmények színházi megközelítése. Tapasztó Ernő, a tavaly év elején bemutatott produkció egyik rendezője értékelt a Krónikának.
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.