Lakatos Róbert rendező és most készülő filmjének főszereplője
Fotó: Makkai Zsófia
„Kétségkívül ösztönző ez a lépés, ahogy minden többlettámogatás az. De persze pontosan kéne látni, hogy mi a célja, milyen pluszt hoz a filmiparnak” – mondta el a Krónikának Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező annak apropóján, hogy 50 millió eurós keretet különített el múlt héten a kormány romániai alkotások elkészítésére. A rendező a Román Filmközpont (CNC) által is támogatott, most készülő szatirikus dokumentumfilm-esszéjéről is beszélt.
2018. június 18., 14:482018. június 18., 14:48
2018. június 18., 15:062018. június 18., 15:06
A romániai filmipar támogatására 50 millió eurós keretet különített el szerdai ülésén a kormány, az összeget 2020-ig lehet felhasználni. A program célja, hogy ösztönözze a hazai filmgyártást, beleértve a magánkezdeményezéseket is, illetve segítse a román gyártású vagy román részvétellel készített alkotásokat – közölte Nelu Barbu kormányszóvivő.
Pályázni minden típusú film – dokumentumfilm, rövidfilm, nagyjátékfilm, televíziós sorozatok, animáció stb. – forgatására lehet, egy alkotás legtöbb tízmillió euró támogatást kaphat. A részleteket hamarosan közzéteszik a Hivatalos Közlönyben.
Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem fotó-, film-, médiaszakának tanszékvezető-helyettese a Krónika megkeresésére elmondta, bár még nem ismert részleteiben a kormánytámogatás, és nem lehet tudni pontosan, hogyan néznek ki a pályázási feltételek, egy ilyen összeg mindenképpen előrelendítheti a filmipart. „Kétségkívül ösztönző ez a lépés, ahogy minden plusztámogatás az. De persze pontosan kéne látni, hogy mi a cél ezzel, mi más és plusz az eddigiekhez képest, addig csak sablonos örömhír” – mondta a filmrendező.
Arra reagálva, hogy a helyszínek turisztikai népszerűsítéséért külön bónuszt adnak, Lakatos Róbert azt mondta,
„Egyébként a román támogatási rendszer szerintem jó, ahányszor pályázni próbáltam a Román Filmközpontnál (CNC), mindig nyertem. Idén első helyen végzett a legújabb filmtervem a dokumentumfilm kategóriájában, megkaptam a támogatást. Most készülő munkám dokumentumfilm, tehát valószínűleg olcsóbb, mint egy nagyjátékfilm. Körülbelül 300 ezer eurós költségvetésű, ebből 140 ezer eurót nyertem a román filmalaptól” – mondta a rendező.
A 2017 végén beadott filmtervek bírálatát egy hónapja tette közzé a CNC: 17 nagyjátékfilm, 10 debütfilm, 20 rövidfilm, hét animációs film és 15 dokumentumfilm kapott gyártási támogatást.
egy olyan világban, ahol az állampolgárok a kutyák, a politikusok a kutyatenyésztők, az országos szintű vezetőségek a nemzeti ebtenyésztő egyesületek és a legmagasabb nemzetközi fórum a Nemzetközi Kutyaszövetség, az FCI, a rendező pedig iróniával és humorral elemzi a valóságot. „Szatíra, amelyben minden, ami a kutyák világában történik, a mi világunkra vonatkoztatható metafóra. Az erdélyi magyar identitásról szóló alkotás a tervek szerint három év múlva készül el” – mondta a rendező.
Fotó: Pixabay.com
Lakatos Róbert azt is kifejtette, a romániai pályázati elbírálási rendszerben egy filmterv esetében 20 százalékban számít a producer értékelése, 20 százalékban a rendezőé, 60 százalékban a projekt értékelése – régebb kevesebbet számított a projekt értékelése, de módosítottak ezen, hogy a kevésbé befutottak is érvényesülhessenek. Hozzátette, véleménye szerint azért is jó a román filmtervek támogatási rendszere, mert minden egyes pályázati szesszióra más-más zsűrit hívnak össze, így nem az van, hogy ha egy zsűrinek nem tetszett egy projekt, akkor az el van ásva évekig, hiszen lehet, hogy a másik zsűrinek viszont tetszik.
„Sokan megkérdőjelezik, hogy jó-e, hogy a pályázat titkosított. Amikor a zsűri a projektet olvassa, nem szabad tudniuk, hogy ki pályázik.
– fejtette ki a rendező.
Hozzátette, Romániában egyedül a CNC-nél lehet pályázni filmtervvel, vagyis egyablakos a rendszer, Magyarországon ez másképp működik: a Magyar Nemzeti Filmalap csak az egész estés játékfilmeket, a moziforgalmazásra szánt dokfilmeket támogatja, az összes kisebb műfaj, az animáció, a tévédokfilmek nagy része az MTVA-hoz tartozik. „Más rendszer, de ennek is megvannak a pozitívumai” – mondta Lakatos Róbert. A rendező Bahrtalo! című dokumentumfilmje 2008-ban Europa Cinemas Labelt nyert Karlovy Varyban.
Szintén magyar–román koprodukcióban készül Felméri Cecília első nagyjátékfilmje, a Spirál. A kolozsvári rendező az első erdélyi magyar alkotó, aki a Román Filmközpont támogatásával készíthet mozifilmet – írta korábban az MTI. Felméri első mozifilmje – amelynek forgatása már zajlik – tóparton játszódó lélektani krimi lesz, amelynek gyártási támogatására 140 millió forintot szavazott meg a magyar filmszakmai döntőbizottság.
Elkezdődött Felméri Cecília első nagyjátékfilmje, a Spirál forgatása a sződligeti horgásztónál. A lélektani dráma főszereplője az európai filmdíjas Borbély Alexandra, az Anyai szív című filmmel Arany Medve díjat nyerő Bogdan Dumitrache és Kiss Diána Magdolna.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.
Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.
szóljon hozzá!