2009. október 21., 09:342009. október 21., 09:34
A mintegy 130 festményt felvonultató kiállítás egyik legfontosabb képét, Tiziano Vecellio Krisztus és Cirénei Simon című festményét a sajtó jelenlétében csomagolták ki hétfőn a Szépművészeti Múzeumban.
A kiállítás 130 képéből harminc származik a Dózsa György úti intézmény gyűjteményéből, a többit mintegy ötven múzeum kölcsönzi a Szépművészetinek – mondta el Baán László, a múzeum főigazgatója.
Érkezett festmény a firenzei Uffiziből, a párizsi Louvre-ból, a londoni és a washingtoni National Galleryből, a New York-i Metropolitan Museumból, a római Galleria Borgheséből, illetve a madridi Pradóból is. Ez utóbbi rendelkezik egyébként a világ egyik legjelentősebb Tiziano-gyűjteményével.
A kiállítás létrejötte hároméves szervezői munka eredménye. Baán László szerint a siker a múzeum háttértárgyalásainak, a kurátor, Tátrai Vilmos szakmai hírnevének, illetve az intézmény műkincskölcsönzési politikájának köszönhető. A tárlat biztosítási értéke 200 milliárd forint.
A főigazgató megmutatta azt a termet is, amelyben a most kicsomagolt képet kiállítják; a festményt, amelyet Tiziano mester nyolcvanévesen készített, II. Fülöp trónörökös portréja mellé helyezik el. A kilencmilliárd forint értékben biztosított Krisztus és Cirénei Simon című festmény érdekessége, hogy Simon alakjában Tiziano a saját képmását festette meg – tette hozzá Baán László.
Tátrai Vilmos, a kiállítás kurátora elmondta: a tárlat hét részlegre tagolódik: az első a festészet tudománya témával a festői technikák változásait mutatja be. Az Emberarcok, angyalarcok című szekcióban portrékat láthatnak az érdeklődők, a Reneszánsz határok nélkül című fejezet pedig e stílus összefüggéseit mutatja meg a gótikával, illetve az északi művészetekkel.
Az eszmény testet ölt: az érett reneszánsz című szekcióban kapnak helyet Raffaelo, Correggio, valamint Leonardo képei – a tárlat egyik főműve, a mester Hermelines hölgye még nem érkezett meg a Szépművészetibe.
A Tiziano: a festészet diadala elnevezésű, ötödik részben az érett reneszánsz vezető velencei mestereinek alkotásai, Tiziano és Giorgione képei lesznek láthatók. Tizianótól kilenc képet állítanak ki. A Velence és hátországa című szekció Tintoretto és Paolo Veronese nevével fémjelezhető.
Az utolsó rész, A reneszánsz válsága és a manierizmus című szekció a humanizmus optimista világképének megrendülését mutatja be többek között Beccafumi, Parmigianino, Lelio Orsi és Bronzino képein keresztül.
A február 14-éig látogatható tárlat nem utazó kiállítás, csak a Szépművészeti Múzeumban lesz látható.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.