Demeter András színművész, nemrég kinevezett államtitkár
Átalakulóban van és egyre gazdagabb a kulturális élet Romániában, ahol mára a kulturális magánvállalkozások is megjelentek – mondta el Demeter András, a kormány nemrég kinevezett kulturális államtitkára a Kultura.hu-nak.
2021. március 24., 20:142021. március 24., 20:14
2021. március 24., 20:432021. március 24., 20:43
Demeter András marosvásárhelyi születésű színművész az RMDSZ jelöltjeként 2005-től a román kulturális tárca igazgatójaként majd kulturális államtitkárként dolgozott 2009-ig. „Visszatérve arra a területre, ahol tizenegy évvel ezelőtt dolgoztam, elég pontosan látom a különbségeket, legyen szó előnyös vagy hátrányos változásokról” – mondta el az államtitkár. Kiemelte,
Mára a kulturális szférában forgó pénzösszeg jelentős hányadát teszik ki magánforrások.
„Ha tudatosítjuk a döntéshozókban, hogy a kultúra nemcsak viszi a pénzt, hanem hozza is, éppen ezért egyre fontosabb szerepet játszik az ország gazdasági életében, már pozitív változást értünk el” – fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy a 2020 decemberében elfogadott kormányprogram konkrét célkitűzéseket fogalmazott meg a kultúra területén is, a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak is otthont adó opera épületének felújítását például nem lehet tovább halogatni.
Demeter András céljai között említette, hogy a romániai kulturális intézmények jobban megfeleljenek a korszellemnek, ezért fontosnak tartja a hatékonyság elvét.
– fogalmazott. Mint mondta, fontos szorosabb együttműködést kialakítaniuk az önkormányzatokkal, hiszen vidéken működő intézmények projektjei is túlmutathatnak a megyehatárokon, ezeket átláthatóbban kell menedzselni. „A magánszféra és a közszféra nem versenytársak, ezt a résztvevőknek is be kellene látniuk, mert a nézők számára a kínálatuk kiegészíti egymást” – vázolta programját Demeter András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!