A készülő film tervei. A rajzon Orbán Balázs, a Székelyföld leírása szerzője a kőhalmi várat fényképezi
Fotó: rajz, terv
Erdélyi témájú filmek is támogatást kaptak a Nemzeti Filmintézettől: köztük Fazakas Szabolcs székelyudvarhelyi alkotó Orbán Balázsról szóló animációja, amely eddig nem ismert történeteket mutat be a „legnagyobb székely” kalandos életéből. A készülő moziról Fazakas Szabolcsot kérdeztük, aki többek közt elmondta: Orbán Balázs jegyzetfüzeteinek grafikai stílusa lesz az animáció alapja, amely számos fontos és rejtélyes elemét emeli ki a gazdag életútnak.
2020. július 26., 15:292020. július 26., 15:29
Több erdélyi témájú film kapott gyártási támogatást a magyarországi Nemzeti Filmintézettől, amely összesen 10 animációs és 24 ismeretterjesztő filmnek szavazott finanszírozást több mint 260 millió forint értékben. Az animációs filmes mezőnyben Fazakas Szabolcs is támogatást nyert:
Fazakas Szabolcs, aki egyébként a Székelyföldi Legendárium vezetője, ötletgazdája, és eddig 13 animációs filmet készített, a Krónika megkeresésére elmondta, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt fog szólni a film, rengeteg érdekességgel, amiket a nagyközönség nem tud Orbán Balázs életéről.
A „legnagyobb székely” a Hargita megyei Lengyelfalván született 1829-ben, és Budapesten hunyt el 1890-ben, író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, ugyanakkor rendkívül kalandos életű ember volt. Az életéről készülő film a tervek szerint másfél év múlva kerül képernyőre.
Szejkefürdőn augusztusban nyitják a Legendárium által működtetett Orbán Balázs-múzeumot, ahol a jövőben a tervek szerint folyamatosan vetíteni fogják, több nyelvre lefordítva.
– mondta a rendező a filmről, amelyen 30 fős csapat dolgozik.
Korabeli fotók jelenítik meg az animációban látható helyszíneket.
Fotó: rajz, terv
A „legnagyobb székelyről” szóló animáció címe még változhat, tizenöt percesre tervezik, de előfordulhat, hogy hosszabb lesz, 24 perces, mert olyan sok mindenről szeretne beszélni, hogy nem fog beleférni 15 percbe. Fazakas Szabolcs azt is elmondta, sokan nem tudják, hogy Orbán Balázsnak Udvarhelyen volt egy Konc Ármin nevű patikus barátja, akinek sok köze van a noteszek megtalálásához, amelyek később a sepsiszentgyörgyi, a csíki, valamint a kolozsvári levéltárba kerültek.
„A füzetek Orbán Balázs halála után kerültek elő, a keresztúri unitárius gimnázium archívumában őrizték őket. A film részben a noteszek előkerüléséről szól fikciós megközelítésben. Összekapcsolunk valós és kitalált történeteket, hiszen rengeteg pletyka élt például Orbán Balázs halálát illetően is” – fejtette ki az alkotó. Rámutatott,
„A forgatókönyv összefüggéseket keres a megmérgezés, a rablás közt, hogy Konc Ármin miként talált rá a jegyzetfüzetekre, amelyekben fontos információadalékok, gyűjtési anyagok szerepelnek fő művével, a Székelyföld leírásával kapcsolatosan” – mondta el a rendező. Kitért arra is, mivel Orbán Balázst a finnugor elméletet támogató bécsi udvar nem kedvelte a munkássága miatt, hiszen a honelmélet híve volt, megfigyelés alatt tartották Budapesten és itthon is. Faragó Anna, aki rablása miatt nem kapott büntetést, a film végén eltűnik, és nyitott a kérdés, hogy ő is be volt-e építve a birodalom megfigyelési rendszerébe.
Orbán Balázs és Konc Ármin rajzfilmesített alakja
Fotó: rajz, terv
„Ezeket a vonatkozásokat mind felvillantja az animáció. A megjelenő figurák, szereplők rajzfilmesítettek, akárcsak Orbán Balázs alakja. Az udvarhelyi Kováts fényképészettől korabeli fotókat kapunk, amelyeket felhasználunk a film díszleteként. Nem 3D-ben építjük fel a teret, hanem a 3D-s figurák a régi fényképek terében fognak mozogni: érdekes megoldás lesz” – részletezte a rendező. Hozzátette, a film megpróbálja végigkísérni Orbán Balázs keszekusza élettörténetét, aminek részleteiről sok mindent nem tud a nagyközönség.
Emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott, és rengeteget utazott. Családjával már az 1840-es években Konstantinápolyba utazott a velencei származású – valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett – nagyanyja, Foresti Mária örökségének átvételére.
„A filmben olyan vonatkozásokat fogunk megragadni, amelyek körülírják Orbán Balázs szerteágazó életútját, valós arcát, hiszen ő nemcsak „nagy székely” volt és parlamenti képviselő, hanem ennél sokkal több, és mindenképpen nagy kalandor” – mondta a rendező.
Fazakas Szabolcs
Fotó: Veres Nándor
Kérdésünkre, hogy a készülő film miként egyensúlyozik a dokumentarista alkotás és a fikciós elemekből építkező film határán, Fazakas Szabolcs azt mondta, több lesz benne a valós tény. A fikciós elemek a pletykák alapján jelennek meg, ilyen például, hogy a bejárónő mérgezi meg Orbán Balázst. „Egyébként maga Orbán Balázs is leírta, hogy azt érzi, őt mérgezik. Lehetett lassú mérgezés. Az is fikció, hogy hátrahagy egy levelet Konc Árminnak, hogy csak a halála után nyissa ki, Ármin a levelet megtalálja, valós helyszíneken halad végig, rejtélyeket fejt meg Orbán Balázs életéből, a képek alapján mesél. Elmegy a szejkei villába, a Kossuth-villába, ahol megtalálja elrejtve a noteszeket” – mondta a rendező. Hozzátette, a fikció által fűzik össze a valós történeteket, de a fikció a valóságból merítkezik.
A film elkészítésekor több technikát is ötvöznek: Orbán Balázs noteszének grafikai stílusából indulnak ki, ez lesz az animáció alapja: azt a képi világot követik az animáció alkotói, ahogyan a „legnagyobb székely” rajzolt.
Több erdélyi vonatkozású film is készül
A Nemzeti Filmintézet több erdélyi vonatkozású filmet is támogat. Novák Lajos Úzvölgye munkacímmel dolgozik a székelyföldi emlékhely bemutatásán, és a hozzá kapcsolódó politikai és történelmi konfliktus hátterének a feltárásán – írta a Filmtett.ro. Major Anita is érzékeny témához nyúl: az Erdély és Románia nagy „egyesülése” című film román nemzeti mítoszokat vizsgál. Zsigmond Attila művészettörténeti témát választott: Ecsetvonások, székelyesen című projektje a székelyföldi festőiskola kiemelkedő alkotóit és alkotásait szeretné bevinni a köztudatba. A nyertes projektek között van kettő, ami az erdélyi környezetvédelem szempontjából jelentős: Szabó Attila Méregzöld mesék 2 című filmje az illegális erdőkitermelés és a famaffia ellen küzdő romániai civilek tevékenységét mutatja be, Jakab Ervin pedig A figyelő folyó című filmben a Kis-Küküllő térségét mutatja be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
A román színházi szakma két legfontosabb elismerésével tüntették ki a szatmárnémeti Harag György Társulat III. Richárd című előadását. Bessenyei Gedő István, a szatmári társulat igazgatója nyilatkozott a Krónikának.
Több mint 50 szerzővel és nyolcvannál is több programmal várják az érdeklődőket a június 26. és 29. között tartandó 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, melynek főbb meghívottjai Lars Saabye Christensen norvég-dán és Gabriel Adameșteanu román író.
Újra megrendezik a kerékpározást, olvasást és a kultúrafogyasztást népszerűsítő Tricikli fesztivált, a Szegedet, Magyarkanizsát és Sepsiszentgyörgyöt érintő programsorozat május 30-án indul.
Tarr Béla magyar rendező lesz a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) 24. kiadásának díszmeghívottja, aki életműdíjat vehet át a kincses város legnagyobb filmes rendezvényének zárógáláján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!