Zelenszkij: Ukrajna nem akar atomfegyvert, de cserében NATO-tagságot kér

Feltétel. Zelenszkij szerint Ukrajna nem kapott elegendő biztonsági garanciát az atomfegyverekről való lemondásért, ezért NATO-tagságot akar •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Feltétel. Zelenszkij szerint Ukrajna nem kapott elegendő biztonsági garanciát az atomfegyverekről való lemondásért, ezért NATO-tagságot akar

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.

Hírösszefoglaló

2024. október 23., 08:282024. október 23., 08:28

Az államfő rámutatott arra, hogy Észak-Korea nagyon szegény ország, ezért szerinte Phenjan a pénz miatt támogatja Oroszországot. Úgy vélte, hogy

az Európai Unió és az Egyesült Államok is túlzottan óvatosan állnak az észak-koreai katonai beavatkozás témájához,

ezért „kongatta meg Kijev a vészharangokat”.

Amúgy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szerint az első észak-koreai egységek szerdán érkeznek a frontra, Kurszk térségében.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy

Ukrajna nem akar atomfegyvereket, amelyekről 1994-ben a budapesti memorandum értelmében lemondott, de felhívta a figyelmet arra, hogy akkor cserébe nem kapott hatékony biztonsági garanciákat, ezért ragaszkodik most a NATO-tagsághoz.

„Nem kérjük, hogy nukleáris fegyvereket adjanak nekünk, vagy visszaadják nekünk őket. Az álláspontom nagyon világos: mi adtunk, de nem kaptunk cserébe semmi mást, csak háborút és sok áldozatot. Emiatt ma már csak egy kiút van számunkra: a csatlakozás a NATO-hoz, mert nincsenek olyan fegyvereink, amelyek megállíthatnák (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét)” – mondta az ukrán államfő. Kiemelte, hogy nincs más szövetség vagy védernyő, amely garantálhatná országa biztonságát.

Orosz külügy: Lengyelország „fájdalmas” választ fog kapni a poznani orosz konzulátus bezárására
Lengyelország „fájdalmas” választ fog kapni a poznani orosz konzulátus bezárására - jelentette ki kedden Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
„Az újabb ellenséges lépésre fájdalmas választ fogunk adni” – húzta alá Zaharova, akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézett.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter keddi sajtóértekezletén közölte, hogy Varsó a nyugat-lengyelországi Poznanban működő orosz konzulátus bezárásával válaszol a Lengyelországban és a szövetséges országokban az utóbbi időben történt szabotázsakciókra. Sikorski szerint a szabotázsakciók, valamint a lengyel-fehérorosz határ destabilizálása és a kibertámadások a hibrid háború részét képezik.
A lengyel hatóságok által folytatott nyomozásra hivatkozva a miniszter Oroszországot nevezte felelősnek a Lengyelországban és a vele szövetséges országokban történt szabotázsakciókért.

Az ukrán elnök szerint konszenzus van Ukrajna csatlakozásáról a NATO-tagállamok többségében.

„Ma látjuk az elszántságot Franciaországban, a támogatást tőlük. Tudjuk, hogy a britek támogatni fognak minket, és úgy gondoljuk, hogy az olaszok is. Sok múlik az Egyesült Államokon, ha megszilárdítják a NATO-val kapcsolatos álláspontjukat, az hatással lesz például Magyarországra és Szlovákiára is” – fejtegette. Hozzátette, hogy Ukrajna pozitívabb reakciót remél az Egyesült Államoktól a választások után, de nem az elnökváltás miatt, hanem egyszerűen azért, mert jelenleg ott választási kampány van.

Kifejtette, miért akarja, hogy

a NATO a nemzetközileg elismert határaival hívja meg Ukrajnát csatlakozásra.

„Azért, mert nemzetközileg elismert határokkal adatik meg ez a tagság egy országnak” – mondta. Hangsúlyozta, hogy jogilag „senki sem fogja elismerni” az Oroszország által megszállt ukrajnai területeket más állam területeként.

Alapvetőnek nevezte azt is, hogy Ukrajna még a háború vége előtt megkapja a meghívást. Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna milyen feltételekkel csatlakozik, és meddig tart a folyamat, kijelentette: ez már a diplomácia kérdése. Leszögezte egyúttal: Ukrajna nem mond le a megszállt területeiről a NATO-tagságért cserébe.

Kifejezte meggyőződését, hogy

Ukrajna partnerei fokozni fogják az Oroszország elleni szankciós nyomást, de ennek nem lesz olyan hatása, mint amilyenre Európa az elején számított.

Szerinte ugyanis Oroszország gazdasági hanyatlása lassabban megy végbe.

Zelenszkij cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint leváltani készülne Rusztem Umerovot a védelmi tárca és Kirilo Budanovot a katonai hírszerzés éléről.

Andrij Kosztyin ukrán főügyész viszont bejelentette, hogy lemond tisztségéről kedden az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülése után, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök az állami tisztségviselőknek kiadott, a hadkötelezettség megkerülésére alkalmas, hamis rokkantsági igazolások miatt hívott össze.

Kosztyin a Telegramon közzétett bejegyzésében elismerte, hogy az ukrán ügyészek körében számos ilyen esetet rögzítettek. Hozzátette:

az állam minden szintjén folynak az ellenőrzések, és indultak büntetőeljárások is.

„Teljes mértékben helyesnek tartom Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontját, miszerint nemcsak a rokkantság megállapításáról, az ennek megfelelő nyugdíj meghatározásáról és egyéb kedvezményekről szóló jogsértő határozatokat kell eltörölni, nemcsak egyértelmű jogszabályi és szervezeti változtatásokat kell végrehajtani, hanem vállalni kell érte a személyes felelősséget, beleértve a politikait is. Hálás vagyok Ukrajna elnökének és az ukrán parlamentnek a bizalmukért, de ebben a helyzetben helyesnek tartom, ha bejelentem lemondásomat a főügyészi posztról”

Vlagyimir Putyin szerint Oroszország és Kína együttműködése stabilizáló hatású a világban
Oroszország és Kína együttműködése stabilizáló hatású a világban, Moszkva és Peking fokozni is kívánja ezt – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozójára érkezett Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadva.
„Az orosz-kínai együttműködés a globális ügyekben az egyik legfőbb stabilizáló tényező a világban. Szándékunk tovább növelni az összehangoltságot a többoldalú fórumokon a globális biztonság és igazságos világrend biztosítása végett” – mondta az orosz elnök.
Putyin szerint Moszkvában és Pekingben is nagyra becsülik a kínai-orosz együttműködés hagyományosan magas színvonalát a BRICS keretében. „Közös munkánk évei során szervezetünk tekintélye és befolyása növekedett. És mi a BRICS további erősítését tervezzük. Mindent megtettünk, ami elnökségünktől függ, hogy így is legyen” – tette hozzá Putyin.
„Megbeszélésünket követően vacsoránál találkozunk a BRICS-tagállamok vezetőinek körével” – mondta az orosz elnök, hozzátéve, hogy immár az új, kibővített tagság ül az asztalnál.
Az orosz elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy Peking és Moszkva kapcsolatai példaértékűnek minősülnek a mai világban.
Hszi Csin-ping kijelentette, hogy Oroszország és Kína együttműködése jelentősen hozzájárul az igazságossághoz a világban.
„Oroszország és Kína minden téren folyamatosan erősíti és szélesíti stratégiai és gyakorlati együttműködését, jelentős lendületet adva ezzel a nemzeti újjászületésnek és fejlődésnek, hozzájárulva a két ország lakosságának jólétéhez és az igazságosság védelmezéséhez a világban” – húzta alá Hszi.
A kínai elnök egyben kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet egy évszázada nem tapasztalt megrázkódtatásai, illetve változásai sem képesek megrendíteni a két nagyhatalom viszonyát.
A beszámók szerint a megbeszélésen az ukrajnai háború is szóba került. Bár Kína hivatalosan semleges álláspontot képvisel Oroszország teljes körű ukrajnai háborújával kapcsolatban, és tagadja, hogy halálos segítséget nyújtana, Peking és Moszkva továbbra is erősíti gazdasági és politikai kapcsolatait. Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott kínai vállalatokat a háborúban használt drónok gyártása miatt. Különböző országok azzal vádolták Kínát, hogy szerszámgépek, fegyvertechnológia, műholdképek, félvezetők és más kettős felhasználású technológiák biztosításával segíti Oroszországot.
A BRICS államközi egyesülés, amelyet 2006-ban Oroszország, Kína, India és Brazília hozott létre, Dél-Afrika pedig 2011-ben csatlakozott hozzá. 2024. január 1-jétől Oroszország tölti be a csoport soros elnökségét. Ez év elejétől Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is csatlakozott a szervezethez.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 22., kedd

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta

Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta
2024. október 22., kedd

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot
2024. október 22., kedd

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament

Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament
2024. október 22., kedd

Észak-Korea szerint „alaptalan pletyka”, hogy tízezer katonát küldött az oroszok megsegítésére Ukrajnába

Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.

Észak-Korea szerint „alaptalan pletyka”, hogy tízezer katonát küldött az oroszok megsegítésére Ukrajnába
2024. október 22., kedd

EU: Oroszországnak kell megfizetnie az Ukrajnában okozott károk költségeit

Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.

EU: Oroszországnak kell megfizetnie az Ukrajnában okozott károk költségeit
2024. október 22., kedd

Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság örül az uniós csatlakozásról tartott moldovai népszavazás eredményének

Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.

Az Egyesült Államok és az Európai Bizottság örül az uniós csatlakozásról tartott moldovai népszavazás eredményének
2024. október 22., kedd

Amerika: nincs esély a libanoni és a gázai tűzszünetre

A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .

Amerika: nincs esély a libanoni és a gázai tűzszünetre
2024. október 22., kedd

Moszkva mélyíti az együttműködést Észak-Koreával, Washington újabb katonai segélyt nyújt Ukrajnának

Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.

Moszkva mélyíti az együttműködést Észak-Koreával, Washington újabb katonai segélyt nyújt Ukrajnának
2024. október 22., kedd

Elemző a Krónikának: a moldovai társadalom megosztottágát jelzi a népszavazás eredménye

A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.

Elemző a Krónikának: a moldovai társadalom megosztottágát jelzi a népszavazás eredménye
2024. október 21., hétfő

Román külügy: Oroszország masszívan beavatkozott a moldovai választásokba

Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.

Román külügy: Oroszország masszívan beavatkozott a moldovai választásokba