Fotó: Videófelvétel
Oroszország nem hajlandó válaszolni Ukarjna azon kérésére, hogy adja át a múlt héten lezuhant orosz Il-76-os repülőgépen utazó ukrán hadifoglyok holttesteit – közölte Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés képviselője.
2024. február 02., 10:352024. február 02., 10:35
„Ukrajna kérelmezte és továbbra is kérelmezi a holttestek átadását” – mondta csütörtökön Juszov a Kyiv Independent szerint.
„Eddig az orosz fél nem egyezett bele ebbe. Ezért továbbra is aktuális marad államunk követelése a pártatlan nemzetközi vizsgálat lefolytatására... Oroszország még mindig nem erősítette meg a nemzetközi nyílt nyomozással kapcsolatos folyamatot” – tette hozzá.
Oroszország azt állítja, hogy a január 24-én az oroszországi Belgorod területen lezuhant orosz katonai repülőgépet, amelyen 65, fogolycserére szállított ukrán hadifogoly tartózkodott, az ukrán erők lőtték le.
A hét elején Juszov emlékeztetett arra, hogy egyelőre Oroszország állításain kívül nincs bizonyíték arra, hogy a lezuhant gépen hadifoglyok tartózkodtak volna.
Juszov megjegyezte, hogy a repülőgép foglyokat és lőszert is szállíthatott, a hadifoglyok pedig emberi pajzsként szolgáltak. A baleset napján több ukrán médium katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy
„Tekintettel arra, hogy a gépet csak egyharmadáig töltötték meg, az ő (orosz) verziójuk alapján más ellátmány is lehetett benne, hiszen ez a repülőgép fő rendeltetése” – mondta a szóvivő.
Az ukrán hadifoglyokkal való bánásmód koordinációs központja megerősítette, hogy január 24-re fogolycserét terveztek, amely 65 ukrán hadifoglyot érintett. Ukrán tisztségviselők mindazonáltal azt mondták, hogy Oroszország nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy ezek a foglyok a lezuhant gépen voltak.
„Összesen több mint 670 maradványt találták meg és gyűjtötték össze azon a területen, ahol a repülőgép lezuhant, valamint személyes dokumentumokat, amelyek részben megmaradtak” – áll az Orosz Nyomozó Bizottság közleményében.
Az Oroszországban a fő bűnügyi nyomozati feladatokat ellátó testület szerint a genetikai elemzés eredményei arra a következtetésre jutottak, hogy
A vizsgálóbizottság közleményében jelzi, hogy a nyomozó szervek rendelkezésére állt az Il-76-os fedélzetén tartózkodó valamennyi ukrán katona genetikai profilja, mivel minden fogolyról kötelező „genetikai anyagmintát” venni.
Korábban ugyanez a vizsgálóbizottság közölte, hogy bizonyítéka van arra, hogy az ukrán hadsereg amerikai Patriot föld-levegő rakétákkal lőtte le a múlt héten az orosz IL-76-ost.
„Világos, hogy egyikük sem érdekelt egy vizsgálat lefolytatásában, mert akkor ők maguk is a vizsgálat érintettjeivé válnának” – mondta Peszkov, utalva arra, hogy a gépet nyugati országok által Kijevnek szállított rakétákkal lőtték le az orosz változat szerint.
Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azt mondta, hogy már „pontosan” megállapították, hogy az Il-76-os gépet amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rakétával lőtték le.
Közben csütörtökön a helyi kormányzó közölte:
Olekszandr Prokugyin Telegram-oldala szerint a két francia állampolgár Beriszlav településén vesztette életét, három másik külföldi pedig megsebesült. A rendőrség úgy tudja, egy ukrán állampolgár is van a sérültek között.
A helyi ügyészség szerint
Beriszlav a Dnyeper (Dnyipro) folyó nyugati partján fekszik, a térség gyakorta célpontja orosz tüzérségi és rakétacsapásoknak.
Az ukrán erők öt csapást mértek az orosz megszállás alatti Krím félszigeten lévő szevasztopoli Belbek repülőtérre – közölte Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy csütörtöki tévéműsorban.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy szerdán robbanások voltak a Krím félsziget több pontján. Orosz híradások szerint hatalmas füst gomolygott a Belbek repülőtér fölött, a megszálló hatóságok légiriadót rendeltek el, és leállították a forgalmat a Krími hídon.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője a tévéműsorban hozzátette, hogy az ukrán védelmi erők azért tudnak csapást mérni a félsziget orosz katonai infrastruktúrájára, mert megvannak erre az eszközeik.
– mondta.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy Ukrajnának még több fegyverre és repülőgépekre is szüksége van, amelyeket a partnerországoktól remél megkapni. Kijelentette: az oroszok katonai jelenléte a Krímben egyre csökken, annak köszönhetően, hogy az ukrán taktikai repülőpilóták a partnerországoktól kapott cirkálórakétákkal „tisztítják meg” a félszigetet.
A szóvivő elmondta, hogy Oroszország az ideiglenesen megszállt Krím öt repülőterét használja Ukrajna elleni támadásokra.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be a Telegramon, hogy
Ugyanakkor az orosz védelmi tárca hadijelentésében azt közölte: az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el immár a második egymást követő napon Liman és Donyeck környékén, miközben öt frontszakaszon 17 ukrán támadást vertek vissza.
Eközben a CNN-en csütörtökön közzétett véleménycikkében Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnok három fő területet nevezett meg, amelyekre Ukrajna hadserege 2024-ben összpontosítani fog.
Az írás még azelőtt készült, hogy az esetleges menesztéséről szóló pletykák teret nyertek volna.
Zaluzsnij kijelentette, hogy
új kiképzési és hadviselési filozófiát kell bevezetnie, amely figyelembe veszi az eszközök korlátozott voltát, végül pedig minél hamarabb el kell sajátítania az új harci képességeket.
Azt is felvetette, hogy a drónok és a pilóta nélküli rendszerek, bár nem az egyetlen tényező, „a legjobb módot jelentik Ukrajna számára, hogy elkerülje, hogy pozícióháborúba keveredjen, ahol nem rendelkezünk előnnyel”.
Szerinte
Emellett Zaluzsnij azt írta, hogy Ukrajna védelmi rendszere szűk keresztmetszetekkel küzd a lőszergyártásban az ország szabályozási keretének hiányosságai, valamint a védelmi ipar részleges mozgósítása miatt.
A védelmi rendszerek folyamatos fejlesztést igényelnek, csakúgy, mint az Oroszország által az új technológiák felhasználására irányuló ellenintézkedések. Az ukrán fegyveres erők számára a kihívás „a technológiai újrafegyverkezés teljesen új állami rendszerének megteremtése”.
A hét elején az ukrán kormányon belüli források azt sugallták, hogy Zaluzsnijt hamarosan elbocsátják. Hivatalos elnöki rendelet nem jelent meg, és Zaluzsnij február 1-jén hivatalosan még mindig a posztján volt. A CNN arról számolt be, hogy a hét végére várható a hivatalos bejelentés a menesztéséről.
Péntekre virradóra is orosz dróntámadás érte Ukrajnát
Az orosz erők péntekre virradóra nagyszabású dróncsapást mértek Közép- és Dél-Ukrajnára.
A Szuszpilne hajnali fél négy körül arról számolt be, hogy robbanások hallatszottak a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rihben. Az Ukrenerho áramszolgáltató néhány órával később jelentette, hogy a támadásban az egyik alállomást érte találat, így a város lakásai és üzletei áram nélkül maradtak.
A támadás következtében mintegy 100 ezer háztartás maradt áram nélkül – közölte Olekszandr Vilkul, a krivij rihi védelmi tanács vezetője.
Elmondta, hogy reggel 7 órára körülbelül 60 000 előfizető esetében sikerült helyreállítani az áramellátást, és minden kórházban volt áram.
Az Ukrenerho közölte, hogy a sérült erőművet jelenleg vizsgálják, és a sürgősségi javítási munkálatok a vizsgálat befejezése után kezdődnek meg.
Vilkul azt is bejelentette, hogy a támadás következtében 113 bányász rekedt két bányában, és a mentőakció folyamatban van.
Andrij Rajkovics, Kirovohrad régió kormányzója bejelentette, hogy pénteken Kropivnyickij városát is dróntámadás érte.
NAÜ: Nem léphetnek többé az ukrán Enerhoatom munkatársai a zaporizzsjai atomerőmű területére
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat munkatársai csütörtöktől nem léphetnek be többé az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai nukleáris létesítmény területére – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).
A zaporizzsjai atomerőmű vezetése arról tájékoztatott, hogy a jövőben csak olyan munkatársak dolgozhatnak ott, akik felvették az orosz állampolgárságot és szerződést kötöttek a létesítmény orosz üzemeltetőjével.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a jövő héten készül látogatásra Európa legnagyobb atomerőművébe.
Az ügynökség közleménye szerint ennek során további információkat fog kérni a személyzetet érintő „új bejelentésről”.
Jelenleg mintegy 4500-an dolgoznak az erőmű területén, 940 jelentkezést még vizsgálnak – ismertette a NAÜ, hozzátéve, hogy Oroszországból is küldtek oda dolgozókat. Az atomerőműben a háború előtt 11 500-an dolgoztak.
Grossi hangsúlyozta, döntő jelentőségű, hogy a létesítményben szakképzett emberek dolgozzanak a nukleáris biztonság szavatolása végett.
Hozzáfűzte, hogy a személyzetet jelentős mértékben csökkentették az ukrajnai háború kitörése óta.
A NAÜ, amely felügyeleti tevékenységét helyben jelen lévő ellenőrei útján látja el, az év elején közölte, hogy szakembereinek megtiltották a belépést a létesítmény bizonyos részlegeibe, január közepén pedig arról számolt be, hogy ismét körbeaknázták az atomerőművet.
„Lehengerlő válasszal” fenyegette meg szombaton Izraelt és az Egyesült Államokat Irán részéről Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon.
Nemzeti gyásznapot tartanak szombaton Szerbiában az újvidéki tragédia miatt, amelynek következtében pénteken 14 ember vesztette életét és hárman súlyosan megsérültek.
Izraeli légicsapások legkevesebb 52 ember halálát okozták pénteken Libanon keleti részében, Baalbek és Szúr város térségében, a libanoni egészségügyi minisztérium késő esti közlése szerint 72 további ember megsebesült.
Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
Tizennégy ember meghalt és sokan megsérültek pénteken, amikor leszakadt az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része. Miloš Vučević szerb kormányfő szerint a mai Újvidék egyik legnehezebb napja a világháború óta.
A spanyolországi áradások halálos áldozatainak száma 205-re emelkedett – jelentették be pénteken a regionális hatóságok a The Guardian szerint.
Észak-Korea bejelentette pénteken, hogy előző nap a Keleti-tenger irányába kísérleti jelleggel indított interkontinentális ballisztikus rakétája egy Hvaszong-19 elnevezésű, új fejlesztésű eszköz volt.
Az Európai Bizottság eljárást indított csütörtökön a Temu ellen annak megállapítására, hogy a kínai online kereskedelmi óriásvállalat megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az illegális termékek értékesítésével.
Több tucat román állampolgár rekedt a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, miután a Barcelonából induló repülőgépük nem tudott leszállni a célállomáson, a temesvári Traian Vuia Nemzetközi Repülőtéren, ezért a magyar fővárosba irányították.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!