Fotó: Videófelvétel
Ismét dróntámadást intézett Ukrajna Moszkva ellen pénteken kora reggel, a művelet során megrongálódott egy épület Moszkva központjában. A robbanást az orosz főváros üzleti negyedében is hallani lehetett – közölték orosz tisztviselők.
2023. augusztus 18., 08:042023. augusztus 18., 08:04
2023. augusztus 18., 08:532023. augusztus 18., 08:53
A Reuters szemtanúja, aki a környéken tartózkodott, „erős robbanásként" jellemezte a történteket.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a hivatalos csatornáján, a Telegramon közzétett közleményében arról számolt be, hogy
Az Expo Center egy nagyszabású kiállítások rendezésére használt létesítmény, amely kevesebb mint 5 kilométerre van a Kremltől.
Az orosz médiumok által közzétett videón sűrű füst szállt fel a felhőkarcolók mellett.
Kijevből nem érkezett azonnali kommentár.
Közben az orosz védelmi minisztérium azt közölte: két orosz hadihajó visszavert egy ukrán támadást egy pilóta nélküli hajóval a Krím közelében csütörtökön.
A járőrhajók, a Pitlivij és a Vaszilij Bikov tüzet nyitottak az ukrán hajóra és megsemmisítették azt – közölte a hadsereg.
Eközben csütörtökön a NATO főtitkára a norvégiai Arendalban leszögezte: egyedül Kijev dönti el, mikor teljesülnek a feltételek, melyek az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyaláshoz szükségesek.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta: kizárólag az ukrán fél mérlegelheti, mi az, amit elfogadhatónak tart a tárgyalóasztalnál, a NATO feladata pedig Ukrajna támogatása.
Kedden Stian Jenssen, Stoltenberg vezérkari főnöke egy – ugyancsak Arendalban rendezett – panelbeszélgetésen felvetette, hogy az ukrán fél esetleg lemondhatna az orosz erők által megszállt területei egy részéről Moszkva javára a háború lezárása érdekében. Jenssen szavait Kijev felháborodással fogadta, a vezérkari főnök pedig ezt követően elnézést kért.
Stoltenberg csütörtökön hangsúlyozta, hogy a NATO nem változtat jelenlegi politikáján,
A júliusi, Vilniusban rendezett NATO-csúcson a tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt követően csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a csúcson hazája nem kapott meghívást a szervezetbe és leszögezte: Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért.
Egyébként csütörtökön egy amerikai illetékes azt közölte: az Egyesült Államok hivatalosan jóváhagyta, hogy Hollandia és Dánia F-16-os vadászgépeket adjon át Ukrajnának, amint a pilóták kiképzése befejeződik.
Mindeközben csütörtökön a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a Sky News brit tévécsatorna jelentésére hivatkozva arról számolt be, hogy a brit védelmi minisztérium három szerződést írt alá 115 millió dollár értékben, amelyek lehetővé teszik légvédelmi felszerelések küldését Ukrajnába.
A brit védelmi minisztérium a három közül a legnagyobb, 56 millió font értékű szerződését a norvég Kongsberg védelmi vállalattal kötötte.
Többek között a CORTEX Typhon típusú rendszerről van szó, a norvég gyártó a hét elején jelentette be, hogy hamarosan szállít ilyen eszközöket.
A két másik ügylet is a légvédelmet érinti, de ezekről a brit védelmi minisztérium nem közölt részleteket. A szerződéseket a brit vezetéssel Ukrajna számára létrehozott nemzetközi alap (IFU) keretében kötötték, amely immár több mint 770 millió fontot gyűjtött össze, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának.
A német kormány csütörtökön jelentette be, hogy újabb katonai segélyszállítmányt adott át Ukrajnának. A csomag tartalmaz két IRIS-T légvédelmi rakétakilövőt, több mint 4500 darab, 155 milliméter kaliberű füstlövedéket, tíz GO12-es földi megfigyelő radart, négy HX81-es nyerges vontatót, négy félpótkocsit, valamint nyolc rakodót.
Lukasenka: Ukrajna minden területét elveszítheti, az oroszok elvághatják Moldovát a Nyugattól
Rendezni lehet Oroszország és Ukrajna viszonyát, bár ez komoly erőfeszítést igényel – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Diana Pancsenko ukrán újságírónak adott interjújában.
Példaként felhozta, hogy a fasiszták és a kollaboránsaiknak tekintett banderisták tevékenysége ellenére a Szovjetuniónak a második világháborút követően jó kapcsolatai voltak Németországgal és később, a Szovjetunió szétesését követően külön-külön Ukrajnának és Fehéroroszországnak is. Mint mondta, a kapcsolatok kiépítésének első lépése az az, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani. Lukasenka kérdésre felelve úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges katonai művelet” elérte célját, mert a jövő Ukrajnája már sosem lesz olyan agresszív Oroszországgal szemben, mint korábban.
„Ilyen értelemben nem vitattuk meg a kérdést (Vlagyimir Putyin orosz elnökkel). De bátorkodom kimondani a véleményem.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
szóljon hozzá!