Trump korteskedett Johannisnak – A fekete-tengeri földgáz kitermeléséért lobbizott kollégájánál az amerikai elnök

Johannis és Trump megbeszélésének elsősorban a fekete-tengeri földgáz kitermelésének előmozdítása szempontjából volt tétje •  Fotó: Klaus Johannis/Facebook

Johannis és Trump megbeszélésének elsősorban a fekete-tengeri földgáz kitermelésének előmozdítása szempontjából volt tétje

Fotó: Klaus Johannis/Facebook

Még több amerikai katonát telepíthetnek Romániába, Washington megfontolja a román vízumkötelezettség megszüntetését, Bukarest befektetőbarát jogi környezetet teremt a tengerentúli társaságok számára – röviden így foglalható össze Klaus Johannis román államfő és Donald Trump amerikai elnök washingtoni megbeszélésének lényege.

Rostás Szabolcs

2019. augusztus 22., 08:332019. augusztus 22., 08:33

Mintegy kétórás megbeszélést folytatott kedden Washingtonban Donald Trump és Klaus Johannis, a találkozón közös nyilatkozatot is aláírtak a két ország közötti kapcsolat megerősítéséről. Trump romániai idő szerint 21 óra után fogadta román kollégáját a Fehér Házban, ahol az ilyenkor szokásos közös sajtónyilatkozat alkalmával az amerikai elnök közölte: nagy tisztelettel adózik azelőtt, amit román kollégája tesz, és ami Romániában történik. A négyszemközti megbeszélést megelőzően Trump

„minden eddiginél jobbnak” nevezte az amerikai–román kapcsolatokat,

megemlítve azt is, hogy nagyon sok román él az Egyesült Államokban, ő pedig szívesen ellátogatna Romániába. Trump előrebocsátotta, hogy Johannisszal az Egyesült Államokba látogató román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer megszüntetéséről is tárgyalni fognak. „Ez egy olyan dolog, amit fontolóra veszünk” – fogalmazott az amerikai elnök a vízumkényszer eltörlése kapcsán. Trump korteskedett is egy kicsit, kijelentve: Johannis a megfelelő személy, hogy visszaszorítsa a romániai korrupciót, és sok sikert kívánt neki az év végi elnökválasztásra, amelyen a hivatalban lévő elnök második mandátumáért száll harcba.

Közös front Kína és Oroszország ellen

Mivel nem a megszokott államfői látogatásra került sor, a megbeszélést nem követte közös sajtótájékoztató (a Fehér Ház a találkozót megelőzően tudatta, hogy a megbeszélést a romániai rendszerváltozás 30. évfordulója és Románia NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából tartják). A találkozó részleteiről később Klaus Johannis számolt be újságíróknak Románia washingtoni nagykövetségén, nagyon jónak értékelve az eszmecserét. Kérdésre válaszolva közölte: nem tudja, hogy tengerentúli látogatása döntően befolyásolja-e majd a novemberi romániai elnökválasztás kimenetelét, abban azonban bizonyos, hogy

fellendíti a két ország között fennálló stratégiai partnerséget.

Johannis rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy megállapodást írt alá amerikai kollégájával az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről, amelytől azt reméli, hogy a politikai és a katonai-biztonsági együttműködés mellett a gazdasági, főleg az energiaipari és nukleáris együttműködés is új lendületet kap. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi, hogy Románia és az Egyesült Államok egyaránt nemzetbiztonsági kérdésként tekint az energetikai biztonságra, ellenzik az orosz energiafüggőség erősítését szolgáló projektek megvalósulását (például az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítését), ugyanakkor el akarják kerülni azokat a biztonsági kockázatokat, amelyek az 5G távközlési hálózattal kapcsolatos kínai befektetésekkel járnak.

Bukarest több amerikai katonát akar

Klaus Johannis – aki legutóbb 2017 nyarán járt a Fehér Házban, akkor ő volt az első államfő a kelet- és közép-európai térségből, akit Trump az elnökké választása után hivatalában fogadott – szerint

az amerikai elnök értékelte, hogy Románia a GDP 2 százalékát hadi felszerelésre költi, és teljesíti a stratégiai fontosságú katonai vásárlások terén tett vállalásait.

Trump megköszönte Romániának az afganisztáni katonai szerepvállalást, amely méreteit tekintve az ötödik legnagyobb. Johannis kifejtette tárgyalópartnerének, hogy Románia hajlandó több amerikai katonát állomásoztatni a területén, és ebben az összefüggésben fontosnak említette a Fekete-tenger biztonságának szavatolását.

A tárgyalásokon szóba került a fekete-tengeri földgázkitermelés, amelyben az osztrák OMV és az ExxonMobile amerikai vállalatok alkotta konzorcium érdekelt. Johannis elmondta, egyetértettek abban, hogy fontos a fekete-tengeri földgáz kitermelése, s ehhez Romániának olyan feltételeket és kiszámíthatóságot kell biztosítania a beruházók számára, hogy megérje nekik befektetni. (Az ügy előzménye, hogy sajtóhírek szerint az amerikai vállalat ki akar vonulni Romániából, mert elégedetlen, hogy a bukaresti kormány a fekete-tengeri kitermelést lehetővé tevő offshore-törvényben olyan feltételeket szabott, amelyek csökkentik a beruházás nyereségességét. Az OMV július végén közölte: a romániai jogi környezet hiányosságai miatt egyelőre nem tudják elkezdeni a Neptun kontinentális talapzatban rejlő földgáz kitermelését, amit közösen az ExxonMobil vállalattal kellene felszínre hozzanak.)

Terítéken a vízummentesség?

Johannis szerint a két ország a nukleáris energia területén is együtt tud működni, főleg, hogy Romániának van már tapasztalata ezen a téren a cernavodai atomerőműnek köszönhetően, amely jelenleg is biztonságosan működik.

A felek aláírtak egy megállapodást az 5G mobilhálózat kiépítéséről is.

A román elnök szerint a megállapodás nem egy bizonyos cégről szól, hanem általános elveket szögez le, amelyekben a felek fontosnak tekintik a legkorszerűbb távközlési hálózatok biztonságát, kiépítésük átláthatóságát, valamint „a jogállamisággal való kompatibilitását”. Románia a negyedik negyedévben tervezi meghirdetni az 5G hálózat kiépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatát. Korábban a bukaresti kormány képviselői jelezték, hogy nem áll szándékukban kizárni a kínai Huaweit, amit Johannis élesen bírált, és jelezte, hogy a kérdést napirendre tűzi a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT).

A washingtoni találkozón szóba került, hogy tegyék lehetővé a román állampolgárok vízummentes beutazását az Egyesült Államokba. Ezt a kérdést Johannis vetette fel, hiszen a román fél elégedetlen azzal, hogy ezen a téren nem történt előrelépés. Az amerikai elnök erről annyit mondott a megbeszélés előtt, hogy kormánya fontolóra veszi a kérdést, konkrétum azonban nem hangzott el.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 22., péntek

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Netanjahu elfogására szólította a részes államokat

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze Netanjahu elfogására szólította a részes államokat
2024. november 21., csütörtök

Putyin: az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött

Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.

Putyin: az Ukrajnában vívott háború globális jelleget öltött
2024. november 21., csütörtök

Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében

Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.

Kreml: Moszkva felelős magatartást vár el a Nyugattól a nukleáris konfliktus megelőzésében
2024. november 21., csütörtök

A Hamász főparancsnoka ellen is elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.

A Hamász főparancsnoka ellen is elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság
2024. november 21., csütörtök

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
2024. november 21., csütörtök

Elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.

Elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság
2024. november 21., csütörtök

Ukrajna intekontinetális ballisztikus rakéta kilövésével vádolja az oroszokat

Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.

Ukrajna intekontinetális ballisztikus rakéta kilövésével vádolja az oroszokat
2024. november 21., csütörtök

Orbán Viktor: a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti, hogy sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét

Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.

Orbán Viktor: a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti, hogy sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét
2024. november 21., csütörtök

Közel egytucatnyi embert tartóztattak le az újvidéki tragédia ügyében

Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.

Közel egytucatnyi embert tartóztattak le az újvidéki tragédia ügyében
2024. november 21., csütörtök

A román és a magyar uniós biztosjelölt is átment a rostán, sínen az új Európai Bizottság

Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.

A román és a magyar uniós biztosjelölt is átment a rostán, sínen az új Európai Bizottság