Johannis és Trump megbeszélésének elsősorban a fekete-tengeri földgáz kitermelésének előmozdítása szempontjából volt tétje
Fotó: Klaus Johannis/Facebook
Még több amerikai katonát telepíthetnek Romániába, Washington megfontolja a román vízumkötelezettség megszüntetését, Bukarest befektetőbarát jogi környezetet teremt a tengerentúli társaságok számára – röviden így foglalható össze Klaus Johannis román államfő és Donald Trump amerikai elnök washingtoni megbeszélésének lényege.
2019. augusztus 22., 08:332019. augusztus 22., 08:33
Mintegy kétórás megbeszélést folytatott kedden Washingtonban Donald Trump és Klaus Johannis, a találkozón közös nyilatkozatot is aláírtak a két ország közötti kapcsolat megerősítéséről. Trump romániai idő szerint 21 óra után fogadta román kollégáját a Fehér Házban, ahol az ilyenkor szokásos közös sajtónyilatkozat alkalmával az amerikai elnök közölte: nagy tisztelettel adózik azelőtt, amit román kollégája tesz, és ami Romániában történik. A négyszemközti megbeszélést megelőzően Trump
megemlítve azt is, hogy nagyon sok román él az Egyesült Államokban, ő pedig szívesen ellátogatna Romániába. Trump előrebocsátotta, hogy Johannisszal az Egyesült Államokba látogató román állampolgárokkal szembeni vízumkényszer megszüntetéséről is tárgyalni fognak. „Ez egy olyan dolog, amit fontolóra veszünk” – fogalmazott az amerikai elnök a vízumkényszer eltörlése kapcsán. Trump korteskedett is egy kicsit, kijelentve: Johannis a megfelelő személy, hogy visszaszorítsa a romániai korrupciót, és sok sikert kívánt neki az év végi elnökválasztásra, amelyen a hivatalban lévő elnök második mandátumáért száll harcba.
Mivel nem a megszokott államfői látogatásra került sor, a megbeszélést nem követte közös sajtótájékoztató (a Fehér Ház a találkozót megelőzően tudatta, hogy a megbeszélést a romániai rendszerváltozás 30. évfordulója és Románia NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából tartják). A találkozó részleteiről később Klaus Johannis számolt be újságíróknak Románia washingtoni nagykövetségén, nagyon jónak értékelve az eszmecserét. Kérdésre válaszolva közölte: nem tudja, hogy tengerentúli látogatása döntően befolyásolja-e majd a novemberi romániai elnökválasztás kimenetelét, abban azonban bizonyos, hogy
Johannis rendkívüli jelentőségűnek nevezte, hogy megállapodást írt alá amerikai kollégájával az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről, amelytől azt reméli, hogy a politikai és a katonai-biztonsági együttműködés mellett a gazdasági, főleg az energiaipari és nukleáris együttműködés is új lendületet kap. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi, hogy Románia és az Egyesült Államok egyaránt nemzetbiztonsági kérdésként tekint az energetikai biztonságra, ellenzik az orosz energiafüggőség erősítését szolgáló projektek megvalósulását (például az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítését), ugyanakkor el akarják kerülni azokat a biztonsági kockázatokat, amelyek az 5G távközlési hálózattal kapcsolatos kínai befektetésekkel járnak.
Klaus Johannis – aki legutóbb 2017 nyarán járt a Fehér Házban, akkor ő volt az első államfő a kelet- és közép-európai térségből, akit Trump az elnökké választása után hivatalában fogadott – szerint
Trump megköszönte Romániának az afganisztáni katonai szerepvállalást, amely méreteit tekintve az ötödik legnagyobb. Johannis kifejtette tárgyalópartnerének, hogy Románia hajlandó több amerikai katonát állomásoztatni a területén, és ebben az összefüggésben fontosnak említette a Fekete-tenger biztonságának szavatolását.
A tárgyalásokon szóba került a fekete-tengeri földgázkitermelés, amelyben az osztrák OMV és az ExxonMobile amerikai vállalatok alkotta konzorcium érdekelt. Johannis elmondta, egyetértettek abban, hogy fontos a fekete-tengeri földgáz kitermelése, s ehhez Romániának olyan feltételeket és kiszámíthatóságot kell biztosítania a beruházók számára, hogy megérje nekik befektetni. (Az ügy előzménye, hogy sajtóhírek szerint az amerikai vállalat ki akar vonulni Romániából, mert elégedetlen, hogy a bukaresti kormány a fekete-tengeri kitermelést lehetővé tevő offshore-törvényben olyan feltételeket szabott, amelyek csökkentik a beruházás nyereségességét. Az OMV július végén közölte: a romániai jogi környezet hiányosságai miatt egyelőre nem tudják elkezdeni a Neptun kontinentális talapzatban rejlő földgáz kitermelését, amit közösen az ExxonMobil vállalattal kellene felszínre hozzanak.)
Johannis szerint a két ország a nukleáris energia területén is együtt tud működni, főleg, hogy Romániának van már tapasztalata ezen a téren a cernavodai atomerőműnek köszönhetően, amely jelenleg is biztonságosan működik.
A román elnök szerint a megállapodás nem egy bizonyos cégről szól, hanem általános elveket szögez le, amelyekben a felek fontosnak tekintik a legkorszerűbb távközlési hálózatok biztonságát, kiépítésük átláthatóságát, valamint „a jogállamisággal való kompatibilitását”. Románia a negyedik negyedévben tervezi meghirdetni az 5G hálózat kiépítésére vonatkozó közbeszerzési pályázatát. Korábban a bukaresti kormány képviselői jelezték, hogy nem áll szándékukban kizárni a kínai Huaweit, amit Johannis élesen bírált, és jelezte, hogy a kérdést napirendre tűzi a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT).
A washingtoni találkozón szóba került, hogy tegyék lehetővé a román állampolgárok vízummentes beutazását az Egyesült Államokba. Ezt a kérdést Johannis vetette fel, hiszen a román fél elégedetlen azzal, hogy ezen a téren nem történt előrelépés. Az amerikai elnök erről annyit mondott a megbeszélés előtt, hogy kormánya fontolóra veszi a kérdést, konkrétum azonban nem hangzott el.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.
Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
szóljon hozzá!