Igor Matovič június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak (archív felvétel)
Fotó: Facebook/OBYČAJNÍ ĽUDIA a nezávislé osobnosti
Két nappal azután, hogy Szlovákia miniszterelnöke, Igor Matovič gesztusértékű beszédben szólította meg a felvidéki magyarokat, éles vita bontakozott ki a Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott, s a kormányfőnek egy memorandum formájában átadott követelések körül. A trianoni évforduló kapcsán a szlovák miniszterelnök bocsánatot kért a magyaroktól „minden igazságtalanságért, amit azért kellett megéljenek, mert nem voltak hajlandók megválni az anyanyelvüktől”.
2020. június 05., 16:292020. június 05., 16:29
2020. június 05., 16:332020. június 05., 16:33
Meglepte-e az Igor Matovič szlovák miniszterelnök által Trianon centenáriumán közel száz felvidéki magyarral kezdeményezett találkozó, illetve a barátságos hangvételű, a közös magyar és szlovák történelemről és a közös jövőképkeresésről szóló miniszterelnöki beszéd tartalma? – kérdeztük Őry Pétert, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) ügyvivő elnökét. Mint elmondta, a találkozó meghirdetése volt meglepő, hiszen ezidáig ilyen jellegű rendezvényre Szlovákiában nem került sor.
Ami a beszéd tartalmát illeti, az MKP politikusa megjegyezte, nagyrészt ezt várta a szlovák miniszterelnöktől. Szerinte voltak benne új megfogalmazások, melyek előtte nem szerepeltek a szlovák közgondolkozásban.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a szlovák közgondolkozás az 1920 előtti Magyarországot más névvel illeti (Uhorsko), mint az utána jövőt (Madarsko). Őry Péter összességében pozitív jelenségnek nevezte a beszédet.
„A mi ügyeink megértésében vannak még tartalékok, hiszen a szlovák nyelv iskolai oktatásának metodikai változtatására szükség van, ezt jelezte a miniszterelnök úr. Hozzátette, hogy szeretné az országban tartani a magyarokat, és az érvényesülés, ügyintézés során nekik is szükségük van a jó nyelvtudásra. Ez sem tételez fel vitás kérdést, viszont az én személyes véleményem, hogy
– mondta a parlamenten kívüli MKP ügyvivő elnöke. Azon reményének adott hangot, hogy a gesztus után változások is jönnek, mégpedig a lélektanilag kiemelten fontos kérdésekben, mint például a kettős állampolgárság ügye, a kollektív bűnösség jogrendből történő kiiktatása, az önigazgatási rendszer, vagy az arányos támogatáspolitika.
Igor Matovič kormányfő csütörtökön egy interjúban azt mondta, becsapva érzi magát, miután a sajtóba kikerült a magyar párt ügyvivő testülete által megfogalmazott memorandum. Az MKP képviselőinek lépése, a magyarság radikális igényeit tartalmazó memorandum átadása a feléjük nyújtott kéz leköpése – mondta a szlovák miniszterelnök. Hozzátette: el sem olvasta a memorandumot.
A kormányfő egyébként június 4-én, nem sokkal éjfél előtt üzent a szlovákiai magyaroknak a közösségi hálón a trianoni döntés századik évfordulóján. „Kedves barátaim, akiknek őszintén számít a békés szlovák–magyar együttélés Szlovákiában – őszintén bocsánatot akarok kérni minden igazságtalanságért, amit azért kellett megélnetek, mert nem voltatok hajlandóak megválni az anyanyelvetektől. Egyúttal megértést kérek tőletek azon szlovákok számára a múltból, akik hasonló okokból szenvedtek főleg a 19. század második felében a Magyar Királyságban” – írta Matovič.
Kolek Zsolt, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetője a Krónika megkeresésére inkább marketinghúzásnak nevezte a kormányfő gesztusértékű kezdeményezését. „A februári választáson a Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) mozgalomra több tízezer magyar adta a voksát. Ezzel egyidejűleg 1990 óta először nem jutott be a pozsonyi parlamentbe olyan párt, amelynek támogatói legalább nagyrészt magyarok voltak. A felvidéki magyar érdekképviselet az elmúlt hónapokban tovább atomizálódott, s azóta sem indultak el egyértelmű folyamatok az egységesülés irányába.
– fogalmazott az újságíró. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a találkozóra nem hívták meg a szlovák média képviselőit. így a másnapi szlovák nyelvű sajtóban – már ahol egyáltalán reagáltak az eseményre – azt emelték ki, hogy a kormányfő titokban találkozott a magyarokkal, hogy példátlan engedményeket adjon nekik. A Magyar Közösség Pártja által megfogalmazott memorandumot, amelyben a közösség megoldatlan problémáira hívták fel a figyelmet, s a találkozón átadták a kormányfőnek, a szlovák közbeszédben szitokszóvá vált autonómia követelésével azonosították. Kolek Zsolt szerint
A rovatvezető kiemelte: a szlovákiai magyar politikában újra születőben van a két háború közötti Csehszlovákiában a kormánypártokkal együttműködő irányzat, az aktivizmus, amely a felvidéki magyar pártok helyére akar benyomulni a politikai térbe. „Ez arra sarkallja a magyar pártokat, de még az elnökcsere után új irányt kereső Most-Hidat is, hogy határozottabban fogalmazzák meg a követeléseiket, ami a szlovák közvéleményből várhatóan fokozódó ellenérzést vált ki – azzal fenyeget, hogy a szlovákiai politikában újra előkerül a magyar kártya. Ráadásul a felvidéki magyar közösség elleni nacionalista támadások beárnyékolhatják az előző években kiegyensúlyozott szlovák-magyar államközi kapcsolatokat is” – véli Kolek Zsolt.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Meghaladta az 50 ezret azon orosz katonák száma, akik igazolhatóan meghaltak az Ukrajna ellen vívott háborúban.
A Hamásznak további fájdalmas csapásokkal kell szembenéznie, emiért nem hajlandó megállapodni az október hetedikén elrabolt izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
Az ukrán elnök szerint Ukrajnának esélye nyílhat a győzelemre, miután az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza elfogadta a csaknem 61 milliárd dolláros támogatási csomagot.
Eltérő az uniós tagállamokban a kampányidőszak hossza, Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány, Romániában május 10-én veszi kezdetét.
Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az amerikai képviselőház hosszú és nehéz viták után szombaton demokrata párti és republikánus támogatással elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot.
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!