Megszavazzák? Nem sikerült konszenzusra jutni, emiatt patthelyzet alakult ki az EP-ben
Fotó: Purger Tamás/MTI
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
2024. november 15., 10:542024. november 15., 10:54
Roxana Mînzatu, Kaja Kallas, Raffaele Fitto, Stéphane Séjourné, Teresa Ribera, Henna Virkkunen és Várhelyi Olivér az a hét név, amelyet még mindig jóvá kell hagyni 80 órányi meghallgatás után, amely során az EP-képviselők mind a 26 biztost próbára tették – írja a Politico, amely szerint
Mivel ezek a meghallgatások egyelőre nem vezettek megállapodáshoz a december 1-jén induló jövőbeli Európai Bizottságról, Ursula von der Leyen bizottsági elnök csütörtökre újabb ülést hívott össze a hivatalába, hogy megtalálják a továbblépés módját.
Nem ment simán az Európai Bizottságba delegálandó román biztosjelölt, Roxana Mînzatu meghallgatása az Európai Parlamentben.
A találkozón részt vett a Parlament néhány fő frakciójának vezetője, köztük Manfred Weber az Európai Néppártból, Iratxe García a szocialistáktól és Valérie Hayerm a Renew képviselője. A találkozó azonban nem vezetett eredményre
Az Európai Néppárt, amely előfeltételként szabta Teresa Ribera (Spanyolország javaslata) jóváhagyását, ragaszkodott ahhoz, hogy addig nem lesz megállapodás, amíg a spanyol miniszterelnök-helyettes meg nem jelenik országa parlamentje előtt, hogy válaszoljon a tragikus véget ért valenciai árvíz idején környezetvédelmi miniszterként betöltött szerepéről szóló kérdésekre.
Az összes képviselőcsoport vezetője még aznap találkozik a szokásos zárt ajtós találkozóra.
Az elsőben – ahogy eddig is a legtöbb biztos esetében – kétharmados többséget kellene szerezniük minden egyes bizottságban, amely november 4-12. között a biztosokat mérlegelte.
Vagy, ha az átfogó megállapodásról szóló tárgyalások nem vezetnek eredményre,
A második lehetőség a legvalószínűbb is, mivel a szocialisták világossá tették, hogy nem fogják támogatni Fittót és Várhelyit, ami látszólag kizárja a csomagban történő szavazás lehetőségét.
mivel az Európai Parlament november 27-re tűzte ki a szavazást a 27 biztosból álló teljes csomagról, az úgynevezett kollégiumról, amelyet a strasbourgi plenáris ülésen tartanak.
Ha a képviselők többsége jóváhagyja a bizottságot, Ursula von der Leyen új csapata a tervek szerint december 1-jén kezdheti meg munkáját.
Ha nem, a bizottság 2025-ös kezdési időpontot fontolgat.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
szóljon hozzá!