Szili Katalin: az uniónak több figyelmet kell fordítania az őshonos kisebbségekre, mint a bevándorlókra

Az uniónak tudomásul kell vennie, hogy az európai kisebbségek több mint ötvenmilliós népességet tesznek ki Európa-szerte, ami azt jelenti, hogy az európaiak mintegy tíz százaléka tartozik valamely őshonos kisebbséghez. Mellettük a népesség öt százalékát teszik ki a bevándorlók. Az unió mégis sokkal többet foglalkozik az öt százalékot képviselő bevándorlók érdekeivel, mint a tíz százalékos őshonos kisebbségek jogaival – húzta alá a miniszterelnöki megbízott.

Kiemelte, derűlátásra ad okot a Minority SafePack elnevezésű európai kisebbségvédelmi kezdeményezés eredménye, amely hozzájárulhat, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében. A kezdeményezés keretében megszerzett több mint egymillió aláírás alapot biztosít ahhoz, hogy olyan tényekkel és feladatokkal lehessen szembesíteni az Európai Uniót, amelyekkel a jövőre esedékes európai választások idején és azt követően is foglalkoznia kell majd.

Első lépésként a jogszabályi keretek megteremtésének kell lennie, hogy

– mondta. Szili Katalin arra emlékeztetett, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Európa jövőjéről tartott szeptemberi beszédében kijelentette: Európában minden ember egyforma és egyforma jogokkal bír. Nem lehetnek Európában másodrangú állampolgárok. „Ez azt jelenti, ha meg akarjuk őrizni a sokszínűséget, akkor figyelnünk kell azokra az apró gyémántokra is, amelyek nem a saját akaratukból élnek kisebbségi sorban” – fogalmazott.

Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának, fejlesztéséért felelős miniszteri biztos előadásában hangsúlyozta, valódi célnak kell lennie az őshonos kisebbségi közösségek egyéni és kollektív identitásának megőrzése és előmozdítása, asszimilációjuk megszüntetése. Az, hogy

A fenti célok elérése érdekében az Európai Bizottságnak fel kell lépnie más, az önálló nemzeti kisebbségvédelem területén működő globális és európai szervezetekkel. Itt az ideje a jogilag kötelező érvényű keretszabályozás elfogadásának, amely meghatározná azokat az alapvető elveket, amelyeket a tagállamoknak e területen el kell fogadniuk és követniük kell - húzta alá a miniszteri biztos.