Újra szabadon. Az Ukrajna és Oroszország közötti megállapodás nyomán újabb ukrán hadifoglyok szabadultak ki
Fotó: Telegram/A hadifoglyokkal foglalkozó koordinációs központ
Újabb orosz támadás érte kedden a kora reggeli órákban Kijevet és Odesszát, az orosz hadsereg ballisztikus rakétákat és drónokat vetett be az ukrajnai városok ellen.
2025. június 10., 09:012025. június 10., 09:01
A fővárosban robbanások hallatszottak, miközben a légvédelmi rendszerek támadták a célpontokat.
A helyi hatóságok szerint Kijevben négy ember megsérült.
A támadás helyszíneire mentőszolgálatokat küldtek, és a Podilszkij és Darnyickij kerületbe is mentőket hívtak.
A Dnyiprovszkij kerületben füst szállt magasba egy épületből, az Obolonskij kerületben pedig tűz ütött ki egy épületben, amely nem lakóingatlanként szolgál.
Klicsko szerint az orosz drónok újabb hulláma tart a főváros felé, és felszólította a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken, mivel folytatódik a Kijev elleni támadás.
„Kigyulladt egy lakóépület a Sevcsenkivszkij kerületben. Egy nő megsérült, őt ápolják” – közölte helyi idő szerint hajnali 3 óra 10 perckor Timur Tkacsenko, a Kijevi Városi Katonai Igazgatóság vezetője.
Kijev polgármestere 5 óra 58 perckor jelentette, hogy egy negyedik személyt kórházba szállítottak a fővárost ért orosz támadás következtében.
„Ma tehát minden eddiginél nagyobb szükség van az összefogásra... Nehéz volt ez az éjszaka, de a védelmi erők hihetetlen munkájának köszönhetően sikerült minimálisra csökkenteni az áldozatok számát” – mondta később Tkacsenko a Kijev elleni támadás után. „Nehéz nap áll előttünk. Talán nem is egy. Időbe telik majd a következmények felszámolása” – tette hozzá.
„Egy sürgősségi orvosi állomás adminisztratív épülete is teljesen megsemmisült. A helyszínen tűz ütött ki. A mentőautók megrongálódtak. A személyzet körében nincsenek sérültek” – közölte helyi idő szerint hajnali 3 óra 40 perckor Oleh Kiper, Odessza kormányzója.
Az orosz támadásban egy odesszai szülészeti kórház is megrongálódott. A helyi hatóságok szerint a létesítményben sem a betegek, sem a személyzet nem sérült meg, őket evakuálták.
Odessza mintegy 442 kilométerre fekszik a fővárostól.
köztük 479 Sahed típusú támadó drónt, megtévesztő drónt, négy Kh-47M2 Kinzsal ballisztikus rakétát, 10 Kh-101-es manőverező rakétát, három Kh-22-es manőverező rakétát a Fekete-tengerről, két Kh-31P radarelhárító rakétát és egy Kh-35-ös manőverező rakétát a megszállt Krímből.
Ukrajna arról számolt be, hogy e célpontok közül 479-et semlegesített: 292-et lelőttek, 187-et pedig elektronikus hadviseléssel megzavartak.
Előzőleg
– erősítette meg Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn.
„Ukránok térnek haza az orosz fogságból” – mondta Zelenszkij egy nyilatkozatban.
„Ma megkezdődött a csere, amely az elkövetkező napokban több szakaszban folytatódik. A most hazatérők között vannak sebesült és súlyosan sebesült foglyok, valamint 25 év alattiak” – tette hozzá.
A csere a közvetlen orosz-ukrán béketárgyalások második fordulóján, június 2-án Isztambulban megkötött megállapodás első szakaszát jelenti.
A hadifoglyok koordinációs központja közölte, hogy a szabadon bocsátott foglyok első csoportjába az ukrán haditengerészet, szárazföldi erők, légierő, nemzeti gárda, határőrszolgálat, területi védelem és az állami különleges szállítási szolgálat személyzete tartozik.
Az ebben a szakaszban visszatértek mind sorkatonák és altisztek
– közölték a tisztségviselők.
„A visszatértek többsége a 2022-es oroszországi teljes körű invázió első napjaiban esett fogságba” – mondta Dmitro Lubinyec ukrán emberi jogi ombudsman.
Lubinyec elmondta, hogy hivatala a helyszínen figyelemmel kísérte a cserét, hogy biztosítsa a Genfi Egyezmény szerinti emberi jogok tiszteletben tartását, és segített a kiszabadult ukránoknak felvenni a kapcsolatot családjukkal.
és Ukrajna továbbra is dolgozik az elesett katonák holttestének hazaszállításán – közölte a vezérkar.
Az ukrán tisztségviselők biztonsági okokra hivatkozva nem közölték a hétfőn szabadon engedett hadifoglyok teljes számát. A csere előtt Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna 500 foglyot akart hazahozni a június 7-8-i csere során, amelyre végül nem került sor a tervezett időpontban.
A június 9-i csere azután történt, hogy Kijev cáfolta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint elhalasztotta a június 7-8-ra tervezett cserét. Vlagyimir Medinszkij orosz tárgyaló azzal vádolta Ukrajnát, hogy határozatlan időre elhalasztotta a cserét. Ukrán tisztviselők ezt dezinformációként utasították el.
„Sajnos az ukrán fél ismét a megállapodások visszamenőleges felülvizsgálatára irányuló (orosz) kísérletekkel szembesül. Ha az orosz fél most meghátrál az Isztambulban ígértektől, az komoly kérdéseket vet fel a tárgyalócsoportjuk megbízhatóságával és képességével kapcsolatban” – írta az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon.
Ukrajna 2022 márciusa óta több mint 5000 foglyot kapott vissza a cserék révén. Kijev továbbra is nyomást gyakorol Oroszországra, hogy egyezzen bele egy „mindent a mindenkiért” cserébe –ezt a javaslatot Moszkva eddig elutasította.
A török tisztségviselők által szervezett isztambuli tárgyalások a háború legnagyobb tervezett fogolycseréjét eredményezték, bár a békemegállapodás felé tett szélesebb körű előrelépés továbbra is várat magára.
Közben szintén hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte:
„Többek között, kétség kívül” – válaszolta Peszkov egy arra vonatkozó újságírói kérdésre, hogy az offenzívát egy ütközőövezet kialakítása érdekében indították-e. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Jövő Fóruma – 2050 nevű rendezvényen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy „a különleges katonai művelet” folytatódni fog az ukrán féllel történt isztambuli tárgyalásokat követően, ugyanakkor Oroszország kész párhuzamosan diplomáciai úton a humanitárius kérdések rendezésére.
„Párhuzamosan készek vagyunk a klasszikus diplomácia útján hozzájárulni a különleges katonai művelet céljainak eléréséhez, mindenekelőtt a humanitárius kérdések rendezéséhez” – tette hozzá.
Lavrov „szentségtörőnek” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döntését, hogy az isztambuli megállapodás értelmében elutasította időben átvenni az elesett ukrán katonák holttesteit.
„Már annyi minden elhangzott. Nem akarok többet erről a szentségtörő témáról több szót ejteni” – mondta. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz elnök tanácsadója, aki a szemben álló felek közötti közvetlen tárgyalásokon az orosz küldöttség vezetője volt, szombaton jelezte, hogy
Az orosz védelmi minisztérium kontaktcsoportja megérkezett az ukrán határra, de Kijev váratlanul és indoklás nélkül határozatlan időre elhalasztotta a holttestek átvételét és a hadifogolycserét – mondta akkor Megyinszkij.
Az orosz védelmi tárca hétfőn szintén közölte, hogy az Isztambulban június 2-án született megállapodás keretében a felek kölcsönösen átadták a 25 évesnél fiatalabb hadifoglyok első csoportját. A minisztérium pontos számot nem említett, mindössze annyit közölt, hogy
A hétfőn ismertetett orosz hadijelentés szerint az előző nap a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1350 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
Az éjszaka során 49 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem oroszországi területek felett.
A brit kormány új nemzetbiztonsági stratégiája szerint Nagy-Britanniának a jelenlegi geopolitikai helyzetben arra is fel kell készülnie, hogy területét közvetlen fegyveres fenyegetés éri.
Az európai tagországoknak nem kell aggódniuk az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezettsége miatt – jelentette ki a NATO-főtitkár Hágában kedden.
Magyarország készen áll a közös munkára Románia új kormányával, miután Budapest a mostani veszélyes időszakban még inkább a stabil, tiszteleten alapuló, s kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt a szomszédos országgal.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
Az izraeli légierő az eddigi legnagyobb támadási hullámot hajtotta végre Irán fővárosában, Teheránban. Irán rakétatámadást indított hétfőn az Egyesült Államok iraki és katari katonai támaszpontjai ellen.
Legalább kilencen meghaltak és többen megsebesültek a Kijev elleni hétfő hajnali drón- és rakétatámadásban – írja a BBC Ihor Klimenko belügyminiszter közösségi médiában közzétett beszámolója alapján.
Huszonöt halálos áldozata és közel 60 sebesültje van egy öngyilkos merénylő által vasárnap este elkövetett robbantásának a szíriai főváros Dveila negyedében található Szent Illés görög ortodox templomban.
Magyarország és Szlovákia megakadályozta az újabb európai uniós szankciós csomag elfogadását, ezzel tiltakozva az ellen, hogy Brüsszel meg akarja tiltani az olcsó orosz földgáz és kőolaj vásárlását – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.
Visszatértek egyesült államokbeli bázisukra az Irán elleni légicsapásban központi szerepet játszott B-2-es amerikai óriásbombázók vasárnap.
Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.
szóljon hozzá!