Fotó: Nato.int
Miközben Ukrajna délkeleti részében, Robitune környékén folytatódnak a harcok, és Oroszország újabb dróntámadást hajtott végre, miközben maga is dróntámadásról számolt be, a NATO Ukrajna további támogatásáról döntött.
2023. október 12., 10:372023. október 12., 10:37
Csütörtök hajnalban az orosz hadsereg ismét iráni Sahíd drónokkal támadta Ukarjan dunai kikötői infrastruktúráját. Az ukrán haderő jelentése szerint a Mikolajivi régióban 4, az Odesszaiban 10 drónt sikerült lelőni, de
Csütörtökön hajnalban az ukrán határhoz közeli oroszországi Belgorodi régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov közölte, hogy a régió fölött a légvédelem lelőtt egy ukrán drónt, amelynek a lezuhanó darabjai egy lakóépületre zuhantak, és megöltek egy férfit és egy nőt.
Eközben a beszámolók szerint az orosz hadsereg megpróbálja visszafoglalni Avdijivka települést Ukrajnában, hogy ezzel megakassza az ukrán ellentámadást.
Közben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség védelmi miniszterei tanácskozásának első napját lezáró szerda esti sajtótájékoztatóján arról beszélt: Oroszország fokozza az ukrán infrastruktúra elleni támadásait, és ismét arra készül, hogy a telet háborús fegyverként használja fel.
„Ezért most is nagyon fontos, hogy fokozzuk és fenntartsuk Ukrajnának nyújtott támogatásunkat” – mutatott rá.
továbbá azt, hogy Kanada több tízmillió dollár értékben adományoz téli ruházatot és felszerelést.
Méltatta továbbá Németország egymilliárd eurós csomagját, amelynek középpontjában a Patriot és az IRIS-T légvédelmi rendszerek állnak.
„Az Egyesült Királyság több mint 100 millió eurót ajánl fel további légvédelmi és aknamentesítő berendezésekre. Az Egyesült Államok pedig több mint 200 millió dollár értékben biztosít légvédelmi, tüzérségi és rakétalőszereket” – taglalta.
Stoltenberg elmondta, hogy a szövetségesek megállapodtak egy olyan programban, amelynek célja, hogy Ukrajna fegyveres erői teljes mértékben kompatibilissá váljanak leendő NATO-szövetségeséivel. Elismerését fejezte ki azért is, hogy Ukrajna még Oroszország brutális háborúja közepette is folyamatosan küzd a korrupció ellen.
Megerősítette, hogy
„Ez magában foglalja a megfelelő ruházatokat a hideg időjárás ellen, az aknamentesítési képességek növelését, a fűtőanyag-ellátást és orvosi felszerelések szállítását. Ez segíteni fogja a bátor ukrán erőket abban, hogy átvészeljék a hideget” – jelentette ki.
Stoltenberg kitért arra is, hogy Oroszország bejelentette: törvénytervezetet készít elő a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés visszavonására.
Véleménye szerint ez azt mutatja, hogy a Kreml „nem tiszteli és folyamatosan figyelmen kívül hagyja nemzetközi kötelezettségvállalásait, és vakmerősége veszélyezteti a nukleáris robbanószerkezetek tesztelése elleni globális normákat”.
– hangoztatta.
Kijelentette, hogy a NATO továbbra is nagyon szorosan figyelemmel kíséri, hogy mit lép Moszkva e téren, de megjegyezte, hogy az atlanti szövetség egyelőre nem lát változást Oroszország nukleáris magatartásában.
A védelmi minisztérium közleménye szerint az amerikai hadsereg készleteiből rendelkezésre bocsátott csomag tartalmaz légvédelmi eszközöket, harckocsi-elhárító fegyverzetet és egyéb eszközöket.
A szállítmány tételes listáján szerepelnek légelhárító rakéták, drónelhárító eszközök, 105 és 155 milliméteres lövedékek, HIMARS-rakéták, precíziós eszközök, romboló lövedékek, kisebb kézifegyverek és hozzá való lövedékek, valamint a korábban rendelkezésre bocsátott eszközök karbantartásához, javításához szükséges alkatrészek és felszerelés.
A Pentagon közleménye megállapítja, hogy
egyben felszólítja a Kongresszust, fogadja el az ukrajnai támogatás folytatásához szükséges költségvetési keretet.
A dokumentum az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatást „okos befektetésnek nevezi a nemzetbiztonságba”. Megállapítja, hogy a katonai segítségnyújtás segíti megelőzni egy szélesebb konfliktus kialakulását a régióban, miközben erősíti az amerikai védelmi ipar alapjait, és magas szakértelmet igénylő munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
szóljon hozzá!