Srebenicai népirtás: elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki egy egykori szerb tábornok

Srebenica

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma

Fotó: Wikipédia/Michael Büker

Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért – közölte a Szabad Európa Rádió balkáni irodája az internetes oldalán.

MTI

2024. november 14., 12:392024. november 14., 12:39

A volt tábornok a szabadlábra helyezését kérő levelében azt írta, hogy ő maga is megszavazná az ENSZ Srebrenicáról szóló határozatát. „Nincs szavazati jogom, mert az én nevem is szerepel ebben a határozatban, mert elképzelhetetlen és megbocsáthatatlan bűncselekményt követtem el” – szögezte le Krstic a bíróság elnökének írt levelében.

Azt is írta, hogy ha lehetősége nyílik rá, elmegy a potocari emlékhelyre, hogy tisztelegjen a népirtás áldozatai előtt.

Radislav Krstic júniusban nyújtotta be szabadlábra helyezési kérelmét az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT), valamint írt egy levelet, amelyet szeretett volna nyilvánosságra hozni. A levelet az MICT szerdán tette közzé.

Az egykori katonai vezető korábbi szabadlábra helyezési kérelmeit az általa elkövetett bűncselekmények súlyossága miatt elutasították.

Radislav Krsticet a hágai Nemzetközi Törvényszék 2001-ben elsőfokon 45 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte népirtás elkövetéséért. Ezt a törvényszék fellebbviteli tanácsa 2004-ben 35 év letöltendő börtönbüntetésre enyhítette, a srebrenicai népirtásban történt részvétel miatt. Ez volt az első jogerős ítélet, amelyben a törvényszék megállapította, hogy a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el Srebrenicában.

Az egykori tábornok a nyílt levélben kijelentette, elfogadja a törvényszék 2001-ben és 2004-ben hozott ítéleteit.

Megerősítette azt is: tudomása volt arról, hogy a katonaság egyik egységének „egyes vezetőségi tagjai népirtást szándékoztak elkövetni”, de annak az egységnek „nem volt elég ereje a kivégzések végrehajtásához” a Krstic által vezetett hadtest segítsége nélkül.

„Tudtam, hogy a parancsnokságom alá tartozó erők alkalmazása jelentősen hozzájárul a bosnyák foglyok kivégzéséhez” – szögezte le a levélben Radislav Krstic. Azt is megerősítette, hogy 1995. július 10. és 13. között részt vett az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében, amikor bosnyák civileket erőszakkal telepítették ki Potocariból.

Hozzátette, hogy a srebrenicai népirtást magánszemélyek követték el, és gaztetteikért felelősségre kell őket. Hozzátette: „sajnos”, ő is ezek az emberek közé tartozik.

Levelében közölte, szeretné, hogy ha azt olvasnák és megértenék azok a fiatalok, akik a volt Jugoszlávia területén élnek, hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elé. „Soha többé ne legyen háború, soha többé ne legyen halál azért, mert valaki más vallású, nemzetiségű vagy meggyőződésű, soha többé nem történjen népirtás!” – fogalmazott.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.

A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette,

a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a történteket nem lehet népirtásnak minősíteni.

A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma.

Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.

A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 03., kedd

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát

Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).

A Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Európát
2025. június 03., kedd

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait

Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).

Az ukrán erők felrobbantották a Krími híd tartóoszlopait
2025. június 03., kedd

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg

Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.

Oroszország ismertette békefeltételeit: további átadott területek, kis méretű ukrán hadsereg
2025. június 03., kedd

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását

Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.

ENSZ: ki kell vizsgálni a civilek állítólagos gázai lemészárlását
2025. június 03., kedd

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett

Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Nicușor Dan: Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett
2025. június 03., kedd

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért

Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.

Trump: a Biden-kormányzat bevándorláspolitikája felelős a coloradói zsidóellenes támadásért
2025. június 03., kedd

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen

Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.

Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
2025. június 03., kedd

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.

Kijev: Moszkva még a tárgyalásokon is csak az időt húzta
2025. június 02., hétfő

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után

A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.

Sokk a lengyel kormányoldalon Karol Nawrocki elnökválasztási győzelme után
2025. június 02., hétfő

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán

Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.

A legnagyobb léptékű orosz–ukrán fogolycsere jöhet létre az isztambuli tárgyalások nyomán