Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Mónus Márton
Gyorsított eljárással engedélyeztetik majd az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) fokozottan fertőzőképes mutációi ellen kifejlesztett oltásokat az Európai Unióban – jelentette be az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa egy vasárnapi lapinterjúban.
2021. február 14., 13:572021. február 14., 13:57
Sztella Kiriakídisz az Augsburger Allgemeine című német lapnak elmondta: a brüsszeli bizottság úgy döntött, hogy nem kell az engedélyeztetési eljárás valamennyi szakaszát lefolytatni a már forgalmazott vakcinák továbbfejlesztett változatainál.
A vakcinák mellett a SARS-CoV-2 okozta betegséget (Covid-19) gyógyító szerek engedélyezési eljárását is felgyorsítják – mondta az egészségügyi biztos, aki szerint azonban még nem lehet tudni pontosan, hogy mikorra lesz elegendő ilyen gyógyszer az EU-ban, de „Brüsszel kiemelten kezeli az ügyet” – tette hozzá Sztella Kiriakídisz.
Elmondta, hogy az eddig engedélyezett három oltóanyagból az első negyedév végéig 100 millió adag áll a tagországok rendelkezésére, a második negyedév végéig 300 millió adag, szeptember végéig pedig már 700 millió adag oltást lehet beadni. Így a teljes EU-s lakosság több mint 70 százalékának lehet biztosítani a védettséget.
Nyitottnak mutatkozott egy esetleges európai uniós oltási igazolvány bevezetésére az Európai Bizottság elnöke.
„Tíz hónappal ezelőtt nem hitte senki, hogy ennyire gyorsan sikerül biztonságos és hatékony oltóanyagokat kifejleszteni, ezért nem lehet azt mondani, hogy a vakcinabeszerzést a tagországok képviseletében intéző Európai Bizottság csakis hibákat követett el” – fogalmazott ugyanakkor a máltai kereszténydemokrata politikus az Augsburger Allgemeine hírportálján közölt interjúban.
– szögezte le Sztella Kiriakídisz, hangsúlyozva, hogy „az európai oltási stratégia sikeres”.
Meghaladta az egymilliót pénteken az eddig felhasznált oltóanyag-adagok száma Romániában, számolt be az egészségügyi minisztérium.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
szóljon hozzá!