Elrettentő eszköz. LGM–30 Minuteman amerikai fejlesztésű, szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakéta
Fotó: AZ Egyesült Államok védelmi minisztériuma
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
2024. április 22., 15:392024. április 22., 15:39
Az orosz államfő sajtótitkára arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök egy interjúban kijelentette: hazája kész arra, hogy a területére nukleáris fegyvert telepítsenek, és erről tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal.
„A katonák természetesen elemezni fogják a helyzetet, ha ezek a tervek valóra válnak, és bármilyen helyzetben megtesznek mindent, ami csak szükséges, minden szükséges válaszlépést, hogy garantálják biztonságunkat” – fogalmazott Peszkov.
Duda a Fakt című lengyel lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy
Amennyiben az lenne a szövetségesek döntése, hogy a Nuclear Sharing keretében, a NATO keleti szárnya biztonsága erősítése érdekében atomfegyvert telepítsenek Lengyelország területén is, Varsó készen áll erre – fogalmazott Andrzej Duda.
Közölte: a kérdés „bizonyos ideje” a lengyel-amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször is tárgyalt erről.
Tavaly júniusban Mateusz Morawiecki akkori lengyel kormányfő Brüsszelben közölte:
Andrzej Duda nyilatkozatáról újságírók Donald Tusk kormányfőt kérdezték hétfői sajtóértekezletén.
„Türelmetlenül várom a találkozót Duda elnök úrral” – válaszolt Tusk, hozzátéve: meg szeretné ismerni a nyilatkozat minden körülményét.
– húzta alá a miniszterelnök. Fontosnak nevezte Lengyelország biztonságos legyen, és, hogy a megfelelő fegyverekkel rendelkezzen. Egyúttal világossá tette, hogy szerinte minden ilyen jellegű kezdeményezést az arra illetékeseknek alaposan elő kell készíteniük.
„Mindenki győződjön meg arról, hogy valóban ezt akarja” – fogalmazott a lengyel kormányfő.
„A felvetés nagyon jelentős, nagyon komoly” – fűzte hozzá.
Az 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek a nukleáris arzenál esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.
Az RBK című orosz napilap szerint
a lengyel védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy már 2015-ben tervezték a taktikai nukleáris fegyverek külföldi telepítését előirányzó NATO-programhoz (Nuclear Sharing) való csatlakozást. 2022 őszén Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium akkori helyettes sajtófőnöke azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem fog atomfegyvereket telepíteni olyan országokba, amelyek 1997 után csatlakoztak a NATO-hoz. Lengyelország 1999-ben lett a szövetség tagja.
A vita ismét felerősödött azt követően, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly tavasszal bejelentette: úgy döntött, atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba.
Miután Lengyelország jelezte készségét, hogy nagyobb részt vállaljon a nukleáris elrettentésben, és csatlakozzon a nukleáris programhoz, Moszkva negatívan reagált Varsó álláspontjára. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint
A Kreml már 2022-ben azt hangoztatta, hogy a lépés növelné a feszültséget a térségben.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!