Fotó: Európai Tanács
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn, a miniszterek luxembourgi tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
2024. április 23., 08:302024. április 23., 08:30
Emlékeztetett arra: az EU már több büntetőintézkedést vezetett be Irán ellen a tömegpusztító fegyverek terjesztése, az emberi jogok megsértése és drónok Oroszországnak történő szállítása miatt.
„Politikai megállapodásra jutottunk a drónokkal kapcsolatos, már hatályban lévő szankciórendszer kibővítésével kapcsolatban, hogy az kiterjedjen a rakétákra és azok Oroszországnak történő esetleges átadására is. Oroszországba egyelőre nem szállítottak, de ha ez mégis megtörténne, akkor alkalmazzuk a szankciókat” – jelentette ki.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta: az a legfontosabb, hogy Kijev elfogórakétákat és több támogatást kapjon nagyobb városainak védelmére. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Méltatta, hogy számos ország csatlakozott ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében a világ minden tájáról szereznének be muníciót, és több ország hajlandóságot mutatott arra, hogy részt vegyen abban a német kezdeményezésben, amely a légvédelmi rendszerek beszerzését vagy szállítását koordinálja.
Borrell azt is nyomatékosította, hogy
Mint mondta, a hétfői tanácskozás fontos volt abból a szempontból, hogy a miniszterek megértették, milyen támogatásra van szüksége Ukrajnának, és ennek fényében hoznak döntéseket saját kapacitásuknak és szükségleteiknek megfelelően.
– szögezte le.
A Gázai övezet helyzetével összefüggésben rámutatott: egyelőre semmi kilátás a tűzszünetre, a palesztin iszlamista Hamász által ejtett izraeli túszok kiszabadulására és a térség humanitárius helyzetének enyhülésére. Egészen biztos vagyok abban, hogy amíg a gázai háború folytatódik, nem lesz tartós stabilitás a régióban – hangsúlyozta.
A magyar kormány azon dolgozik, hogy 2004. december 5-e soha többet ne történhessen meg, és a nemzetellenes politika soha ne kapjon többséget Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön.
Donald Trump megválasztott elnök vezető tanácsadóival találkozott szerdán egy ukrán küldöttség az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak vezetésével Washingtonban – jelentette a Reuters a találkozó részleteit ismerő forrásra hivatkozva.
Az izraeli hadsereg (IDF) kimentette egy túsz holttestét a Gázai övezetből – jelentette be szerda este a katonai szóvivő.
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Oroszország beavatkozott a romániai választásokba, amelyeket ennek nyomán egy olyan jelölt – Călin Georgescu – nyerhet meg, aki a bírálta a NATO-val való együttműködést, és arra utalt, hogy államosíthatja az országban működő külföldi vállalatoka
A francia nemzetgyűlés szerda este megbuktatta Michel Barnier kormányát.
Audiencián fogadta szerdán Orbán Viktort Ferenc pápa a Vatikánban.
Ukrajnának nem felel meg a NATO-tagság semmilyen alternatív formája – szögezte le az ukrán külügyminisztérium kedden közleményben, amelyet a NATO külügyminiszteri találkozójának első napján tett közzé.
Mark Rutte NATO-főtitkár kedden kikerülte a válaszadást arra a kérdésre, hogy Románia megsemmisítheti-e a Moldovai Köztáraság légterét megsértő orosz drónokat, mondván, hogy ez inkább a román hatóságokra tartozik, írja a NewsMaker.
Dél-Korea forrong: Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
Romániában instabil és veszélyes a politikai helyzet, Oroszországgal szimpatizáló pártok is nehezíthetik a stabil kormányalakítást – írta kedden a The New York Times (NYT).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!