Fotó: Európai Tanács
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn, a miniszterek luxembourgi tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
2024. április 23., 08:302024. április 23., 08:30
Emlékeztetett arra: az EU már több büntetőintézkedést vezetett be Irán ellen a tömegpusztító fegyverek terjesztése, az emberi jogok megsértése és drónok Oroszországnak történő szállítása miatt.
„Politikai megállapodásra jutottunk a drónokkal kapcsolatos, már hatályban lévő szankciórendszer kibővítésével kapcsolatban, hogy az kiterjedjen a rakétákra és azok Oroszországnak történő esetleges átadására is. Oroszországba egyelőre nem szállítottak, de ha ez mégis megtörténne, akkor alkalmazzuk a szankciókat” – jelentette ki.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta: az a legfontosabb, hogy Kijev elfogórakétákat és több támogatást kapjon nagyobb városainak védelmére. Felhívta a figyelmet arra, hogy
Méltatta, hogy számos ország csatlakozott ahhoz a cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében a világ minden tájáról szereznének be muníciót, és több ország hajlandóságot mutatott arra, hogy részt vegyen abban a német kezdeményezésben, amely a légvédelmi rendszerek beszerzését vagy szállítását koordinálja.
Borrell azt is nyomatékosította, hogy
Mint mondta, a hétfői tanácskozás fontos volt abból a szempontból, hogy a miniszterek megértették, milyen támogatásra van szüksége Ukrajnának, és ennek fényében hoznak döntéseket saját kapacitásuknak és szükségleteiknek megfelelően.
– szögezte le.
A Gázai övezet helyzetével összefüggésben rámutatott: egyelőre semmi kilátás a tűzszünetre, a palesztin iszlamista Hamász által ejtett izraeli túszok kiszabadulására és a térség humanitárius helyzetének enyhülésére. Egészen biztos vagyok abban, hogy amíg a gázai háború folytatódik, nem lesz tartós stabilitás a régióban – hangsúlyozta.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
Ismét százezrek gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak Ekrem Imamoglu polgármesternek a hivatalából való felfüggesztése és letartóztatása miatt, valamint hogy követeljék a városvezető szabadon bocsátását.
szóljon hozzá!