Lecsaptak. Az SZBU által közzétett felvételen egy ukrán drón irányítója látható
Fotó: Facebook/SZBU
Az ukrán titkosszolgálatok úgy tudták megtámadni az orosz légitámaszpontokon állomásozó stratégiai bombázó repülőgépeket vasárnap, hogy a robbanóanyaggal megrakott drónokat faházak tetejében rejtették el – közölte egy ukrán biztonsági tisztségviselő és az interneten közzétett képek alapján.
2025. június 02., 10:252025. június 02., 10:25
Az ukrán belbiztonsági ügynökség, az SZBU a dróntámadás kapcsán a Reuters szerint elismerte, hogy a szolgálat hajtotta végre a „Pókháló” fedőnevű műveletet, amely jelentős károkat okozott.
A faházakat teherautókra pakolták, amelyeket a légi támaszpontok határához vezettek. A házak tetőlemezeit egy távirányítású mechanizmussal emelték le, így a drónok kirepülhettek és megkezdhették a támadást – mondta a tisztségviselő.
A névtelenséget kérő biztonsági tisztségviselő elmondta, hogy
A Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett SZBU-nyilatkozat 7 milliárd dollárra becsülte a támadások által okozott kárt.
– közölte az SZBU a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon örömét fejezte ki a „teljesen ragyogó eredmény” miatt.
„És egy olyan eredmény, amelyet Ukrajna önállóan produkált” – írta, megjegyezve, hogy a művelet előkészítése több mint másfél évig tartott. „Ez a mi leghosszabb távú műveletünk” – tette hozzá.
Az elnök nem sokkal később, esti videóbeszédében megjegyezte, hogy
és hogy az orosz erők „nagyon kézzelfogható veszteségeket szenvedtek, és jogosan”.
Zelenszkij elmondta, hogy az SZBU a művelet idegközpontját közvetlenül az orosz FSZB hírszerző szolgálat egyik regionális irodája mellett alakította ki.
A műveletben részt vevő összes ügynököt „a művelet előestéjén” hozták ki Oroszországból – mondta.
Az orosz közösségi médiában közzétett, nem ellenőrzött videókon és képeken
Égő. Az ukrán biztonsági szolgálat által közzétett fénykép a dróntámadás után a lángoló orosz stratégiai bombázókról
Fotó: SZBU
Igor Kobzev, a régió kormányzója elmondta, hogy dróntámadás ért egy katonai egységet a Belaja bázis közelében fekvő Szrednij falu közelében, bár azt nem részletezte, hogy mi volt a célpont.
Azt mondta, hogy a drónokat egy teherautóról indították.
Ballisztikus rakétákkal támadták Harkivot az oroszok
Oroszország az éjszaka folyamán drónokkal és ballisztikus rakétákkal támadta Harkiv városát, legalább hat embert, köztük egy gyermeket megsebesítve – jelentették a helyi hatóságok hétfőn hajnalban.
A város Kolodnohirszkij kerületét ért csapások hat embert sebesítettek meg, köztük egy 7 éves kisfiút – jelentette Ihor Terehov, Harkiv polgármestere.
Két orosz ballisztikus rakéta csapódott be a Kijevszkij kerületben is, mondta Terehov. Az egyik a jelentések szerint egy utat talált el a térségben, míg a másik egy magas épületek közelében lévő területet ért, ablakokat törve be és homlokzatokat rongálva meg.
Az áldozatokról és a károkról szóló információkat még vizsgálják.
Terehov szerint a támadásban több lakóház, egy polgári vállalkozás és járművek is megrongálódtak.
Korábban Volodimir Zelenszkij elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország újabb tömeges csapásra készülhet Ukrajna ellen az orosz katonai repülőgépek elleni sikeres kijevi akció nyomán.
Az Irkutszk környéki akció volt az első alkalom, hogy Ukrajna a frontvonaltól ilyen messze, több mint 4300 km-re hajtott végre dróntámadást.
Ez meghaladja a nagy hatótávolságú csapásmérő drónok vagy ballisztikus rakéták hatótávolságát, amelyekkel Ukrajna rendelkezik, ezért
Az ukrán biztonsági tisztségviselő által a Reuters-szel megosztott fényképeken több tucat rövid hatótávolságú quadrocopter drón volt látható egy ipari létesítményben felhalmozva.
A tisztségviselő szerint ezek ugyanazok az eszközök voltak, amelyeket a támadásban is használtak.
Más, általa megosztott képeken a fából készült házak fém tetőlemezeit eltávolították, és a drónok a tetőgerendák közötti üregekben voltak láthatók.
Az irkutszki régió légi támaszpontja Tupoljev Tu-22M szuperszonikus, nagy hatótávolságú stratégiai bombázóknak ad otthont, ezt a repülőgéptípust ukrajnai célpontok elleni rakéták indítására használták.
Az ukrán biztonsági tisztségviselő szerint a műveletet személyesen Zelenszkij és Vaszil Maljuk, az SZBU belügyi hírszerző ügynökség vezetője felügyelte.
Ha megerősítik,
A forrás egy drónról készült videofelvételt osztott meg, mondván, hogy az egyik csapást mutatja. A felvételeken több nagyméretű repülőgép, amelyek közül néhány Tu-95-ös stratégiai bombázónak tűnt, lángokban állt.
Kijev a menetrendre vonatkozó konkrét javaslatokkal érkezik az isztambuli tűzszüneti tárgyalásokra
Az ukrán tárgyalók a június 2-án Isztambulban tartandó tárgyalásokon a Reuters által látott dokumentum egy példánya szerint az orosz félnek a tartós békerendezés eléréséhez javasolt útitervet fognak bemutatni.
A javasolt ütemterv legalább 30 napos teljes tűzszünettel kezdődik, amelyet a mindkét fél által fogva tartott összes fogoly és az oroszok által ellenőrzött területre hurcolt ukrán gyermekek visszatérése, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő találkozója követ.
A tervezet szerint Moszkva és Kijev - az Egyesült Államok és Európa részvételével - azon fog dolgozni, hogy kidolgozzák azokat a feltételeket, amelyekkel megegyezhetnek a három éve tartó háború, a második világháború óta Európában zajló legnagyobb konfliktus teljes lezárásában.
Ukrán tisztviselők a hét elején közölték, hogy az isztambuli tárgyalások előtt elküldték a tervezetet az orosz félnek.
A Reuters által látott dokumentumban szereplő ukrán keretfeltételek a békemegállapodásra vonatkozóan nagyrészt megegyeznek a Kijev által korábban előterjesztett feltételekkel.
Ezek között szerepel, hogy a békeszerződés megkötése után nem korlátozzák Ukrajna katonai erejét, nem ismerik el nemzetközi szinten az orosz szuverenitást Ukrajna Moszkva által elfoglalt részei felett, és jóvátételt nyújtanak Ukrajnának.
A dokumentum azt is kimondta, hogy a frontvonal jelenlegi elhelyezkedése lesz a területről szóló tárgyalások kiindulópontja.
Ezek a feltételek jelentősen eltérnek azoktól a követelésektől, amelyeket Oroszország az elmúlt hetekben nyilvánosan megfogalmazott.
Donald Trump amerikai elnök sürgette Moszkvát és Kijevet, hogy dolgozzanak együtt a háborújukat lezáró megállapodáson, Oroszország pedig azt javasolta, hogy a jövő héten Isztambulban kerüljön sor a személyes tárgyalások második fordulójára ukrán tisztviselőkkel.
Kijev a hét elején kijelentette, hogy elkötelezett a béke keresése mellett, de az orosz féltől egy memorandumot vár, amelyben ismerteti javaslatait, ami nem érkezett meg.
Ennek ellenére Zelenszkij vasárnap közölte, hogy tisztviselőiből álló küldöttséget küld, hogy találkozzon orosz kollégáival Isztambulban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz hadsereg folyamatosan előrenyomul az észak-ukrajnai Szumi régióban, előbb-utóbb a régió fővárosa is drónjaik és tüzérségük hatótávolságán belülre kerül – közölték ukrán tisztségviselők és elemzők kedden a CNN szerint.
Az április óta Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte Északnyugat-Európát, és a következő napokban tovább fog terjedni a kontinensen – figyelmeztetett kedden az Európai Unió Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS).
Az ukrán erők víz alatti robbanószerkezetekkel felrobbantották kedden a Krími híd tartóoszlopait – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU).
Oroszország a béketárgyalásokon közölte Ukrajnával: csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett emlékeztetőből.
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!