A váci fegyház és börtön egyik zárkája
Fotó: MTI
Azonnali hatállyal felfüggeszti a magyar kormány a börtönkártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a szabályozást – közölte a hivatalos kormányhatározat megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel.
2020. január 21., 13:012020. január 21., 13:01
2020. január 21., 13:102020. január 21., 13:10
A közlemény szerint a kormány célja az, hogy megállítsa a „börtönbizniszt”, amely mára többmilliárdos pénzügyi iparággá vált. „A börtönben ülő bűnözők, ügyvédjeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak a magyar állam ellen, és tízmilliárd forintot pereltek ki a rossz börtönkörülményekre hivatkozva. A kormány álláspontja szerint ez visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal” – írták.
„A társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak” – tették hozzá. A közleményben kitértek arra is: Magyarországon 2010 óta folyamatosan nő a börtönférőhelyek száma, új börtönök épültek és börtönfejlesztések vannak folyamatban.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette: a strasbourgi bíróságnak nem a „deviáns kisebbségek” igényeit kellene a többséggel szemben érvényesítenie. Kifejtette: a magyar kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy miközben az áldozatok nem kapnak kártérítést, az elkövetők viszont igen. Völner Pál rámutatott: a szabályozásban, a bírósági gyakorlatban kellene visszatérni a valóság talajára, megállítani a „Soros-szervezetek által generált örökös jogkiterjesztési folyamatot”, és „visszatérni a józan ész diktálta keretek közé”. A fogva tartási körülményekről szólva megjegyezte: a börtönépítések miatt négyzetméterekben már jobban áll Magyarország, és a komfortkörülmények is javultak az elmúlt években. Így tehát a jogalapja is szűkül a körülményekre hivatkozó igényeknek – emelte ki. Hozzátette: a probléma az, hogy a beadott igényeknek „hólabda hatása van”, egyre több esetről, egyre több igényről és egyre nagyobb összegekről van szó.
Az államtitkár úgy fogalmazott: „kívülről, felülről” a nyugat-európai viszonyok szerint akarják nemcsak a magyarországi, hanem akár az oroszországi, az olaszországi és a romániai börtönkörülményeket is egységesen szabályozni. „Azonban Magyarországon sem mindenki lakik apartman körülmények között, tehát egy olyan elvont szintet kívánnak meg, ami a való élettől teljesen elszakadt” – mutatott rá. Hangsúlyozta: a kormány egyrészt erre kívánja felhívni a figyelmet, másrészt arra, hogy ennek az anyagi vonzatai ne a magyar adófizetőket sújtsák. Elmondta, a kormány álláspontja szerint elfogadhatatlan az, hogy miközben az áldozatok nem kapnak kártérítést, az elkövetők viszont igen.
Völner Pál közölte: ha tudnak egy áldozati igényről, azt le tudják vonni ebből az összegből. „Abba az irányba kellene elmenni, hogy az elkövető ebből rendezze a közüzemi tartozásoktól kezdve az összes megítélt bírósági, hatósági, vagy adótartozást, követelést, illetve a bűnügyi költségeket” – mondta. Hozzátette: problémát jelent, hogy az áldozatok nem ennyire rafináltak. Nincs olyan ügyvédjük, mint a bűnözőknek, gyakran nincsenek bejelentve igényeik az eljárásokban, vagy nem érnek a végére azok megállapításának, mire már az elkövetők megkapják a kártérítéseket. Megjegyezte: a bűnözők évente többször különböző okokra hivatkozva is benyújtják ezeket a kérelmeket. „Ezért lehet azt mondani, hogy a folyamat börtönbiznisszé szélesedett, és ennek a joggal való visszaélésnek – ahogy Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott – teljes egészében véget kell vetni” – hangsúlyozta Völner Pál. Hozzátette, az ügy súlyosságát és a „börtönbiznisz” mértékét jól mutatja, hogy eddig 12 ezer pert indítottak és már a 10 milliárd forintot is eléri az az összeg, amit az államtól kipereltek.
Közel 500 ezer embert veszítettek az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi vezetőségi ülésén.
Műholdfelvételek tanúsága szerint egy orosz gyártmányú légvédelmi üteg radarját találta el az izraeli válaszcsapás Iránban a múlt héten – írta kedden az AP amerikai hírügynökség.
Oroszország drónokkal mért csapást a dél-ukrajnai Odessza kikötővárosra, ahol hét ember megsebesült, köztük két gyerek, és támadás érte a fővárost, Kijevet is – közölték kedden kora reggel ukrán katonai tisztviselők.
Az amerikai katonai segélyek első tételét a végleges jóváhagyás után „hamarabb fogják Ukrajnának eljuttatni, mint azt bárki lehetségesnek tartja” – mondta Bill Keating, Massachusetts állam demokrata párti kongresszusi képviselője hétfőn Kijevben.
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei „elvben megállapodtak” az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről, miután Teherán nemrégiben rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen – közölte Josep Borrell.
Oroszország hadserege megteszi a szükséges biztonsági intézkedéseket, ha Lengyelországba atomfegyvereket telepítenek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Nehéz időszakra” számít Ukrajna a fronton május közepe és június eleje táján, ebben az időben várhatóan rosszabbodni fog a helyzet – figyelmeztetett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Meghaladta az 50 ezret azon orosz katonák száma, akik igazolhatóan meghaltak az Ukrajna ellen vívott háborúban.
A Hamásznak további fájdalmas csapásokkal kell szembenéznie, emiért nem hajlandó megállapodni az október hetedikén elrabolt izraeli túszok szabadon engedéséről és a tűzszünetről – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak – közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
szóljon hozzá!