Nukleáris doktrína. Moszkva az atomcsapás lehetőségét sem zárja ki
Fotó: Wikipédia
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml, ismét jelezve Moszkva aggodalmát a legutóbbi amerikai döntés miatt, amely szerint Ukrajna rakétacsapásokat hajthat végre.
2024. november 19., 12:002024. november 19., 12:00
2024. november 20., 00:102024. november 20., 00:10
„Ezek (a változtatások) már gyakorlatilag megfogalmazódtak. Szükség szerint gyakorlatba ültetik őket” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára a TASZSZ hírügynökségnek kedden a nukleáris doktrínáról a Reuters szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen kedden, az ukrajnai háború 1000. napján írta alá a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségeit kibővítő módosításról szóló rendeletet.
A Kreml hétfőn vakmerőnek bélyegezte Joe Biden amerikai elnök kormányának sajtóban ismertetett döntését, amely szerint engedélyezi, hogy Ukrajna amerikai nagy hatótávolságú rakétákat vessen be orosz célpontok ellen, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva válaszlépéseket fog tenni.
Szeptemberben Vlagyimir Putyin azt mondta, hogy ha a Nyugat engedélyezné, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat használjon, az azt jelentené, hogy „a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai országok közvetlenül részt vesznek az ukrajnai háborúban”, mivel a rakéták célba juttatása és kilövése a NATO katonai infrastruktúráját és személyzetét is bevonná.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Biden döntése azt követően született meg, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hónapokig követelte, hogy az ukrán hadsereg használhassa az amerikai fegyvereket a határától távol eső orosz katonai célpontok elleni csapásmérésre.
– mondták források a Reutersnek.
Néhány héttel a novemberi amerikai elnökválasztás előtt Putyin elrendelte a nukleáris doktrína módosítását, amely kimondja, hogy minden Oroszország elleni, nukleáris hatalom támogatásával végrehajtott hagyományos támadás Oroszország elleni közös támadásnak tekinthető.
A TASZSZ szerint továbbá a stratégiai és taktikai rakéták, manőverező robotrepülőgépek, drónok, hiperszonikus rakéták és más repülőgépek tömeges indítása az Oroszországi Föderáció felé, valamint ezek átlépése az orosz határon okot adna a nukleáris fegyverek alkalmazására. Az Oroszország szövetségesének számító Fehéroroszország elleni agresszió szintén nukleáris csapást vonhatna maga után.
Nyugati elemzők
Oroszország módosított doktrínájának teljes részleteit még nem hozták nyilvánosságra.
Az ukrajnai háború az 1962-es kubai rakétaválság óta a legsúlyosabb válságot váltotta ki Moszkva és a Nyugat kapcsolatában. Peszkov kedden a TASZSZ-nek azt is elmondta, hogy Moszkva kész normalizálni a kapcsolatokat Washingtonnal. „De egyedül nem tudunk tangózni” – mondta Peszkov. „És nem is tervezzük” – tette hozzá.
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Amúgy az amerikai kormányzat hivatalosan nem erősítette meg, és nem is cáfolta az értesüléseket arról, hogy Joe Biden döntést hozott az amerikai rakéták felhasználásának engedélyezésére Oroszország ellen mélységi támadásokra – erről a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt újságírók előtt hétfőn.
Jon Finer Brazíliából, a G20-csúcstalálkozóról nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy
„Világosak voltunk az oroszokkal, hogy erre válaszolni fogunk” – tette hozzá a Fehér Ház illetékese, hozzátéve, hogy részleteket – műveleti okokból – nem áll módjában elmondani a válaszadás formájáról.
Jon Finer arra is emlékeztetett, hogy a Biden-kormányzat a közelmúltban 450 millió dolláros újabb fegyveres segítséget jelentett be Ukrajna számára saját készleteiből rendelkezésre bocsátva, amit a közeljövőben még több hasonló követ majd.
Az amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó azt is kifejtette, hogy Oroszország ukrajnai agressziója volt „az olaj a tűzre”, amivel arra utalt, hogy a moszkvai vezetés ezzel reagált azokra a hírekre, amelyek szerint az amerikai elnök jóváhagyta az ukrán haderő mélységi támadásait orosz területek ellen az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott fegyverekkel.
– fogalmazott Jon Finer.
Az amerikai média és elemzők vasárnap óta tényként kezelik, hogy Joe Biden jóváhagyása megtörtént, ami az információk szerint hadászati taktikai rakétarendszerekre (ATACMS) vonatkozik.
Iohannis: 1000 napja tart a háború; Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát
Ezer napja kezdődött az Ukrajna elleni orosz háború – emlékeztet keddi bejegyzésében az államfő.
„Elérkeztünk az Ukrajna ellen indított törvénytelen háború ezredik napjához. Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát és bátor népét, hogy kivívják a győzelmet, az igazságos és tartós békét, a gazdasági stabilitást és ellenállóképességet, az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozást” – írta az X platformra Klaus Iohannis.
Orbán Viktor miniszterelnök beszámolt a családjával eltöltött indiai vakációjáról, amellyel kapcsolatban politikai támadások érték Magyarországon.
Három izraelit megöltek és hetet megsebesítettek a palesztin ellenőrzésű Ciszjordánia északi részén hétfő délelőtt egy autóbuszra támadó fegyveresek – jelentette a katonai rádió hétfő reggel az izraeli mentőszolgálat jelentését idézve.
Az orosz csapatok elfoglalták a kelet-ukrajnai Kurahove települést – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium, míg orosz haditudósítók arról számoltak be, hogy az orosz erők a Kurszki területen nagyobb ukrán támadással néznek szembe.
A Hamász jóváhagyta egy lehetséges tűzszüneti megállapodás keretében kicserélendő 34 túsz izraeli listáját – jelentette a Reuters egy Hamász-tisztségviselőre hivatkozva.
Az évtized legkomolyabb havazását és téli viharát várják az Egyesült Államokban, ami az ország középső részén már vasárnap komoly hóréteget és közlekedési fennakadásokat hozott.
Ukrajna ellentámadást indított a dél-orosz határ menti Kurszk térségében, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „azt kapja, amit megérdemel”.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő bejelentette, hogy hétfőn fogadja Herbert Kicklt, a jobboldali FPÖ elnökét, miután a választásokon legtöbb szavazatot szerző párt megkerülésével tartott koalíciós tárgyalások zátonyra futottak.
Bejelentette lemondását a kancellári tisztségről és az ÖVP elnökségéről is Karl Nehammer, miután az Osztrák Szociáldemokrata Párttal is kudarcba fulladtak a kormányalakítási tárgyalások.
A bolgár hatóságok január 8-ától újraindítják a teljes felújítási munkálatokat a Giurgiu és Rusze közötti Duna-híd bulgáriai oldalán – tájékoztatott közleményében a román külügyminisztérium.
Száztizenhat éves korában elhunyt a világ legidősebb emberének tartott japán Itoka Tomikó. Az asszony haláláról az NHK japán közszolgálati televízió adott hírt szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!