A törvénymódosítás értelmében a kisebbségek nyelvét csak a tanórákon lehetne használni
Fotó: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen, amelynek elfogadása esetén a tanintézmények területén a nemzeti kisebbségek nyelvét kizárólag a tanórákon lehetne használni.
2024. november 19., 19:502024. november 19., 19:50
„Megdöbbenéssel olvastuk a parlament hivatalos honlapján az Ukrajna oktatási törvényéhez készült módosító javaslatot”, amelynek célja az ukrán nyelvi környezet megteremtése az oktatási intézményekben – fogalmaz a három magyar érdekvédelmi szervezet közös nyilatkozata.
Az aláírók kiemelik, hogy nagyra értékelik azokat a közelmúltban elfogadott törvényi módosításokat, amelyek részben visszaállították a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű oktatására vonatkozó jogait. „A 12086. számú törvénytervezet azonban ismét szűkíti a nemzeti kisebbség nyelvének használatára vonatkozó jogokat és lehetőségeket” – mutatnak rá.
A módosítás elfogadása esetén a magánérintkezésben is tilos lenne a nemzeti kisebbség nyelvének, így a magyarnak a használata, hiszen a tervezet azt is előírja, hogy a szünetekben, a tanári szobákban és az órák után az oktatási intézmények udvarán is ukránul kellene megszólalni.
Az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a törvény tervezett módosítása nem csupán szűkíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát, de „ellentétes az alapvető emberi jogokkal is”.
– zárul a Brenzovics László, a KMKSZ, Zubánics László, az UMDSZ és Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke által jegyzett nyilatkozat.
Hogyan éli meg a kárpátaljai magyarság a háború sújtotta Ukrajnában a mindennapi nehézségeket, milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg és milyen vonatkozásban viselte meg leginkább a több mint két éve tartó háború a társadalmat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!