A törvénymódosítás értelmében a kisebbségek nyelvét csak a tanórákon lehetne használni
Fotó: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen, amelynek elfogadása esetén a tanintézmények területén a nemzeti kisebbségek nyelvét kizárólag a tanórákon lehetne használni.
2024. november 19., 19:502024. november 19., 19:50
„Megdöbbenéssel olvastuk a parlament hivatalos honlapján az Ukrajna oktatási törvényéhez készült módosító javaslatot”, amelynek célja az ukrán nyelvi környezet megteremtése az oktatási intézményekben – fogalmaz a három magyar érdekvédelmi szervezet közös nyilatkozata.
Az aláírók kiemelik, hogy nagyra értékelik azokat a közelmúltban elfogadott törvényi módosításokat, amelyek részben visszaállították a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű oktatására vonatkozó jogait. „A 12086. számú törvénytervezet azonban ismét szűkíti a nemzeti kisebbség nyelvének használatára vonatkozó jogokat és lehetőségeket” – mutatnak rá.
A módosítás elfogadása esetén a magánérintkezésben is tilos lenne a nemzeti kisebbség nyelvének, így a magyarnak a használata, hiszen a tervezet azt is előírja, hogy a szünetekben, a tanári szobákban és az órák után az oktatási intézmények udvarán is ukránul kellene megszólalni.
Az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozat megállapítja, hogy a törvény tervezett módosítása nem csupán szűkíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát, de „ellentétes az alapvető emberi jogokkal is”.
– zárul a Brenzovics László, a KMKSZ, Zubánics László, az UMDSZ és Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke által jegyzett nyilatkozat.
Hogyan éli meg a kárpátaljai magyarság a háború sújtotta Ukrajnában a mindennapi nehézségeket, milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg és milyen vonatkozásban viselte meg leginkább a több mint két éve tartó háború a társadalmat?
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Az amerikai hatóságok a 23 éves Robin Westmant azonosították a minneapolisi katolikus iskola templomában elkövetett halálos lövöldözés tetteseként szerdán.
Két gyermek vesztette életét, és 17-en megsebesültek abban a fegyveres támadásban, amelyet Minneapolisban, az Annunciation Catholic School egyházi általános iskola templomában követett el egy fiatal férfi szerdán.
A dán külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetség ügyvivőjét koppenhágai hivatalába, miután a dán közszolgálati televízió riportjában „beavatkozási kísérletekről” számolt be Grönlandon.
A moldovai függetlenség 34. évfordulóján, augusztus 27-én három meghatározó európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök – látogat Chişinăuba.
A kormány módosította kedden az államhatár átlépésének rendjét, az új szabályozás szerint a 18 és 22 év közötti férfiak mostantól a hadiállapot ideje alatt is akadálytalanul átléphetik a határt.
Saját magát köpi szembe az Európai Bizottság azzal, hogy cinkos módon hallgat, amikor Ukrajna támadja a Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Barátság kőolajvezetéket – közölte Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban.
szóljon hozzá!