Támogatás. Keir Starmer, Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron a berlini találkozón
Fotó: X/Olaf Scholz
Az amerikai, francia, német és brit vezetők kötelezik magukat, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát a nemzetközi jogon – így az ENSZ Alapokmányán -, valamint a szuverenitáson és területi épségen alapuló, igazságos és tartós békére irányuló erőfeszítéseiben" – közölték a vezetők pénteken Berlinben Joe Biden amerikai elnök németországi villámlátogatása alkalmából tartott találkozójuk után.
2024. október 19., 09:012024. október 19., 09:01
Joe Biden felszólította a Nyugatot, hogy
Biden ezt azután mondta újságíróknak, hogy zárt ajtók mögött tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral egynapos berlini látogatása során, amelynek célja az ukrajnai helyzet és a közel-keleti eszkalálódó konfliktus megvitatása volt.
Biden közleményében előzőleg leszögezte, hogy az Ukrajnának küldött katonai támogatás növeléséről és a polgári energetikai infrastruktúrának a befagyasztott orosz kinnlevőségek feloldásának terhére történő megerősítéséről fog tárgyalni Olaf Scholzcal, és szó lesz a közel-keleti konfliktusról is.
Indulása előtt Biden újságíróknak elmondta, hogy
amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta sürget, hogy mélységi csapásokat tudjon mérni Oroszország területére.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök péntek délután csatlakozott Bidenhez és Scholzhoz.
A vezetők megvitatták a gázai tűzszünetnek, az izraeli túszok azonnali elengedésének, valamint a humanitárius segélynek a palesztin területre történő bejuttatásának a kérdését is – közölte Keir Starmer. Hozzátette: „A világ nem fog tovább tűrni semmilyen mentséget a humanitárius segítség kérdésében”.
Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a <a href="https://www.reuters.com/world/europe/russia-ukraine-talk-about-peace-are-
Az ENSZ főtitkára független vizsgálatot kért a Gázai övezetben egy segélyosztó központ közelében vasárnap állítólagosan megölt palesztinok ügyében.
Románia továbbra is kiáll Ukrajna mellett – szögezte le Nicușor Dan államfő, miután hétfőn Vilniusban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Donald Trump a korábbi adminisztráció bevándorláspolitikáját hibáztatta a Coloradóban elkövetett zsidóellenes támadásért, amelyben vasárnap 8 ember sebesült meg. Az amerikai elnök erről hétfőn kiadott közleményében írt.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette hétfőn, hogy „a lehető leghamarabb” bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
A kormánypárti politikusok arra számítanak, hogy Donald Tusk miniszterelnök a héten bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Magyarország nem adja fel a békepárti álláspontját, ahogyan nem adja fel az energiaegyüttműködését sem Oroszországgal még akkor sem, ha az ukrajnai háború a reméltnél jobban elhúzódik – közölte Szijjártó Péter.
Továbbra is Oroszország jelenti a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést az euroatlanti biztonságra nézve – vélekedett a lengyel, a román és a litván elnök közös közleményben hétfőn.
szóljon hozzá!