Támogatás. Keir Starmer, Joe Biden, Olaf Scholz és Emmanuel Macron a berlini találkozón
Fotó: X/Olaf Scholz
Az amerikai, francia, német és brit vezetők kötelezik magukat, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát a nemzetközi jogon – így az ENSZ Alapokmányán -, valamint a szuverenitáson és területi épségen alapuló, igazságos és tartós békére irányuló erőfeszítéseiben" – közölték a vezetők pénteken Berlinben Joe Biden amerikai elnök németországi villámlátogatása alkalmából tartott találkozójuk után.
2024. október 19., 09:012024. október 19., 09:01
Joe Biden felszólította a Nyugatot, hogy
Biden ezt azután mondta újságíróknak, hogy zárt ajtók mögött tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral egynapos berlini látogatása során, amelynek célja az ukrajnai helyzet és a közel-keleti eszkalálódó konfliktus megvitatása volt.
Biden közleményében előzőleg leszögezte, hogy az Ukrajnának küldött katonai támogatás növeléséről és a polgári energetikai infrastruktúrának a befagyasztott orosz kinnlevőségek feloldásának terhére történő megerősítéséről fog tárgyalni Olaf Scholzcal, és szó lesz a közel-keleti konfliktusról is.
Indulása előtt Biden újságíróknak elmondta, hogy
amelyeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta sürget, hogy mélységi csapásokat tudjon mérni Oroszország területére.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök péntek délután csatlakozott Bidenhez és Scholzhoz.
A vezetők megvitatták a gázai tűzszünetnek, az izraeli túszok azonnali elengedésének, valamint a humanitárius segélynek a palesztin területre történő bejuttatásának a kérdését is – közölte Keir Starmer. Hozzátette: „A világ nem fog tovább tűrni semmilyen mentséget a humanitárius segítség kérdésében”.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
szóljon hozzá!