Az EU szerint Románia aranytartalékának Oroszország általi jogellenes eltulajdonítása egyedi nemzetközi ügy (képünk illusztráció)
Fotó: Freepik
Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament állásfoglalása, amelyben cselekvésre ösztökéli az Európai Bizottságot az Oroszország által „bitorolt” román aranytartalék visszakövetelése ügyében. A dokumentum szerint 91,5 tonnát tesz ki az aranytartalék, amelyet Románia az első világháborúban bízott az éppen szövetséges nagyhatalom „vigyázó kezeire”. Azonban Oroszország szerint Románia adóssága ennek többszöröse.
2024. november 13., 19:512024. november 13., 19:51
2024. november 13., 19:552024. november 13., 19:55
Az EU Hivatalos Lapjának november 12-ei számában közölt dokumentum az Európai Parlament 2024. március 14-i állásfoglalását rögzíti, mely az Oroszország által jogellenesen eltulajdonított román nemzeti kincsek, az aranytartalék visszaszolgáltatása ügyében született.
A most hivatalos formát nyert állásfoglalásban ismertetik: a „román nemzeti kincsek” kifejezés a Román Nemzeti Bank aranytartalékaihoz tartozó 91,5 tonna színaranyat, a királyi ékszerek és az arany önmagában vett értékén felül még numizmatikai és kulturális értéket is képviselő ritka érmék kollekcióit, illetve az ország nemzeti örökségéhez tartozó kulturális, vallási és levéltári javakat foglalja magában. Többek között leszögezik:
A kincseket Oroszországban azzal a biztosítékkal tárolták, hogy azokat teljes mértékben vissza fogják téríteni, összhangban az aláírt dokumentumokkal, amelyek értéke azonos a nemzetközi szerződésekével. Ezért „Románia nemzeti kincseinek az Oroszország általi jogellenes eltulajdonítása a nemzetközi normák és szokások kirívó megsértését jelenti”. A román nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának elősegítéséhez pedig „testre szabott európai válaszra van szükség”.
Az Európai Parlament sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország – a két állam közötti hivatalos kétoldalú megállapodások által kifejezetten előírt kötelezettségét megszegve – nem szolgáltatta vissza teljes mértékben a román nemzeti kincseket Romániának úgy, ahogyan az a nemzetközi jog és normák alapján elvárható lenne. Ezért sürgeti az Oroszországi Föderációt, hogy Románia 1916-ban és 1917-ben Oroszországba megőrzésre küldött nemzeti kincsei fennmaradó részét teljes mértékben szolgáltassa vissza Romániának. Az EP-állásfoglalásban emlékeztetnek arra, hogy
Megjegyzik: az első világháború arra kényszerítette az akkori román kormányt, hogy Románia nemzeti kincseit egy szövetséges államra bízza, hogy megvédje azokat a megsemmisüléstől. A háborús nehézségek idején több tucat vasúti kocsi szállította Románia nemzeti kincseinek nagy részét a cári Oroszországba a béke bekövetkeztéig történő letéti őrzés céljából, a Román Nemzeti Bank aranytartalékait részletesen dokumentáló leltárral együtt, az Oroszország által a védelemre és a visszaszolgáltatásra adott garancia mellett, amint azt akkor más államok is tanúsították.
A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a jogilag orosz letéti őrzés alá helyezett nemzeti kincsek a Román Nemzeti Bank tartalékaihoz tartozó 91,5 tonna színaranyból, ékszerek és ritka érmék királyi gyűjteményeiből, valamint felbecsülhetetlen értékű kulturális és történelmi javakból, például állami archívumokból, dokumentumokból, értékes történelmi kéziratokból, a nemzeti örökség részét képező festményekből, ritka könyvekből és sok köz- és magánintézmény gyűjteményeiből állt, amelyek „a román történelem több mint öt évszázadát ölelték fel”.
Emlékeztetnek, hogy az Oroszország által jogellenesen eltulajdonított nemzeti kincsekhez tartozó kulturális, vallási és levéltári javak némelyikét 1935-ben és 1956-ban visszaszolgáltatták Romániának. Kiemelik azonban, hogy
Ezért az Európai Parlament felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki a kulturális javak védelmére vonatkozó uniós politikák hatályát az államok közötti kétoldalú megállapodások alapján háború idején elszállított nemzeti kincsek visszaszolgáltatására is. Arra kérik a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy vegyék fel a román nemzeti kincsek visszaszolgáltatásának kérdését az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat szabályozó kétoldalú diplomáciai napirendre, „amint a regionális helyzet lehetővé teszi a felek közötti politikai párbeszéd újraindítását”.
Emellett felhívják a Bizottságot, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy
Az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak és Parlamenti Közgyűlésének, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek és az Oroszországi Föderáció állami intézményeinek is továbbítják.
Amint arról beszámoltunk, az Európai Parlament márciusban Eugen Tomac, a Traian Băsescu volt államfő fémjelezte Népi Mozgalom Párt (PMP) EP-képviselője kezdeményezésére fogadott el határozatot a témában.
Sokkal nagyobb a Románia által az első világháborúban Oroszországba szállított, és Moszkva által kisajátított kincs értéke, mint amiről a nyilvánosság tud – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Minderre Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő akkor úgy reagált: a kincsek visszaszolgáltatását követelő Románia Oroszország kárára akarja megoldani gazdasági problémáit. Románia évszázados „fantomadósságait” próbálja Oroszország vállára terhelni, hogy javítson nemzetgazdaságának katasztrofális állapotán – hangsúlyozta.
A Marija Zaharovát idéző Komszomolszkaja Pravda szerint 1949-ben Moszkva „szinte az összes adósságát elengedte Romániának a második világháborúban okozott pusztításért”.
A témát Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet még február elején „naftalinból előrángatott döglött macskaként” jellemezte. Megismételte a hivatalos orosz álláspontot, miszerint Oroszország nem tartozik Romániának semmivel, hanem éppen ellenkezőleg: elengedte Romániának az Oroszországgal szembeni adósságait.
Történelmi aranyvita
Amint arról beszámoltunk, a román aranytartalék ügye régóta vita tárgyát képezi Bukarest és Moszkva között. Az ügy az első világháborúig nyúlik vissza, amikor Románia felrúgva az addigi szövetséget, az Erdélyt neki ígérő antant oldalán 1916-ban belépett a háborúba, és betört Magyarország erdélyi területeire.
Miután az osztrák-magyar és a német hadsereg ellentámadása nyomán nem csupán Magyarországról sikerült kiverni az idegen hadakat, hanem Bukarestet is elfoglalták, a román nemzeti bank aranytartalékait, Mária román királyné ékszereit, majd értékes műkincseket, kötvényeket, értékpapírokat és értékes dokumentumokat is az akkor még szövetséges Oroszországba menekítettek, ahol Moszkvában, a Kreml páncéltermében helyezték őket biztonságba. Összesen 91,48 tonna aranyat szállítottak Moszkvába.
A Lenin vezette bolsevikok azonban 1917 októberében puccsal átvették a hatalmat Oroszországban, és Romániával is megszüntették a diplomáciai kapcsolatokat. Az aranytartalék kapcsán pedig bejelentették: azt nem adják vissza a királyi Romániának, hanem „megőrzik Románia lakosainak”.
Leváltották a kelet-ukrajnai Donyeck hadseregcsoport parancsnokát, miután az oroszok előrenyomultak a térségben – közölte szombaton egy katonai tisztségviselő.
Lelőttek öt embert szombaton Franciaország északi részén – közölte a csendőrség.
Már vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
A külügyminisztérium szombaton bejelentette, hogy intézkedett, miután arról érkeztek hírek, hogy az önhatalmúlag kikiáltott Abház Köztársaság területén őrizetbe vettek egy román állampolgárt.
A kormányzó Georgiai Álom-Demokratikus Georgia párt jelöltjét, Miheil Kavelasvilit választották Georgia hatodik elnökévé.
Párizsi nagykövetségünket ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegetést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában – írta Szijjártó Péter.
A dél-koreai parlament megszavazta szombaton a Jun Szogjol elnök hivatalból való elmozdítására benyújtott indítványt.
Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette pénteken, hogy az izraeli hadsereg (IDF) egységei a Hermon-hegy szíriai részén maradnak a téli hónapokra.
Történelmi jelentőségű és a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb eredménye az uniós tagországok belügyminisztereinek döntése Bulgária és Románia schengeni övezethez való csatlakozásáról.
Emmanuel Macron francia elnök várhatóan felveti annak lehetőségét, hogy európai katonákat vezényeljen Ukrajnába az EU vezetőinek közelgő, december 18-19-i csúcstalálkozóján, ha végül tűzszüneti megállapodás születik Oroszország és Ukrajna között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!