Fotó: Pixabay.com
Sokkal nagyobb a Románia által az első világháborúban Oroszországba szállított, és Moszkva által kisajátított kincs értéke, mint amiről a nyilvánosság tud – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
2024. március 15., 20:482024. március 15., 20:48
Băsescu annak kapcsán nyilatkozott az ügyben, hogy az Európai Parlament állásfoglalásban elítélte csütörtökön Oroszországot, amiért már több mint száz éve megtagadja a román állami vagyon visszaszolgáltatását. A volt államfő a Pro TV-nek nyilatkozva kijelentette: a több tonnányi aranyérme értékesebb, mint az aranyrudak, mert több száz évesek. Az exelnök szerint az érméknek „olyan értéke van, amelyet jelenleg nehéz számszerűsíteni”.
„Szeretnék helyesbíteni néhány dolgot azzal kapcsolatban, amit a románok tudnak a kincsekről. Két tételük volt, az egyik műtárgyakból, levéltári dokumentumokból, történelmi dokumentumokból, egyházi dokumentumokból állt. Ez volt az úgynevezett, mondjuk úgy, polgári összetevő. Emellett ott volt a Román Nemzeti Bank vagyona, ami Románia aranytartalékát jelentette, plusz a koronaékszereket. Románia aranytartaléka 91,5 tonna finomaranyból áll, többnyire érmékben” – mondta Basescu.
– mutatott rá folytatta a volt román elnök. Băsescu azt is elmondta, hogy létezik egy dokumentum, amellyel a cári kormány az átadáskor garantálta ennek a kincsnek a szállítását, tárolását és visszaszolgáltatását, beleértve az aranytartalékot is.
„Sajnos az első világháború után jöttek a bolsevikok, és nem tartották be a szavukat, bár, mint mondtam, visszaszolgáltattak néhány műtárgyat” – tette hozzá Traian Băsescu. A volt államfő felidézte azt is, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt a kincsekről.
Az Európai Parlament csütörtökön Eugen Tomac, a Băsescu fémjelezte Népi Mozgalom Párt (PMP) kezdeményezésére fogadott el határozatot a témában. A romániai aranykincs Oroszország általi visszaszolgáltatásáról szóló állásfoglalás értelmében
„A Parlament sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország nem szolgáltatta vissza teljes mértékben nemzeti kincsét Romániának, ami a nemzetközi normák és szokásjog megsértésének minősül” – szögezte le az európai törvényhozó testület.
Minderre Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Telegramon úgy reagált: a kincsek visszaszolgáltatását követelő Románia Oroszország kárára akarja megoldani gazdasági problémáit. Románia évszázados „fantomadósságait” próbálja Oroszország vállára terhelni, hogy javítson nemzetgazdaságának katasztrofális állapotán – hangsúlyozta.
Azt állította, hogy
A Marija Zaharovát idéző Komszomolszkaja Pravda szerint 1949-ben Moszkva „szinte az összes adósságát elengedte Romániának a második világháborúban okozott pusztításért”. Az orosz kiadvány azt is írja, hogy 2022-ben Románia 4 milliárd eurót követelt Oroszországtól.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pénteken lényegesen hevesebben reagált az EU azon döntésére, hogy Románia kincseinek visszaadását kéri Oroszországtól, mondván, hogy „a románok nem is nemzet”, és hogy a kérés „arcátlanság” – írja a TASZSZ. „A románok, mint tudjuk, nem egy nemzet, hanem egy életforma. Úgy tűnt, hogy már semmi sem lephet meg minket. Az európai vezetők – idióták, gyengék, semmik. De nem, ismét okot adtak nekünk. Vissza akarják adni Románia aranyát” – írta Medvegyev a Facebook orosz megfelelőjének számító Vkontakte oldalán közzétett bejegyzésében.
Medvegyev szerint a „románok nem egy nemzet” idézet Alekszej Balabanov néhai rendező „Brat 2” (2000) című orosz filmjéből. Ugyanakkor a hagyomány Zsukov marsallnak, a második világháború egyik kiemelkedő szovjet tábornokának tulajdonítja. A volt orosz elnök és miniszterelnök posztjában azt is írja, hogy a szovjet kormány 1918-ban államosította Románia kincstárát Románia „rossz viselkedése” miatt, és hogy Bukarest ezt követően megtagadta, hogy „kifizesse adósságait” a „szovjet birodalom” felé.
„Nos, tényleg nem tudom, hogyan válaszoljak az ilyen arcátlanságra. Az EU 300 milliárd dollár értékű vagyont lopott el Oroszországtól, és követeli, hogy adják vissza Románia aranyát” – jegyezte meg Medvegyev, utalva az EU által befagyasztott orosz vagyonra. „Oroszul nincs mit mondani, csak annyit: menjetek a pokolba” – zárta pénteki üzenetét Medvegyev.
A témát egyébként Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövet még február elején „naftalinból előrángatott döglött macskaként” jellemezte. Megismételte a hivatalos orosz álláspontot, miszerint Oroszország nem tartozik Romániának semmivel, hanem éppen ellenkezőleg, elengedte Romániának az Oroszországgal szembeni adósságait, és felidézte, mit mondott Brezsnyev Ceauşescunak az 1960-as években.
– mondta Kuzmin.
A Moszkva és Bukarest közötti súrlódások ellenére Valeri Kuzmin fenntartja, hogy „senki sem vádolhatja Oroszországot a Romániával való kétoldalú kapcsolat szabotálásával”. A román aranytartalék ügye régóta vita tárgyát képezi Bukarest és Moszkva között. Az ügy az első világháborúig nyúlik vissza, amikor Románia felrúgva az addigi szövetséget, az Erdélyt neki ígérő antant oldalán 1916-ban belépett a háborúba, és betört Magyarország erdélyi területeire. Miután az osztrák-magyar és a német hadsereg ellentámadása nyomán nem csupán Magyarországról sikerült kiverni az idegen hadakat, hanem Bukarestet is elfoglalták,
Összesen 91,48 tonna aranyat szállítottak Moszkvába. A Lenin vezette bolsevikok azonban 1917 októberében puccsal átvették a hatalmat Oroszországban, és Romániával is megszüntették a diplomáciai kapcsolatokat.
Bár 1935-ben, majd 1956-ban bizonyos tételeket a jó kétoldalú viszony megalapozása érdekében visszaadtak, ez az aranytartalékot nem érintette. Moszkva álláspontja szerint ugyanis a román hadsereg által a második világháborúban a Szovjetuniónak okozott kár jóvátétele fejében az arany őt illeti.
A „katonai hisztériát” szítani kívánó politikai vezetők nyomására tett kijelentések közé sorolja Valerij Kuzmin, Oroszország bukaresti nagykövete az új román vezérkari főnök múlt heti kijelentését.
A június 9-ei önkormányzati és parlamenti választásokra hivatkozva a bukaresti képviselőház házbizottsága úgy döntött, a tavaszi ülésszak végéig (június 30-ig) vegyes rendszerben, részben online formában ülésezik.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás